|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2012-03-28 20:23:14, szerda
|
| |
| |
Kivéreztet minket az IMF
Biztosnak látszik, hogy csúszik az IMF-megállapodás, bármennyire is igyekszik a magyar kormány. A hiba ezúttal az IMF készülékében van, amely immár egyre egyértelműbb módon a kivéreztetésünkre játszik.
Több olyan tényező is napvilágot látott a nemzetközi és magyar sajtóban, illetve elemzők részéről, amelyek alapján egyre biztosabban látszik, az IMF húzza az időt, igyekszik lassítani a tárgyalásokat (amelyeket érdemben még el sem tudtunk kezdeni). A lassítás oka a változó körülmények, miszerint újabb recesszió felé közelít az eurózóna, amely természetesen a magyar makrogazdasági adatokat is lefelé fogja rántani. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az év eleji pozitív hangulat miatt tárgyalási pozícióiban megerősödött magyar kormány pár hónap múlva ismét gyengébb kártyákkal kénytelen leülni az IMF asztalához.
Fellegi
Felesleges körök...
Minél rosszabb, annál jobb?
Az IMF időhúzásával a nemzetközi pénzvilág magatartásának egyik legtipikusabb, egyben legrosszabb oldalát mutatja be. A rövid távú érdekek, a pozíciók és minél nagyobb befolyás megszerzése a lehető legkisebb áron sokak szerint ma az IMF egyik működési alapelve.
Megint más vélemények szerint tárgyalásokat a magyar fél rontotta el azzal, hogy a török kártyát húzta elő. Eszerint valójában mi húzzuk az időt, a tárgyalások lebegtetésével a piaci bizalmat ,,tárazzuk be", vagyis szinte előre élvezzük a Valutalap nyújtotta védőháló biztonságát. Ennek azonban ellentmond az, hogy a piac előbb beárazta magának a megállapodást - lásd a forint erősödése és az országkockázati felár csökkenése, majd mikor egyértelművé vált, hogy az IMF komolyan vehető indoklás nélkül utasítja vissza a valódi tárgyalások megkezdését, ismét gyengültek hazánk pozíciói.
A Valutalap cinkelt lapjaira utal maga az időkényszer is, mivel minél jobban elhúzódnak a tárgyalások, annál nagyobb nyomás nehezedik a magyar kormányra. Vagyis ha továbbra is a piacról akarjuk az államadósságot finanszírozni (magyarán újabb kötvényeket kibocsátani) akkor a gazdasági kabinet lépéskényszerbe kerül, kénytelen lesz kilépni a kötvénypiacra.
IMFKötvénykibocsátás előre?
Ez a lépés azonban súlyos kockázattal járhat. Ha most az állam valóban kötvény bocsát ki - bár lenne kereslet (lévén, hogy a befektetői tőke számára még mindig népszerűek a feltörekvő, nagy hozammal járó piacok) - azt csak 8-9 százalékon tudná értékesíteni, ami hosszabb távon ismét felveti a magyar államadósság fenntarthatatlanságát, ráadásul elemzők szerint egy sikeres kibocsátás esetén a Valutaalap is eltávolodhat a megállapodástól. Természetesen a lebegtetett tárgyalások rontják a helyzetünket, tehát az ördögi kör bezárult, a Valutaalap tökéletes csapdát dolgozott ki.
Fellegi Tamás és delegációjának ide-oda rángatása persze egyéb, járulékos haszonnal is jár az IMF számára. A világszerte renitensként, a banktőke megadóztatójaként ismert (még ha ez így csak nagyon is korlátozottan igaz) Orbán-kormány megalázásával, sarokba kényszerítésével ugyanis elveheti a régió többi országának kedvét a további tőkeellenes intézkedésektől, amelyek a válság idején amúgy is nagy népszerűségnek örvendenek.
A játék tehát továbbra is arra megy ki: kinek van nagyobb szüksége a másikra. A nemzetközi bankszektor hazai leányait féltő és a dominó-effektustól tartó IMF-nek ránk, vagy a piaci bizalom visszaszerzéséért ácsingózó magyar kormánynak a Valutaalapra.
Orbánék esélyeit azonban tovább csökkenti, hogy egy magyar csőd meglebegtetésének szinte felmérhetetlen súlyú kockázatait képtelenek lennének kezelni, mivel ehhez sem gazdasági, sem politikai tőkéjük nincs már meg, egyben nagyon valószínűtlen, hogy mernék, vagy képesek lennének kihasználni az ezzel járó zsarolási potenciált.
Bazsó Bálint
Barikád |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-03-28 20:22:17, szerda
|
| |
| |
120 éve született Mindszenty bíboros
Az 1892. március 29-én született Mindszenty Józsefről nemrég összefoglaló, méltató írást adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar. Ebben nem csak a bíboros egyházbeli és történelmi szerepét, áldozatvállalását emeli ki, de boldoggá avatásának előkészületeit is. A püspöki kar levelében először az esztergomi bíborosról kifejti: ,,Mindenki elismeri, hogy bátor, szókimondó, sőt - mint VI. Pál pápa mondta róla halála után - rettenthetetlen volt. Nagyon szerette Egyházát és hazáját. Védte népét, védte a hitet, az emberséget egy olyan korban, amikor elemi történelmi erők pusztították az országot és a világot. A földi hatalmak mércéjével mérve gyenge volt, de az igazság ereje sugárzott belőle. Ezért féltek tőle. Alakja, tisztelete ma is lelkünk mélyét érinti. Boldoggá avatási ügye Rómában folyik évek óta. 2006-ban Püspöki Karunk is belépett a perbe: mi magunk is hivatalosan kérjük boldoggá és szentté avatását. Azért tesszük ezt, mert szentnek tartjuk őt".
Mindszenty József pályafutása 1915-ben indult, amikor a szombathelyi székesegyházban pappá szentelték. 1919-ben Zalaegerszegen lett plébános, majd 1944-ben XII. Pius pápa püspökké nevezte ki. Főpásztori hivatalát 1944. március 29-én foglalta el, jelmondata a ,,Devictus vincit" azaz ,,Legyőzetve győz" lett. Az egyházban is komoly nyomot hagyó törekvései, munkássága mellett még ekkor a politika porondjára lépett azzal, hogy felszólalt a zsidóságot ért üldöztetések és jogtiprások ellen. A dunántúli püspökök híres protestáló levelét, mely kezdeményezésére született, személyesen adta át Szálasi Ferenc miniszterelnök helyettesének. Két hét múltán paptársaival együtt letartóztatták és Sopronkőhidára vitték börtönbe, később házi őrizetbe került. S bár 45 áprilisában visszatért veszprémi helyére, ez év szeptember 8-án a pápa esztergomi érsekké nevezte ki, négy hónap múlva pedig bíborossá tették. A kommunista hatalommal viszonylag hamar összetűzésbe került, Mindszenty már a diktatúra elharapódzása elején kiállt az egyetemes értékek és a haza, a jog, az egyház védelméért. Szerepvállalása miatt 1948. december 25-én letartóztatták, a hírhedt Andrássy út 60-ba vitték, ahol kínzással kicsikarták tőle vallomását, melynek alapján egy koncepciós per során életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de egészségi állapota és nyugati nyomásra házi őrizetre enyhítették az ítéletet. Büntetését Felsőpetényben töltötte.
Innen 1956. október 30-án szabadult, a forradalom egyik emblematikus alakjává vált, amikor rádióbeszédet mondott, melyben továbbra is hazája szabadságáért és az egyházért emelt szót. A forradalom leverése után a budapesti amerikai nagykövetségen kapott menedéket. Innen a Vatikán és a Magyar Köztársaság közös egyezménye alapján 1971. szeptember 28-án távozott külföldre, először Vatikánba, később a bécsi Pázmáneumba ment, hogy ott éljen. Érdekes és hősiességét elismerő momentum volt, hogy amikor az otthoni kényszer házi őrizet után kijutott nyugatra, a pápa, VI. Pál a saját mellkeresztjét és gyűrűjét adományozta neki. Mindszenty a bécsi lakhelyéről indította utazásait a világ azon országaiba, ahol magyarok éltek, és a Pázmáneumban fogadta látogatóit. Élete utolsó évének fontos fejleményeiről ezt olvashatjuk a virtuális lexikonban: ,,Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott. Mindszenty hat pontból álló kommünikét adott ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolta, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.) A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatta pasztorációs útjait".
Mindszenty József súlyos betegségei miatt kórházba vonult, ahol műtétre is sor került, amelynek során 1975. május 6-án elhunyt. Végakaratának megfelelően Mariazellben temették el, sírhelye a magyar katolikusok számára zarándokhely volt. 1991-ben földi maradványait hazahozták és az esztergomi Bazilikában helyezték örök nyugalomra.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar már idézett levelében külön kiemelik, hogy Mindszenty bíborosról szokás néha úgy is beszélni - ismét csak politikai szintre szállítva le alakját -, hogy élesen szembeállítják őt a katolikus Világegyház és a magyarországi egyház többi vezetőjével. Pedig ő elsősorban hívő ember volt. Látta a többi püspökök, papok, szerzetesek, világiak szenvedését és helytállását. Tudott szeretettel és megértéssel szólni azokról is, akiket megtört az üldözés. Szent Péter utóda iránt pedig mindig engedelmes volt. Akkor is, amikor ez lelkileg nehezére esett. A levélben sorra veszik, a 120 éves évforduló kapcsán tartott egyházi ünnepségeket, így beszámolnak arról, hogy március 31-én 10:30-kor hálaadó szentmise lesz a szombathelyi székesegyházban, ahol a főcelebráns Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek lesz, koncelebrál Veres András szombathelyi püspök és a Püspöki Kar tagjai. Május 5-én10:30-kor az esztergomi Bazilikában szentmisét és országos könyörgő imádságot tartanak Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért. A felkért szónok: Carlo Caffarra bolognai bíboros érsek lesz, koncelebrálnak a Püspöki Kar tagjai. Az emlékezés részeként még ebben az évben Bécsben kiállítást rendeznek Mindszenty József bíboros életéről.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2012. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
258 db bejegyzés |
| e év: |
4803 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1542
- e Hét: 11809
- e Hónap: 22920
- e Év: 176416
|
|
|
Offline
