|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 18:30:40, szerda
|
| |
| |
Egyetemista vagy, és mostantól nem kapsz munkát vasárnap? A KDNP megmondja, mi bajod van!
ha eddig még nem kapott
senki agyfaszt harrachtól, meg a retardált bandájától, akkor most fog
Riporter vs. Harrach Péter:
- Mit szól ahhoz, hogy a vasárnapi boltbezárások miatt nehéz helyzetbe kerültek a felsőoktatási intézményekben tanulók, mert sokan dolgoztak ilyen hétvégi munkákat? Önök hogyan látják, problémának tartják ezt?
- Nem tartom problémának.
- Miért?
- Mert ez nem probléma.
- De hát ők azt mondják, hogy...
sajnos a videót nem tudom beilleszteni, de az alábbi linken megtekinthető.
figyelem! mindenki csak a saját felelősségére nézze meg, de az sem árt, ha készenlétben tartunk egy lélegeztetőkészüléket, valamint valakit, aki ért az elsősegélyhez.
http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/03/31/egyetemista_vagy_es_mostantol_nem_ka psz_munkat_vasarnap_a_kdnp_megmondja_mi_bajod_van/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 18:13:21, szerda
|
| |
| |
30 március 2015 Swan Edgar
Kalandvágyból itthon maradni, vagy menni jobb?
Amikor egy cikkben - akár érintőlegesen is - felbukkan a kivándorlás kérdése, biztosan azt ragadja ki az olvasók többsége. Hiába született annyi írás erről a témáról, hiába írtam én magam is sokszor, sok szemszögből a külföldön való munkavállalásról, újra és újra felkavarja az olvasókat.
Nem véletlenül, hiszen nagyon sok embert érint. Nem ismerünk pontos számokat, de 600 000 és 1 000 000 közé tehető a jelenleg külföldön ékő és dolgozó magyarok száma. Természetesen a határok megnyitása és a munkaerő szabad áramlásának hozzáférhetővé válása minden országban mozgásba hozta a társadalom mobilabb rétegeit. Nem csak nálunk, minden országban így van ez. A gazdasági válság fokozta a kivándorlási kedvet/kényszert. Aki a saját országában nem talált munkát, vagy nem talált megfelelő megélhetést, az szerencsét próbál máshol. Ez idáig teljesen rendben lévő, normális és természetes folyamat.
Ezen belül engem történetesen az érdekel, Magyarországon mi a helyzet. Önző dolog, tudom, de itt élek és ez a fontos számomra.
Az osztrák statisztikai adatok szerint 2009-ben 23 149, 2013-ban 57 955 magyar foglalkoztatottat tartottak nyilván, éves átlagban.
Németországban 2009-ben 61 417 magyar munkavállalót regisztráltak, 2014-ben 156 812 volt ez a szám.
Hogy ezek a számok mennyire tükrözik a valóságot, azt nem tudom megmondani. A más országokba irányuló kivándorlás (átmeneti, vagy végleges) számai is ellentmondóak, biztos adatokat nem találtam. Ha egy országban adószámot, NI számot kér az ember, akkor regisztrálják a nemzetiségét. Később már nem, tehát nem lehet tudni pontosan azt, hány magyar munkavállaló dolgozik és adózik egyes országokban.
Az viszont minden statisztikából egyértelműen látszik, hogy a külföldön munkát keresők száma évről évre nő. Ennek a hátterét sokan, sok felmérésben és elemzésben taglalták.
Ami biztos: a kivándorlás ma közvetlenül, vagy áttételesen minden második családot érint.
Ami valószínű: mindenkinek nehéz. Annak is, aki rászánja magát arra, hogy idegen országban próbáljon szerencsét és nehéz annak a családtagnak is, aki itthon marad. Sehol nincs kolbászból a kerítés, nem várja csúcsfizetés a frissen érkezetteket. De nem is az érkezésnél kezdődik a dolog, hanem az indulásnál. Két dolog biztosan kell ahhoz, hogy egyáltalán el lehessen indulni szerencsét próbálni. Kell nyelvtudás és kell pénz. Mégpedig nem kevés pénz, ugyanis meg kell élni az első időszakban, amikor még nincs bevétel, talán még munka sem. Az NI szám kiváltásához szükség van lakcímre. Lakcímet úgy kaphat az ember, hogy bérel egy (általában) szobát egy erre a célra épült lakásban. A bérléshez többnyire 2-3 havi lakbért le kell tenni előre. Az NI szám igénylése ezt követően indulhat, időpont kéréssel. Az interjú alkalmával kap az ember egy ideiglenes számot, de a tapasztalatok azt mutatják, a végleges dokumentum birtokában lehet kezdeni az álláskeresést. Ez a folyamat 2-4 hét. Ezt követően lehet munkaközvetítő irodákon keresztül, vagy hirdetések alapján munkát keresni. Ha ez sikerült, akkor már csak bankszámlát kell nyitni és kezdhetünk is dolgozni. Idáig viszont nem kerestünk, de meg kellett élni valamiből.
Tehát a biztonságos induláshoz többszázezer forintra, valamint nyelvtudásra van szükség. A folytatáshoz kitartásra, szorgalomra, elszántságra. El kell tudni viselni a kultúrsokkot, a honvágyat. Meg kell tanulni a választott ország szokásait, az emberek gondolkodásának eltérőségét. Olyan apróságok is gondot jelenthetnek az elején, mint hogy milyen lisztet vegyek, hol lehet tojást kapni, honnan szerezzek szénsavas ásványvizet, hogy lehet közlekedni, hol adnak buszjegyet? Tanulni kell mindent.
Van, aki már ezen a ponton feladja, de a többség marad. Marad, dolgozik, berendezi az életét.
Minden sors más. Van, akinek egyszerű, másnak nehéz. Sokan kezdik alulról (a sokat emlegetett mosogatással). Van, aki marad ezen a szinten, mások feljebb lépnek, más munkát találnak. Van, aki vállalkozásba kezd.
Olyan is van, aki a keresete egy részét hazaküldi, hogy a lakáshitelt törleszteni tudja a család. Mások egzisztenciát építenek, hosszú távra terveznek. Megint mások összegyűjtenek némi tőkét és itthon próbálnak belekezdeni valamibe. Akad olyan is, aki másik országban próbálja újra.
Van, aki megél, van, aki meggazdagszik. Marad, vagy tovább áll, hazajön, esetleg kiviszi a családot. Mások itthon boldogulnak, vagy itthon sem.
Egy dolog biztos: nem könnyű itthon sem, nem könnyű máshol sem. Dolgozni, tanulni kell ahhoz, hogy elérje az ember a céljait. Itt is, ott is. Nem gondolom, hogy jobb ember, jobb magyar az, aki megy, vagy aki marad. Azt látom, hogy aki akar, talál okot arra, hogy bántsa a másikat.
Ez az, ami nem jó. Jobb lenne, ha mindenki élné a maga életét úgy, ahogy az neki megfelel és elfogadná azt, hogy másnak talán máshogy jobb és élhetőbb. Ezt meg kellene tanulnunk. Mindannyiunknak.
http://hu.blastingnews.com/hir/2015/03/kalandvagybol-itthon-maradni-vagy-menni-jo bb-00327327.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 18:11:28, szerda
|
| |
| |
Az amerikaiak alig tartják nagyobb fenyegetésnek Putyint, mint saját elnöküket
2015. április 01., 08:08
Privátbankár
Egy felmérést készítettek az amerikaiak körében, ami azt mutatja, hogy Putyint 20, míg Obamát 18 százalékuk tartja fenyegetésnek, veszélyforrásnak. Ez megdöbbentő adat, nehéz elhinni, pedig megvan a logikája. Ennek nézünk most a mélyére.
Nyerjen egy 50 000 Ft-os számlát az XTB jóvoltából! Töltse ki a Privátbankár.hu és az XTB közös befektetési tesztjét és kezdjen kereskedni!
Szervezetek, diktátorok, országok
A felmérés úgy zajlott, hogy a megkérdezetteknek 1-5-ig tartó skálán kellett megítélni, adott személy, szervezet vagy ország mekkora fenyegetést jelent számukra. Ennek összegzése adta ki az adatsort.
A Boko Haram nigériai terrorszervezetet többen tartották veszélyesnek, mint Putyint, Kim Dzsong Un-t pedig 34 százalék ítélte veszélyesnek. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hisz az amerikaiak számára Putyin nem összehasonlítható az őket egykor atomfegyverrel fenyegető mindenkori szovjet vezetővel. Még azt sem tudják értékelni, ki kivel vív háborút, avagy mi az, amit Putyin elfoglal. Számukra az Oroszország és Ukrajna közti különbség nem is értelmezhető, a legtöbbjük korábban nem is tudta, hogy ez két külön ország. Valamiféle ,,posztszovjet belügyként" élik meg a dolgot. Egyben viszont igazuk van: Putyin valóban nem az amerikaiakat fenyegeti, hanem Ukrajnát, és még esetleg 1-2 szomszédos országot (hacsak az amerikai kormányzat nem avatkozik be túlzottan az ukrajnai eseményekbe).
A Boko Haramtól és az Észak-Koreai diktátortól való nagyobb félelmük is logikus. A Boko Haram egy szélsőséges iszlám terrorszervezet, és az ilyenek általában előszeretettel szoktak amerikai érdekeltségeket támadni. Kim Dzsong Un pedig immár atomfegyverrel rendelkezik, legnagyobb ellensége Amerika, és belőle ki is nézik, hogy Andreas Lubitz német pilóta módjára akar beiratkozni a történelembe, és kilő Amerikára egy atomrakétát, ha elborul az agya (és ha elég hosszú hatósugara lesz hozzá).
Árokásás, belpolitika
Ami sokkal meglepőbb, az a saját magukkal (amerikaiakkal), pontosabban az általuk nem preferált amerikai párttal szimpatizálókkal való ellenséges viszony, őket tekintik fenyegetésnek. Ezt mi itthon jól ismerjük, hosszú ideje zajlik nálunk az ,,árokásás". Politikai hovatartozás miatt barátságok, családok mennek tönkre, és persze sokan a legnagyobb rossznak a másik oldalt és annak vezetőit tartják, na meg támogatóikat és szavazóikat.
Azt hinnénk, hogy ilyen csak nálunk van. Ki gondolta volna, hogy Amerikában is hasonló a helyzet? 13 százalék szerint a Demokrata vagy a Republikánus párt közvetlen fenyegetés. Ráadásul a demokraták 38, a republikánusok 42 százaléka szerint valamilyen szinten még a saját pártjuk is fenyegetést jelent!
Mindeközben a világ egy része pedig Amerika miatt aggódik. Egy másik, 65 országban végzett felmérés szerint az emberek negyede Amerikát nevezte meg, mint legnagyobb fenyegetést a világbékére nézve. Ez talán nem is olyan meglepő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az amerikaiaknak csak a fele tudja, melyik az az ország, amelyik eddig egyedüliként atomfegyvert alkalmazott emberek ellen (ezek után hogy is várhatnánk, hogy felfogják, mi az hogy Ukrajna)?
Jelenségek
A felmérésben megkérdezték azt is, mik azok a jelenségek, amitől leginkább tartanak az emberek (nem csak egyet lehetett megjelölni). 55 százalékkal a terrorizmus a vezető, ettől nem sokkal lemaradva az internetes kémkedés és a számítógépeik elleni támadások. Ezt követi 25 százalékkal az iszlám, majd 24 százalékkal a globális felmelegedés.
De nehogy azt higgyük, hogy csak ezeket a "szokványos" dolgokat említik. A zsidóságot 7, a kereszténységet 6, magát az ateizmust 12 százalék tartotta veszélyforrásnak. A homoszexuálisok jogait 12, míg a nők jogait 5 százalék tartja ijesztőnek. Van tehát egy kisebb réteg, aki szinte mindentől retteg, és nagy bizalmatlansággal tekint más emberekre, noha azok között nagyon kevés a ténylegesen ártalmas alak.
http://privatbankar.hu/makro/az-amerikaiak-alig-tartjak-nagyobb-fenyegetesnek-put yint-mint-sajat-elnokuket-279611 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:53:58, szerda
|
| |
| |
Mit kíván a magyar nemzet
2015.03.31. 18:09
Mostanában, március vége felé, ismét aktuális ez a kérdés. Ám nagyon úgy tűnik, az embereket már nem olyasmik hozzák lázba, mint 1848-as elődeiket.
Például a sajtó szabadságára finoman fogalmazva is tojnak a népek, amíg a napi valóvilág-show és bulvárhír adagjuk biztosított. A felelős minisztériumról Buda-Pesten is már rég lemondtak ebben a következmények nélküli országban. Talán az egyetlen, amivel az emberek maradéktalanul egyetértenének, az az ,,évenkinti" országgyűlés. Hogy ne kellene a sok korrupt hintás hetenkénti handabandázást elviselni, és részükre még ezért jelentős havi apanázst is fizetni.
Már rég nem foglalkoztat senkit a törvény előtti egyenlőség és a közös teherviselés sem, hiszen tudják, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében ezek is teljesen irreális követelések.
És persze nemzeti őrsereg sem kell ma már, hisz helyettük ott van nekünk a betyársereg, meg magyar gárda.
Szóval őseink követelései javarészt elavultak, idejét múltak, és megvalósíthatatlanok, kivéve az utolsó pontot, a tizenkettediket, amelyik eredetileg úgy szólt: Unió Erdéllyel. Ez az egy bizony sok államférfiúnknak tetszene ma is
Egyébként történelmi tény, hogy Irinyiék anno bizony csak úgy önhatalmúlag néhányan döntöttek a nemzet állítólagos követeléseiről, valahol a Pilvax kávéház környékén, és aztán már siettek is a nyomdába kinyomtatni, mindenféle nemzeti konzultáció nélkül.
A mai felelős kormányzati politikusaink viszont amikor azt fogalmazzák meg, vajon manapság mit kíván a magyar nemzet, a kétharmaduk birtokában adják meg a nevünkben és helyettünk a magabiztos válaszaikat.
Mint tudjuk, Harrach Péterék szerint például mi leginkább a boltok vasárnapi zárva tartását kívánjuk, hőn óhajtjuk továbbá Marx szobrának eltávolítását is a Corvinusról, valamint a szegedi Ságvári Endre gimnázium haladéktalan átkereszteléséért epekedünk. Orbán Viktor mindezeken túl úgy véli, a magyar nép leghőbb vágya a nemzet boldogulásához vezető úton a minél több (üres) stadion, és minél több mangalica (Produced by Mészáros & Mészáros). De a Fidesz tizenkét pontjában előkelő helyen lenne a szabad pálinkafőzés, a rezsi csökkentése, a devizahitelek forintosítása, a keleti és déli nyitás, és leginkább és legfőképpen kisvasút létesítése az 1800 lakosú Felcsúton, az alcsútdobozi arborétum és a felcsúti stadion között, na és Paks2 megépítése orosz kölcsönből.
Persze az úgynevezett demokratikus ellenzéknek is van ám temérdek víziója a nemzet kívánságairól.
Például az Országgyűlés feloszlatása.
Többük szerint egyébként a nemzet népszavazni akar. De nem csupán a vasárnapi boltbezárásról ám, hanem még sok másról is. Leginkább azok az ötletgazdák szimpatikusak, akik a napokban tizenkilenc kérdést ötöltek ki erre a célra. A szavazólap akkora lesz, mint egy kisregény.
A kérdések közül persze egyelőre csupán olyanokat sikerült a Nemzeti Választási Bizottságnál elfogadtatni, mint a tankötelezettség kiterjesztése, és a kötelező kamarai tagság eltörlése.
Hát nem biztos, hogy ezekre a nép lázas izgalommal tódul majd az urnákhoz.
Ám, ha a hétköznapi emberek tehetnék fel a kérdést önmaguknak, nem kizárt, hogy többségük dudorászva egyszerű és tömör választ adna.
Mit kíván a magyar nemzet? B...szódjál meg KDNP!
Sőt ugyanezt kívánnák a Fidesznek is.
http://proszektura.blog.hu/2015/03/31/mit_kivan_a_magyar_nemzet_310 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:52:10, szerda
|
| |
| |
2015.04.01. 08:54 Fabius
Orbán nem csak geci, de hülye is
Csodás napokat élünk. Jó, itt nem a Quaestor károsultakra gondolok elsősorban, hanem azokra, akik nyomon követik az Orbán kormány vesszőfutását. Megvan annak a maga sajátos bukéval rendelkező bája, mikor a hazugságokból ellentmondásvárat építő kormány hadovaügyi államtitkára az egyetlen menekülőútnak azt látja, ha lehülyézi a vezért.
orban_hulye.jpg
Mer'az van, hogy Don Sziszifusz nem emlékszik.
Márhogy pontosan nem, tecciktunni, mert azért nagyvonalakban igen. Az például megvan neki, hogy ő egy hérosz működő életösztönnel. De az már nincs, hogy ez az életösztön izé mikor lépett működésbe. Hanyadika volt? Fassetuggya, volt és kész, csak ez számít. Bajlódni a részletekkel neki nem dolga, miniszterelnök ő és nem kalendárium. Most tényleg azt várjuk, fejben tartsa mikor is volt kormányülés, és azon mi hangzott el? Há' éppen azért nem készül ezekről se jegyzőkönyv se hangfelvétel, hogy ne tudja ezt senki.
Minek piszkálódni azzal, hogy mi alapján döntött? Döntött és kész, a többire ki emlékszik ekkora aggyal? Meg amúgy is nem mindegy, hogy a miniszterelnökségre tizedikei érkeztetéssel eljutó Tarsoly levélre kilencedikén válaszoltak, vagy tizenegyedikén? A memóriája szar a főnöknek, de a látnoki képességei még faszák, tudta ő, hogy jönni fog a levél, azt is mi lesz benne, így késlekedés nélkül a választ is elküldte még az érkezés előtt. Ezért bennfentes kereskedéssel vádolni egyenesen nevetséges. Mi? Hogy a külügy cégének vezetőjétől nem érkezett írásos utasítás a portfólió eladására? Istenkám, vészidőben minden másodperc számít, de ettől még a külügyből érkező telefonos kűddapénzt!!! utasítás nem számít se bennfentes kereskedésnek, se kézivezérlésnek. A zemberek megszopatásának meg különösen nem, remélem ezt nem kell külön magyarázni senkinek. Ahogy azt sem, ha állampapír helyett pénzt ad vissza valaki, akkor nem szükséges hozzá magyarázat vajon mitől lett ez a hirtelen átalakulás.
Az meg tényleg a kákán csomót keresés csimborasszója, hogy egyesek szerint egy hónap alatt csak ki lehetett volna már deríteni, melyik minisztérium melyik pilótajétékba melyik brókercéghez mennyit fektetett be a zemberek pénzéből. Orbán nem tudja, a minisztériumok sem tudják, de holnapra talán elvégzik az adatgyűjtést és kiderül, a számokkal csak akkor van baj ha azok dátumokat alkotnak, vagy akkor is, ha eldugott és elő nem kerülő, szabad szemmel is jól látható mennyiségű pénzösszeget.
http://varanus.blog.hu/2015/04/01/orban_nem_csak_geci_de_hulye_is |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:50:57, szerda
|
| |
| |
A fidesz bank és brókerbotrányban a kormány, az MNB és az apparátus legnagyobb bűnei.
1. 5 évig nem ellenőrizte a haverok bankjait és bróker cégeit.
(Hagyták, had folytassák a mocskos ügyleteiket.)
2. Állami pénzeket bízott a haveri bankokra és brókerekre.
3. Ezeken a cégeken keresztül is a saját zsebüket tömték és Viktor hobbijára költöttek.
4. Bennfentes információk alapján a kormány és a haverok pénzét kimenekítették, a többi betétest hagyták szívni.
Az elmúlt öt évben a fidesz kormánytagok és a haverok elképzelhetetlen módon gazdagodtak.
A fideszbűnözők cégei nyeresége mesés nagyságú volt. (Messze meghaladta a bankokét, telekommunikációs, vagy energiaszolgáltató cégek nagy nyereségeit.)
A fideszbűnözők illegális korrupciós bevételei is hatalmasak.
Vagyonukat közpénzből, EU pénzből és a lakosság pénzének közvetlen elrablásából származnak. Azaz a mi zsebünkből vették ki.
Ezek a vagyonok érinthetetlenek voltak. Nincs vagyonosodási vizsgálat, nincs NAV ellenőrzés, nincs gazdasági rendőrségi, vagy ügyészségi vizsgálat.
Számukra a szabad rablás engedélyezett és az új törvény szerint az is marad.
Teljes vagyonelkobzás és börtön.
A segítő családtagoknak és a haveroknak is.
Megjegyzés:
Az új törvény nem tartalmazza, hogy a zárolt vagyonokat a károsultak kártalanítására kell fordítani.
Emlékeztetőül, a vörös iszap katasztrófa után a károsultak megsegítésére küldött adományokat, nem a károsultak kapták, hanem a fideszbűnözők nyúlták le. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:47:21, szerda
|
| |
| |
15 percenként meghal egy magyar rákban
2015. március 25., szerda, 18:29 Utolsó frissítés: 2015. március 25., szerda, 18:29
Minden évben legalább 33 ezer ember hal meg daganatos betegségben Magyarországon. A többség otthon szeretne búcsút venni a világtól, de ehhez speciális segítség kellene a családoknak.
A KSH adatai szerint a daganatos betegségek a szív- és érrendszeri problémák után a második leggyakoribb halálozási oknak számítanak Magyarországon. 2009 óta minden évben meghaladta a 33 ezret azoknak a száma, akik a rák miatt haltak meg. Ez naponta 90 embert jelent, vagyis 15 percenként meghal valaki daganatos betegségekben.
A Magyar Hospice Alapítvány és a Tárki 2011-es reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége inkább otthon, szerettei körében töltené élete utolsó szakaszát, ha kiderülne: gyógyíthatatlan betegsége van. Kórházban csak a megkérdezettek 14 százaléka maradna szívesen. ,,A daganatos betegségeknél azonban az aktív, gyógyító terápia befejezése után még hónapokig élhet az ember. Ebben az időszakban a fájdalomcsillapítás és az egyéb tünetek enyhítése mellett lelkileg is különleges támogatásra van szükség" - mondta Dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány igazgatója.
Tízezreknek segítettek
Az alapítvány 1991-es megalakulása óta közel 10 ezer gyógyíthatatlan daganatos betegnek segített abban, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Céljuk az, hogy az utolsó pillanatig a lehető legjobb fizikai és szellemi állapotot biztosítsák az embereknek, emellett a családtagokat is segítik a kór és a gyász terheinek viselésében. Az otthon ápolt betegekhez szükség szerint egy orvos és egy ápoló, valamint más szakemberek, például gyógytornász vagy dietetikus is kiszáll - ami a hozzátartozóknak nem kerül semmibe.
,,A hospice szolgáltatás mintegy felét fedezi a társadalombiztosítás, a maradékot felajánlásokból és pályázati pénzekből finanszírozzuk. Csak a fekvőbeteg-részlegünk működtetése napi 200 ezer forintba kerül" - sorolja Dr. Muszbek Katalin. Az alapítvány igazgatója hozzátette, hogy 2014-ben a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásából 127 500 percnyi segítséget tudtak nyújtani a gyógyíthatatlan betegeknek, miközben a rendelkező nyilatkozat kitöltése fejenként csak 3 percet vesz igénybe. Amennyiben valaki az adója 1%-ának felajánlásakor megadja elérhetőségeit, a szervezet pontos visszajelzést ad arról, hogyan használta fel a kapott összeget.
Hírességek a méltóságteljes halálért
15 híres személyiség - köztük Dobó Kata, Bródy János és Csányi Sándor - csatlakozott ahhoz a videokampányhoz, amely az otthoni ápolás és a hospice szolgáltatás fontosságára hívja fel a figyelmet. Legtöbbjük személyes érintettség révén került kapcsolatba a Magyar Hospice Alapítvánnyal - Dobó Kata például a nagymamáját veszítette el daganatos betegségben. ,,Szerencse a szerencsétlenségben, hogy megtapasztalhattuk, mi is az a hospice ápolás, milyen, amikor méltósággal tudja valaki elhagyni az életet. Azzal a méltósággal, amit mindenki megérdemel" - mondta egy korábbi vallomásában a színésznő. A hírességekkel készített interjúkat itt lehet megnézni.
http://hvg.hu/pr_cikkek/20150325_15_percenkent_meghal_egy_magyar_rakban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:37:13, szerda
|
| |
| |
Ma közlik a rossz hírt a kórházigazgatókkal
Lengyel Tibor2015. 04. 01. 13:24
Az ígért 60 milliárd forint is kevés lenne a kórházak adósságának kifizetésére, de egyelőre ezt a pénzt sem kapják meg az intézmények. A hírt ma délután közlik a kórházvezetőkkel, akik szervezeti változásokra is számíthatnak.
A kórházaknak tovább kell görgetniük beszállítói tartozásaikat, mert bár a kormányzat április elsejével ígérte az adósság állami kifizetését, erre még várni kell.
Április elsejéről volt szó
Április elsejével mintegy 60 milliárd forintos gyorssegélyt ígért a kórházaknak Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, ám a februárban tett ígéret betartására egyelőre nincs remény.
Zombor Gábor államtitkár április elsejét ígért
Forrás: MTI/Illyés Tibor
Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) április elsejével átveszi a kórházak teljes adósságát, és ezzel a kórházak terhei megszűnnek - mondta a február 23-i kormányszóvivői tájékoztatón az államtitkár.
Kevés lenne, de annyi sincs
Csakhogy a 60 milliárd forintnyi adósság átvétele az Origo információi szerint csúszik, a mai nappal biztosan nem szabadulnak meg az egészségügyi intézmények a tartozásuktól. Így az egyenként sokszor milliárdos összeget tovább kell görgetniük maguk előtt az intézményeknek.
Urológiai műtét a Jahn Ferenc Kórházban
Forrás: MTI/Kovács Tamás
A kórházi adósságkonszolidációra már tavaly ősszel elkülönített 60 milliárd forint ráadásul nem is lenne elég. Fél éve még talán az volt, de amióta Zombor Gábor már akkor az átvállalásról beszélt, a fizetési fegyelem sokat romlott, és még több kifizetetlen számlát halmoztak fel az intézmények.
100 milliárd felett járnak
Idén tavaszra már 100 milliárd forint feletti összegre nőtt a kórházak összesített adósságállománya. A tartozásoknak körülbelül 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30-35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, a többi energia- és más szolgáltatási költség.
Néha a legalapvetőbb dolgok beszerzésére is alig van pénz
Forrás: MTI/Beliczay László
Tavaly év végén a kórházak között szétosztottak ugyan 10,4 milliárd forintot, ám ezt nem, vagy csak kis részben fordították a tartozások visszafizetésére. De nem is ez volt az elvárás. Az egészségügyi kassza 2014-es maradványát ugyanis elsősorban a várólisták csökkentésére szánta a kormány.
Ma közlik a rossz hírt
Az Origo értesülései szerint az április elsejei adósságrendezésben bízó kórházvezetőket hidegzuhanyként ma délután szembesíti a kormányzat a rossz hírrel: határidőre nem sikerül átvenni a kórházak adósságállományát, de talán mondanak egy újabb határidőt.
Ma közlik a rossz hírt a kórházigazgatókkal
Forrás: MTI/Varga György
Úgy tudjuk, délután fél háromra rendelték be az ország összes, 146 kórházának főigazgatóját az egészségügyi államtitkárságra, hogy tájékoztassák őket a csúszásról. Információink szerint más, szervezeti változásokat is közöl velük majd az államtitkárság.
A határidőkről kérdeztük a tárcát
A ma lejáró adósságátvállalási határidőről, a kórházigazgatóknak szánt eligazításról és a betegellátási struktúra ígért átszervezéséről, valamint a kapacitások átalakításáról is kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amint az egészségügyi államtitkárság választ ad, cikkünket frissítjük.
Máshogy, olcsóbban?
Úgy tudjuk, bejelentik, hogy szétválasztják a kórházak vezetésének felügyeletét. A jövőben a főigazgatók, a stratégia és a betegellátás finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz tartozik majd, a gazdasági terület - és így a gazdasági igazgatók - felügyelete pedig a Gyemsziből lett ÁEEK-hoz kerül.
Csak tologatják a problémát?
Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Eközben csúszhat a szintén április elsejére ígért racionalizálás, amitől takarékosabb működést várnak. Ezt a munkát - megyei szinten - az államtitkárság által létrehozott egészségügyi egyeztetőbizottságok végezték, és a múlt héten ott tartottak, hogy 13 megyében "továbbgondolásra érdemes javaslatok születtek", 6 megyében pedig további egyeztetésekre van szükség.
Eszközbeszerzésre olykor jut pénz: új CT-berendezés Szolnokon
Forrás: MTI/Mészáros János
Mostanra állítólag minden kórház teljesítette azt a költségvetési tervet, amellyel képesek az "üzemgazdasági nullszaldót" elérni. Azt Zombor Gábor államtitkár megígérte, hogy egyetlen kórházat sem zárnak be, de az ellátórendszer racionalizálása ettől még "fájni fog". A tervek véglegesítése a kormányra vár, ám a Népszabadság szerint az anyag csak április 8-án kerül a kabinet elé.
Havi 3-5 milliárddal nő
A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetségének (MOBSZ) óvatos becslése szerint is 80 milliárd forintnyi a kórházak kifizetetlen számlája, az adósságállomány 60 százaléka pedig már lejárt tartozás. A lejárt tartozások csaknem fele 60 napon túli, 5 százalékára pedig már több mint egy éve várnak a vállalkozások.
Az egyik legeladósodottabb intézmény a Honvédkórház
Forrás: MTI/Lakatos Péter
A kórházak tartozása ráadásul hónapról hónapra 3-5 milliárd forinttal nő. Az egyik legeladósodottabb intézmény, a Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) tartozása például egy hónap alatt, a januári 4,07 milliárd forintról februárra 4,49 milliárdra nőtt. (A Magyar Államkincstár legfrissebb összesítése februári adatokat tüntet fel.)
A legnagyobb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmények
Egészségügyi intézmény Adósság (millió forint)
Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) 4497
Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet 3791
Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 2114
Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház 2059
Zala Megyei Kórház 1786
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház 1761
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház 1619
Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1487
Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 1444
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak 1334
Országos Onkológiai Intézet 1205
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 1184
Csolnoky Ferenc Kórház 907
Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet 874
Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 866
Kiskunhalas Semmelweis Kórház 805
Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 712
Csúszó túlórapénzek
Az egyre növekvő adósságállomány csökkentésére több szakmai javaslat is felmerült. Például az, hogy a kórházak adósságrendezése mellett az intézményi tartozások finanszírozására az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra.
Ideje tiszta vizet önteni a pohárba
Forrás: AFP/Michčle Constantini
A szervezet szerint e nélkül a kifizetetlen kórházi számlák miatt a beszállítók - köztük nagy arányban a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai vállalkozások - ellehetetlenülnek, de már most is többen közülük súlyos gondokkal küzdenek.
Az Origo információi szerint több nagykereskedő, mint például a TEVA vagy a Hungaropharma már most is csak úgy szállít a kórházaknak, ha azok előre fizetnek. Az intézmények pedig igyekeznek mindenen spórolni. A béren nem tudnak, de bevett gyakorlat, hogy a túlórapénzeket 3-4 hónap csúszással fizetik ki.
Térdprotézist ültetnek be az orvosok - a túlórapénz késve érkezik
Forrás: MTI/Balázs Attila
Már az orvostechnikai eszközök áfájának 5 százalékra csökkentése is sokat segítene. Az orvostechnikai vállalkozások szövetsége szerint elgondolkodtató, hogy miközben a gyógyszerek áfakulcsa 5 százalékos, egy életmentő ballonpumpa, a beültethető defibrillátor vagy a szívkatéter 27 százalékos áfakörbe esik.
http://www.origo.hu/itthon/20150401-igertek-de-nem-fizetik-ki-a-korhazak-adossaga t.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:33:30, szerda
|
| |
| |
2015-03-31 14:54:00
Medián: minden 5. magyarnak ellenszenvesek a zsidók
Enyhén csökkent az antiszemitizmus mértéke Magyarországon 2013-ról 2014-re, a fővárosban erősebb a jelenség, a pártválasztás és bizonyos attitűdök magyarázzák az antiszemitizmust - mondta Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című kutatás bemutatóján, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készített a Medián, Hann Endre azt mondta: a zsidóságot a megkérdezettek 23 százaléka utasítja el érzelmi alapon, ők válaszoltak úgy, hogy számukra "a zsidók ellenszenvesek".
Hann Endre kifejtette: ez a mutató az elmúlt négy évben a statisztikai hibahatáron belül, enyhén csökkent. Felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóságot érzelmi alapon elutasítók aránya 2009-ről (akkor 10 százalék volt) 2010-re nőtt nagy mértékben, 28 százalékra. Azt mondta: ez akkor következett be, amikor a Jobbik "jelentős politikai tényezővé" vált, és a párt zsidókhoz való viszonya is bekerült a politika főáramába.
Hozzátette: arra, hogy mekkora a magyar társadalomban az antiszemiták aránya, az érzelmi elutasítás mellett bizonyos állítások (például: "létezik egy titkos zsidó együttműködés" vagy "túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon") elfogadásából lehet következtetni. A kutatás készítői három csoportot alkottak: az erősen antiszemiták ezeknek az állításoknak a többségével egyetértenek, a mérsékelten antiszemiták is egyetértenek több állítással, a harmadik csoportot nem antiszemitának minősítették.
A Medián igazgatója elmondta: a két dimenziót összegezve 2013-ról 2014-re "alapvetően csökkent az antiszemiták száma". A kutatási jelentés szerint 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. A tavalyi évben a megkérdezettek 21 százaléka erősen, 11 százaléka mérsékelten volt antiszemita, 69 százalék e tekintetben "érintetlen, vagy immúnis" - mondta Hann Endre. Hozzátette: európai összevetésben ezek a számok "nem drámaiak".
A kutatás fontos kérdése volt, hogy mely társadalmi csoportok és milyen indíttatásból lesznek fogékonyak az antiszemitizmusra - ismertette. A fővárosban nagyobb mértékű volt az antiszemitizmus, mint vidéken, ezt még 2013-ban sem tapasztalták.
A jelentés szerint az iskolai végzettség, a társadalmi státusz, a jövedelmi helyzet és az antiszemitizmus között nincs szignifikáns összefüggés. A pártválasztás és az antiszemitizmus között viszont van - ismertette a felmérés eredményét Hann Endre. Kifejtette: a Jobbik szavazóinak kétharmada minősíthető antiszemitának, többségük erősen. A jobboldalon egy kicsit többen fogékonyak az antiszemitizmusra, de az MSZP-szavazók 16 százaléka is az erősen antiszemita csoportba került - tette hozzá.
Az antiszemitizmus okai között a széles értelemben vett másság elutasítását említette a kutatás vezetője, akár a homoszexuálisokkal vagy bármilyen vallási, etnikai kisebbséggel szembeni előítéletet. Rámutatott: a megkérdezettek közül többen utasítanák el, ha a szomszédjukba például feketék vagy arabok költöznének. Megemlítette, hogy a legtöbben ahhoz nem járulnának hozzá, hogy bőrfejűek költözzenek a közelükbe.
A kormány és a zsidó szervezetek közötti, közelmúltbeli konfliktusokról is kérdezték a válaszadókat, akik enyhe többsége a német megszállás áldozatainak emlékművét ellenezte, de - olvasható a jelentésben - ebben a kérdésben is magas a bizonytalanok aránya.
A kutatás vezetője kitért arra is, hogy az antiszemitizmus "nem központi kérdés" a magyar társadalom jelentős részének.
A Medián reprezentatív felmérése 2014 végén készült, 1200, tizennyolc éves vagy annál idősebb ember megkérdezésével.
MTI
http://www.atv.hu/belfold/20150331-median-minden-5-magyarnak-ellenszenvesek-a-zsi dok
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-04-01 17:30:17, szerda
|
| |
| |
Akiért mindig összeáll a nagykoalíció - A brókerkormány aktuális álláspontját a nagyvállalkozók írják?
2015. április 01. 10:22
Hunhír.info
Milliárdos állami támogatással megnyílt Miskolcon Wicha József nagyvállalkozó fűrészüzeme, miután a szomszédban lévő állami fűrészüzemet leépítették. Az új magánüzemnek nagykoalícióban örült Csöbör Katalin fideszes és Varga László szocialista országgyűlési képviselő, miközben csak a Jobbik tette fel a kérdést: vajon miért egy magánbefektető fűrészüzemét támogatták közpénzből ahelyett, hogy az állam - vagyis a köz - tulajdonában lévő Ládi Fűrésztelepet fejlesztették volna?
Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője elmondta: az állami tulajdonú Északerdő Zrt. arra hivatkozva építette le a Ládi Fűrésztelepet, hogy a közelben Wicha József nagyvállalkozó új, az államinál modernebb üzemet nyit. A politikus már januárban jelezte, véleménye szerint ez ellentétes nemcsak a közérdekkel, de a kormány hivatalos álláspontjával is. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára ugyanis korábban kormányzati elvárásként fogalmazta meg az állami erdészetekkel szemben új fűrészüzemek létrehozását. Miskolcon ennek az ellenkezője történt: az erdészet üzemét leépítették, az államtitkár pedig ahelyett, hogy ezt számon kérte volna az Északerdőn, maga adta át a magánbefektető új telepét. ,,A brókerkormány aktuális álláspontját a nagyvállalkozók írják?" - tette fel a kérdést Jakab.
A politikus jelezte, a Wicha-féle fűrészüzem új munkahelyeket sem teremt, hiszen az üzem annyi munkavállalót fog foglalkoztatni, amennyit a Ládi telepről elbocsátottak. A Jobbik frakcióvezetője közölte azt is, immár három hónapja vár választ az Északerdőtől: vajon milyen érdekek mozgatták valójában a Ládi Fűrészüzem leépítését, miért nem az állami tulajdont fejlesztették a milliárdos közpénzből? Illetve miért van az, ha Wicha József nagyvállalkozó valahol megjelenik, mindig csak a Jobbik kérdez, a Fidesz és az MSZP mindig hallgat. Illetve örül. Ez utóbbi kérdés persze költői - zárta gondolatait Jakab Péter.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=83123
Miskolci jobbik |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
564 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3203
- e Hét: 13470
- e Hónap: 24581
- e Év: 178077
|
|
|
Online
