|
 2/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 21:06:26, kedd
|
| |
| |
Egészségügyi reform: 6000 dolgozót bocsátanak el
2007-06-12 18:29 hírTV
Több mint hatezer dolgozót szándékozik elbocsátani az ország 38 kórháza a regionális munkaügyi központok adatai alapján. A legnagyobb létszámleépítést a kórházátalakítások miatt legjobban érintett közép-magyarországi régióban tervezik.
A regionális munkaügyi központok adataiból kitűnik: hatezernél is több munkavállalót bocsát el az ország 38 kórháza.
Az előzetesen bejelentett létszámleépítésekhez képest a tényleges elbocsátások száma általában kevesebb - mondta Vass István, a központi régió munkaügyi központjának főigazgatója. Budapesten és Pest megyében május végéig 23 egészségügyi intézmény, ebből 17 kórház jelezte, hogy elbocsátásokra készül, eddig azonban csak 9 kórházban volt tényleges létszámcsökkentés. Összesen 1300 egészségügyi dolgozó kapta meg a felmondólevelét, közülük 250 orvos, 600 fizikai dolgozó és 450 diplomás nővér, ápoló - mondta a főigazgató.
Szintén nagyobb arányú létszámleépítés lesz az észak-alföldi régióban. A munkaügyi központnak 5 kórház jelentette be, hogy csaknem 900 dolgozóját elbocsátja. A legnagyobb leépítést a debreceni Kenézy Kórház hajtja végre, itt 480 embernek mondtak fel, illetve készülnek felmondani. Az észak-magyarországi régió három megyéjében 7 kórház tervezi a létszámcsökkentést: összesen 370 dolgozótól készülnek megválni.
A dél-dunántúli régióban eddig egy kórház jelezte, hogy 100-200 fős leépítésre készül. A nyugat-dunántúli régióban is csak 2 intézmény tervez nagyobb elbocsátásokat: a szombathelyi kórházból 130, a sárváriból 60 dolgozót küldenek el. A Közép-Dunántúlon 3 kórházból 200 dolgozót, a Dél-Alföldön szintén 3 intézményből 250 embert készülnek elbocsátani.
A törvény szerint, ha nagyobb létszámcsökkentésre készül egy cég, be kell jelentenie szándékát a területi munkaügyi központnak. Ez a szabály azokra a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkáltatókra vonatkozik, akik egyszerre kívánják elbocsátani dolgozóik minimum 10 százalékát. A csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabály szerint a 300 főnél több dolgozóval működő cégeknek nem a 10 százalékot meghaladó, hanem a 30 embernél nagyobb létszámleépítési szándékot is jelezni kell.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter múlt héten azt közölte: az ország összes kórháza közül csak 19 döntött a létszámcsökkentés mellett. Ez szerinte azt jelenti, hogy az intézmények lassan alkalmazkodnak a kórházátalakítások miatt létrejött új körülményekhez.
(FH) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:57:50, kedd
|
| |
| |
Belpolitikai Napló
"Rohadjatok meg": kiabált, majd bemutatott az antifasiszta MSZP-s
2007. június 12. 06:04
A szocialista képviselő nem adott magyarázatot tettére
Komáromi Ildikó, az MSZP egyik óbudai képviselője középső ujját felfelé
tartva többször bemutatott
a füttyögő ellentüntetőknek az MSZP antifasiszta megemlékezésén, május 9-én,
a II. világháború európai befejezésének évfordulóján.
Az önkormányzati képviselőt először az óbudai Fidelitas ismerte fel a Hír TV
felvételei alapján,
majd később saját párttársai is azonosították.
A Hírszerző internetes újságnak a szocialista képviselő nem volt hajlandó
magyarázatot adni arra,
miért mutatott be az ellentüntetőknek, és miért kiabálta feléjük, hogy
"rohadjatok meg"!
hirado.hu/MNO |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:25:40, kedd
|
| |
| |
A rendőrbűnözés a mai rendszer sara
2007. június 12. 06:30 HVG
A rendőrség üresjáratban dolgozik, nincs a lehetőségeihez szabott stratégiája. Pazarlóan bánik erőforrásaival, miközben a lakosság biztonságérzetét alapvetően meghatározó élet és vagyon elleni bűncselekményeknél siralmasan teljesít. Az állomány minden szintjén súlyos visszaélések történnek nagy számban, s ez így is marad, amíg a rendőrség nem kerül át az önkormányzatokhoz, és meg nem erősítik a testület kontrollját. Interjú Kádár György egykori kapitányhelyettessel és katonai ügyésszel.
A néphadsereg ösztöndíjasaként végzett az ELTE jogi karán, majd katonai ügyészként tíz éven át rendőrök ellen emelt vádat, előbb katonai uniformist, később rendőrit viselve. Majd a megyei rendőrség alosztályvezetőjeként dolgozott, később a debreceni városi rendőrkapitány helyettese lett. A megyei főkapitánnyal való konfliktusa miatt szerelt le 1989. november elsején. Szerzőtársakkal Remete Richárd néven több könyvet is írt rendőrségi élményeiről. Az ötödik, Rendőrkémek mesélik című könyvét államtitoksértés miatt tiltották be, mert a gyanú szerint szó szerint idézte a hatályos nemzetbiztonsági szabályzatokat, parancsokat. Valójában azonban arról volt szó, hogy a rendszerváltás idején a régi államtitkos parancsoknak csak a fejlécét cserélték át. Öt éven át volt gyanúsított, majd csődbüntett miatt indult ellene eljárás. 1998-ban fejeződött be minden nyomozás ellene, a vádemelésig sem jutottak el. 1991-ben indult a Győr-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Szolnok megyei rendőrfő-kapitányi pályázaton, de egyik posztra sem őt választották. Azóta nincs "formális" kapcsolata a rendőrséggel, noha ügyvédként többször képviselt rendőröket. Ma is Debrecenben él, cégeknek ad tanácsot, szakterülete a váltó-, az adó- és a felszámolási jog.
hvg.hu: Rendőri vezetők igyekeznek a közönséggel elhitetni: a testület nincs válságban és a kipattant botrányok csak "elszigetelt" jelenségek. Az érvek között szerepel az is, hogy ügyészségi statisztikák szerint tavaly mindössze 330 bűncselekményt követtek el rendőrök.
Kádár György: Ezt a számot nem hiszem el. A rendőrök jogsértései körüli hatósági ködösítést katasztrófának tartom. Mint rendőrbűnök után nyomozó egykori katonai ügyész tudom, hogy 1976 és 1989 között a rendőrök évente átlagosan kettőezer bűncselekményt követtek el. Csak a hozzánk tartozó három megyében, Szabolcsban, Hajdúban és Borsodban évi 350 bűncselekményt tártunk fel. Az persze igaz, hogy jelentős részük úgynevezett katonai bűncselekmény volt, tehát parancsnoki hatáskörben bírálták el. Akkoriban elvileg a hároméves szabadságvesztésnél enyhébben büntetett cselekményeknél a katonai ügyész visszaadhatta az ügyet a parancsnoknak. Közöttük voltak a hivatali visszaélések jelentős része és a bántalmazások is. Ma már az állampolgár nem mer vagy nem akar a rendőrök ellen feljelentést tenni.
hvg.hu: Ezt azért az ügyészségi adatok nem támasztják alá: a feljelentések száma érdemlegesen nem változott. De mitől is félne a sértett állampolgár feljelentést tenni?
K. Gy.: Azzal, hogy megszűnt a katonai ügyészség rendőri részlege, megszűnt a hatékony nyomozás lehetősége is. A nyomozó ügyészeknek nincsen tekintélyük sem a rendőrök, sem az állampolgárok szemében. Nem véletlenül. Az "átkosban", a nyolcvanas években a rendőrök ellen indult eljárások negyven százalékát szüntették meg, de hatvan százalékban eredményes volt a nyomozás, és megállapították a rendőrök felelősségét. Most tíz százaléknyi sincs a felelősségre vonás aránya.
hvg.hu: Mennyire számít ritkának, hogy a rendőrök nemi erőszakot követnek el?
K. Gy: Egyáltalán nem példa nélkül való. Fegyveres szerveknél gyakran fordul elő, hogy a hatalom emberei a rájuk bízott, intézkedés alá vont civileket szexuálisan molesztálják vagy megalázzák. Két éve Kisvárdán például hat fogdaőr azzal szórakozott, hogy a férfi és a női fogvatartottakat összeengedték, hogy a rendőrök szórakoztatására közösüljenek. Így volt ez már a nyolcvanas években Mátészalkán is, ahol hat rendőrt kellett elítélni ilyen bűncselekmények miatt. Egy 12 éves szökött intézetis lány pedig négy készenléti rendőrt "szereltetett" le, bár a sértett nem hivatkozott erőszakra. Ezek a visszaélések mindig előfordultak, de nem ezek demoralizálják a rendőrséget.
hvg.hu: Hanem kik vagy mik?
K. Gy.: Több összetevője van a siralmas állapotoknak. Itt vannak például azok a parancsnokok, akik maguk is bűnöznek; ők biztosan nem fogják a beosztottjaikat rövid pórázon tartani. A dolog viszonos. Ha a rendőr azt látja, hogy a parancsnoka elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehetne valami jó autóhoz hozzájutni, vagy azt, hogy a felettese milyen kétes személyekkel tart kapcsolatot, a beosztott maga is könnyebben elcsábul. Ez borzalmas, mert a testületi szolidaritásnak nem zsiványbecsületnek kellene lennie.
Titkos bizonyíték nélkül nem megy
hvg.hu: Ezzel most azt állítja, hogy főrendőrök bűnözők?
K. Gy.: Halottunk rá elég példát, számos ügy kipattant már, a többségüket természetesen feljelentés hiányában felelősségre vonás nélkül fejezték be. Ez bomlasztja és demoralizálja leginkább az állományt, mert azt látni, hogy mindent meg lehet úszni. A szívességek újabb szívességeket szülnek, az ördögi körből roppantul nehéz lesz kitörni.
hvg.hu: De ha ennyire sok a visszaélés, miért nem buknak le a rendőrök?
K. Gy.: A nyomozáshatékonyság biztosan nem az ügyészek létszámától függ. A hetvenes években három megyére egy vezetőhelyettes és három beosztott katonai ügyész jutott, akiket a rendőri vonalra állítottak. Ma megyénként egy plusz öt-hat fős létszámmal dolgoznak a nyomozó ügyészségek. Ötször annyian foglalkoznak tehát a rendőrök ügyeivel, és mégis ennyire rossz hatékonysággal. A katonai ügyész egykoron maga is nyomozott, a mostani civil ügyész csak a papírokból dolgozik. Egy rendőrt, aki tagad, egyedül csak adminisztratív eszközökkel, titkos bizonyíték nélkül megbuktatni reménytelen vállalkozás.
hvg.hu: A rendőri vezetők, a főkapitányok kiválasztásánál forradalmian újnak számított 1991-ben a pályázati rendszer. Olyannyira idegen volt a magyar gyakorlattól, hogy később egyszer sem ismételték meg. Valójában miért maradt a kinevezési szisztéma?
K. Gy.: A pályázati rendszer valóban forradalmian előremutató volt, csak már előre lehetett tudni, hogy melyik pályázónak kell nyernie. Kulcsszerepe volt a győztesek "kiválasztásánál" Túrós Andrásnak, aki akkoriban az országos főkapitány közbiztonsági helyettese volt, de a pártállam utolsó éveiben belügyminiszter-helyettes és főkapitány is volt. Ő építette ki a klientúrát, aminek a szakmai teljesítményhez semmi köze sem volt. A sokkal jobb szakembernek számító Láposi Lőrincnek, akinek bűnügyi csoportfőnökként nagy tekintélye volt az állomány előtt, esélye sem volt, hogy politikai kapcsolatok nélkül saját csapatot szervezzen. Többen ma is pozícióban vannak az 1991-es főkapitányi merítésből.
hvg.hu: Mitől érzi mostanában úgy a polgár, hogy jobb elkerülni a rendőrt?
K. Gy.: Tapasztalataim szerint a rendszerváltás óta a rendőrségen nem javult a törvényesség és a szakmai munka minősége; és az állampárti időszakban a rendőr nyilván nem volt kitéve annyi csábításnak, mint most, a testületi drill pedig akkoriban sokkal erősebb volt, emellett akkoriban kevesebb rendőr szolgált.
hvg.hu: Ez meglepő. Biztos, hogy a rendőrállamnak kevesebb rendőre volt, mint a demokráciának?
K. Gy.: Csak egyetlen összehasonlító adat: amikor én a debreceni kapitányságnak voltam a bűnügyi osztályvezetője, akkor annak a részlegnek a létszáma mindenkivel együtt 117 fő volt, most 189. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) állománya majdnem háromezres, ehhez képest egyszerre csak négyszáz embert tud kivezényelni az utcára. Nálunk, sajnos, egyáltalán nem létezik az úgynevezett "kaszárnyarendőrség", mert még a Rebiszhez is 150 kilométerről ingáznak be a rendőrök, ami az ütőerőt alapjaiban gyengíti. De ennél sokkal fontosabb, hogy teljesen hiányzik a stratégia, s ez megakadályozza, hogy a rendőrség megújuljon. A rendőrség érzi, hogy üresjáratban dolgozik. Éppúgy, mint egykoron, a nyolcvanas években az állambiztonság, amikor évi 300 politikai, "államellenes" bűncselekmény derítettek föl, és közben csak a Gyorskocsi utcában 200 vizsgáló ült. Meg kellene határozni a kulcsponti kérdéseket. El kellene dönteni, hogy ezzel a pénzzel és állománnyal mit képes a rendőrség megvalósítani. A mai rendszerben például a közlekedésrendészet túlzott szerephez jut, ha nem erőltetnék a mostani látványakcióikat, akkor sem lenne sokkal rosszabb a helyzet. Ezeknek a hatékonysága ugyanis a zérushoz közeli. Ma például Debrecenben évi egy elkapott ittas vezetőre ezer olyan jut, aki részegen furikázik. Arra viszont a mai gyakorlat lehetőséget teremt, hogy a rendőrök korrumpálhatóak legyenek. Az utakon szolgálók is érzik, hogy felesleges munkát végeznek, ami szintén nagyon romboló hatású. A megerősített rendőri jelenlét országosan nem csökkenti a balesetek számát, csak a földrajzi megoszlását módosítja: ahol vannak, kevesebb lesz, ahol nincsenek, több.
A megoldás az önkormányzati rendőrség
hvg.hu: Jó, ezt elfogadva: ha sehol se lennének, még több baleset történne.
K. Gy.: Nem azt mondom, hogy ne legyenek közlekedési rendőrök, csak azt, hogy most túl sok van belőlük, és értelmetlen akciókra pazarolják az erőforrásokat. Ugyanez a helyzet a kábítószeres vonulattal. Mindenki jól tudja, hogy nem számítunk célországnak, alig vannak kábítószeres bűncselekmények, és drogosok is csak elvétve követnek el bűncselekményeket. Ennek ellenére ezen a területen tevékenykedik a legtöbb fedett nyomozó és szigorúan titkos tiszt. Az értelmetlen dolgokkal való foglalkozás is a korrupció és a visszaélések felé löki az állományt. Alapvetően az élet és vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg a lakosság biztonságérzetét, ehhez képest itt az eredményesség nagyon rossz, és a sértettek már feljelentést sem tesznek, mert nem bíznak a nyomozásban. Azt is elképesztőnek tartom, hogy a létszámkereteket az ötvenes évek bűnügyi statisztikáira alapították. Még a megyén belül sem lehetne áthelyezni rendőröket, ha a bűnügyi helyzet úgy diktálná.
hvg.hu: A kormány a regionális rendőrséget tartja jó megoldásnak. És ön?
K. Gy.: Elhibázott ötletnek tartom. Az önkormányzati rendőrség lenne a legjobb megoldás, ott érvényesülne a leginkább a civil kontroll. A polgármester hozná a maga kapitányát, együtt sírnának, együtt nevetnének. Az önkormányzat eldöntené, hogy neki hány rendőrre van szüksége, ahogy azt is eldönthetné, mi a fontos neki: az iskola, az úthálózat vagy a közbiztonság. Az állampolgár annak alapján fog választani, hogy melyik program a szimpatikusabb neki: a biztonságos vagy az autóval jól járható város.
hvg.hu: De egy önkormányzati rendőrségnél nem jelentene-e különös veszélyt, hogy a városvezetés és az iránta lojális rendőri vezetés még a sötét ügyeknél is "összedolgozik"?
K. Gy.: Tökéletes megoldás persze nincs. De az önkormányzati rendőrségnek megvan az az előnye, hogy a polgárt nem lehet korlátozni abban, hogy amit lát, abból következtetéseket vonjon le, és a városi politikusokon keresztül szankcionálja a korrupt rendőreit. Egy országos, regionális vagy megyei szervezetben működő rendőrség viszont el tudja leplezni a visszásságokat.
hvg.hu: Rettenetesen sötéten látja a mai helyzetet, miközben a bűnügyi statisztikák nem ennyire kiábrándítóak. A mélypontnak számító kilencvenes évek végétől a számok javultak.
K. Gy.: Ezek a számok elfedik a valóságot. A rendőrök szakmai teljesítménye rossz, ma már alig végeznek normális helyszínelést, ujjnyom alapján alig fognak meg tettest. A legsúlyosabb életellenes - elévülési időn belüli - 350 bűncselekménynél nem fogták meg a tettest. A rendőri vezetők szakmai felkészültsége jelentősen romlott, az értékelő-elemző munka elképesztően alacsony színvonalon van. A legfontosabb lenne a valószínű elkövetési idő és hely meghatározása, nem pedig a látványos akciók erőltetése. A rendes bűnügyi térképek és nyilvántartások sokkal fontosabbak a korszerű nyomozásban, mint a különféle hókuszpókuszok. A rendőrség szerepe a bűncselekmények megelőzésében kulcsfontosságú, ám a felderítésüknél nincs jobb megelőzés. Márpedig az ismeretlen tetteses ügyeknél ez 35 százalék körül mozog, ami siralmas.
hvg.hu: Gyakori rendőri magyarázat az eredménytelenségére, hogy a jogszabályok szükségtelenül korlátozzák a rendőri tevékenységet.
K. Gy.: Dajkamese, hogy a rendőrségnek nincsen elég jogosultsága. Teljesen elégségesek a rendőrségi és a büntetőeljárási törvény biztosította lehetőségek, ma is meg lehetne fogni a bűnözőket. A "rossz törvényekre" a tehetetlen és az ügyetlen rendőrök hivatkoznak. Ennek sokszor éppen az ellenkezője az igaz. A jelenlegi igazoltatási szabályok óriási túlhatalmat adnak a rendőrnek: azt állít meg és igazoltat, akit akar. Pedig az igazoltatás intézkedésnek minősül, indokának kell lenni, és azt közölni kellene az igazoltatottal. Tavaly például kétmillió igazoltatás történt, és tízezer esetben kellett csak intézkedni.
Gyurcsány erősíttetett rá
hvg.hu: A klasszikust idézve: mi a teendő?
K. Gy.: Egyetértek Bodrácska Jánossal, aki azt mondta, hogy ötezer fővel kellene csökkenteni a testület létszámát, és a felszabaduló bérkeretet a maradék állomány bérfejlesztésére kellene fordítani. 1989-ben elsőként mondtam ki nyilvánosan a közmédiában, hogy a rendőrség képtelen megvédeni minden polgárát, jobb, ha az emberek maguk védik meg magukat. De ha az állampolgár rákényszeríti a politikust arra, hogy többet áldozzon a közbiztonságra, akkor más lesz a helyzet. Valamikor a vájár keresetéhez szabták a rendőrök meg a pedagógusok bérét, s a kereseti lemaradás máig megmaradt. Amíg a nyugati arányok nem állnak be, addig marad a kontraszelekció. Az utcai állomány nagyobbik része ma is azért áll rendőrnek, mert máshol nem tud elhelyezkedni.
hvg.hu: Ehhez képest sokan éppen az erős fluktuációtól féltik az állományt.
K. Gy.: Ennyire romlott belső viszonyok mellett nincs jelentősége a fluktuációnak. A korrupciónak éppen az összeszokott társaságokban nagyobb az esélye. Ráadásul a korrupcióval leginkább veszélyeztetett területeken nincs elég vezető, miközben hatezer alezredes van, csakhogy a 90 százalékuknak egyetlen beosztottja sincsen. Pénzt nem tudnak adni, ezért inkább előléptetnek. A jelenlegi és a készülő szabályok nem inspirálják arra a rendőröket, hogy ötven felett is a testületnél maradjanak.
hvg.hu: Hónapok óta mást sem hallani, mint hogy az új rendőri nyugdíjszabályok bevezetését követően tömegessé válik a rendőri vezetők pályaelhagyása.
K. Gy.: Ebben nem hiszek. Különösen úgy nem, hogy a szerzett jogokat nem veszik el, s csak a később a rendőri pályára lépőkre vonatkoznak az új szabályok. Akinek jó helye van, aligha választja a nyugdíjat. Nagyon meg lehet szokni a napi szívességeket, ingyen kaja, ingyen pia, miegymás. Egyébként a biztos, "nyugdíjas" állás még ma is a rendőri pálya egyik legfőbb vonzereje.
hvg.hu: Mi a véleménye arról, hogy a mostani rendőrségi fejvesztések mögött a rendőrségen belüli csoportok rivalizálása húzódik meg?
K. Gy.: Én mást látok a háttérben. Szerintem Gyurcsány Ferenc gyorsíttatta fel mesterségesen a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) nyomozásait, hogy legyen mire hivatkozni a tisztulási folyamat elindításához. Ennek két következménye van: egyrészt egyszerre derül ki több skandalum, másrészt fél év múlva majd azt lehet mondani, hogy mennyivel jobb a helyzet, mert nincsenek már ilyen ügyek.
hvg.hu: Egykor katonai ügyészként mi a véleménye a legnagyobb port felverő csoportos nemi erőszak ügyében folyó nyomozásról?
K. Gy.: Felelőtlenség lenne tőlem, ha bármit is határozottan állítanék, de nekem úgy tűnik, az ügyben egyáltalán nem szakszerűtlenül járt el a rendőrség, amikor nem fel-, hanem bejelentésként kezelték E. Zsanett állítását. Szerintem a rendőrség látszólag nem intézkedett, miközben a rendőrség belbiztonsági szolgálata, az RSZVSZ szándékosan azonnal titkos nyomozást indított, így rá tudtak állni a feltételezett tettesekre, le tudták őket hallgatni, és kiderülhetett, hogy ők vitték magukkal a lányt. Ezt támasztja alá az is, hogy már a gyanúsítottak fényképét tudták a sértettnek megmutatni.
hvg.hu: A móri balfogásokért - ízlés szerint - egyesek az ügyészségben, mások meg a bíróságban találják meg az első számú felelőst. Valami azt súgja, maga a rendőröket hibáztatja.
K. Gy.: Jól érzi. A rendőrök hibáztak a legnagyobbat, de jellemző módon ennek sincs személyi következménye. Le kellett volna váltani a rosszul dolgozó rendőri vezetőket. Mezőtúron az állampárti időkben megöltek öt embert, és egy ártatlant ültettek le miatta, de, szerencsére, mindez kiderült, és a főkapitánynak, a helyettesének, a bűnügyi osztályvezetőnek menniük kellett. Igaz, a megyei főügyésznek, a helyettesének és a vádiratot jegyző ügyésznek is. A móri tárgyalásnál akár az is előfordulhatott, hogy a rendőrök a bírót olyan bizonyítékokkal manipulálták az ügyészségen keresztül, amelyek a hivatalos nyomozati anyagok között nem is szerepeltek.
Zádori Zsolt
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:11:09, kedd
|
| |
| |
Kiss Péter: elvetéltek a reformok
2007. június 12. FigyelőNet - Sz.K.
A munkaügyi miniszter szerint az eddigi változtatások rosszul közelítették meg a problémákat, ezért nem vezettek sikerre. Helyette újabbakat sorolt.
A miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón kijelentette: a versenyt és szolidaritást sokkal hatékonyabban akarják hangsúlyozni. A munkaügyi és szociális reformok ezentúl a szolgáltatást igénybevevők felé irányulnak - tette hozzá.
A korábban elvetélt reformok azért vallottak kudarcot, mert az ágazatok szerkezetét akarták megváltoztatni, és nem az adott szolgáltatást igénybevevők javát szolgálták. Mint a miniszter fogalmazott, jobb hátteret akarnak azoknak adni, akik "startvonalhoz állnak, és meg akarják méretni magukat". Aki tehetős, az tegyen többet, és inkább érje meg a munka, mint amelyik eltartottságra és segélyre alapoz - jelentette ki a miniszter.
Valós nyugdíjkorhatár
Kiss Péter hat kérdés köré csoportosította a jelenlegi reformokat. Elsőként említette, hogy szeretnék a hivatalos és a valós nyugdíjbavonulás idejét közelíteni egymáshoz. A politikus szerint ugyanis a kettő között átlagosan öt év telik el, vagyis ennyivel megyünk hamarabb nyugdíjba, még mielőtt a munkát valóban abbahagynánk. Ennek a miniszter szerint pontosan a rokkantsági nyugdíj az oka, így felülvizsgálata különösen fontos.
Ezért ezentúl nagyobb figyelmet fordítanak a rehabilitációra, és nemcsak orvosok, hanem szociális és foglalkoztatási szakemberek is részt vesznek a rokkantságot megállapító bizottságokban. Három éven át rehabilitációs járadékot kapnak azok, akik ilyen módon visszatérnek a munka világába. Átképzési, bér-, munkaközvetítés, álláskeresési tanácsadás, pszichológiai segítségnyújtás is része a programnak, amelyre mintegy 60 milliárd forintot szánnak.
Másodikként a fogyasztóvédelmet említette a miniszter. Elmondása szerint a rendszerváltás után a munka és az egzisztencia biztonsága volt a legfontosabb, mára azonban a fogyasztás biztonsága vált elsődlegessé. Ebben az ügyben erősebb állami szerepvállalásra, valamint komolyabb önvédelemre van szükség a tárca szerint.
A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia célja, hogy 2032-ig csökkentse a szegény családok gyermekeinek kirekesztettségét. Erre összesen 100 milliárd forintot szánnak.
Romákat a felsőoktatásba
A foglalkoztatásban 64-65 százalékban részt vesznek a többségi társadalom tagjai, a rokkantak és a romák foglalkoztatottsága azonban 20 százalék alatt van. A lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, valamint az oktatás terén akarják felzárkóztatni a romákat. Mint a foglalkoztatási miniszter elmondta, a romák aránya a felsőoktatásban mindössze 1,2 százalék.
Ötödikként szólt Kiss Péter a hajléktalanokról. A miniszter szerint nem az adott problémák pillanatnyi ellátására, hanem a kitörésre koncentrálnak. A hajléktalan nemcsak azért szenved, mert utcán van, hanem mert nincs kiben megkapaszkodnia, aki segítené munkába állni és lakáshoz jutni - jelentette ki a miniszter.
A szak- és felnőttképzésre szánt 96,4 milliárd lehet annak a záloga, hogy a képzést összehangolják a gazdaság és a társadalom igényeivel, illetve hogy ebben erősítsék a gazdasági kamarák szerepét.
A reformok nem arról szólnak, hogy mindenki egyedül induljon neki a versenynek, hanem hogy segítsék az embereket, ha meg akarják méretni magukat. Kiss Péter ezzel kapcsolatban elmondta: lehet, hogy csak néhány tízezer embernek ad új esélyt a rendszer, de így is sokan kapnak lehetőséget.
A kormány ára
A kormány egyéves munkáját elemző kiadvány az acg hey reklámügynökség készítette a Pauker nyomdában. Az 1500 példányban elkészült füzet nettó 2,5 millió forintba került.
Szilvásyt már a héten meneszthetik
Még ezen a héten hivatalosan is bejelentik, hogy Szilvásy György kancelláriaminiszter távozik posztjáról, utóda Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter lesz. Menesztésében sorozatos botrányai is szerepet játszanak - írja az Index.
Az internetes portál értesülése szerint azért időzítették a kormányátalakítást a nyári szünetet megelőző utolsó előtti parlamenti hétre, hogy a minisztercserék miatt ne kelljen rendkívüli parlamenti ülést összehívni.
Az Index úgy tudja, a döntés már megszületett, de egyelőre azért halogatják a bejelentést, mert azt nem találták ki, milyen másik posztot kapjon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök régi barátja, egykori cégtársa.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:09:44, kedd
|
| |
| |
Kiderül a titkosszolgálati svindli?
2007. június 12., kedd 14:48 InfoRádió
Egyre valószínűbb, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal nem működött megfelelően az Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatos ügyben - mondta Demeter Ervin, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagja a bizottság zárt ülése után, ahol a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) parancsnokát és korábbi rendészeti főigazgatóját hallgatták meg.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága zárt ülésen hallgatta meg Nagy Jánost, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát, és Bencze Józsefet, a VPOP rendészeti főigazgatóját, aki jelenleg már országos rendőrfőkapitány.
A bizottság tájékoztatást kért az Egymásért Egy-másért alapítványnál folytatott vizsgálatról. Az ülésen elhangzottakat 30 napra titkosították.
Demeter Ervin, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagja elmondta: a Vám- és Pénzügyőrség vezetőinek beszámolója alapján megerősödött a gyanú, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal rendellenesen működött.
A politikus közölte: azt javasolták, hogy az ügy tisztázásának érdekében a lehető legtöbb információt hozzák nyilvánosságra.
Demeter Ervin közölte: ebbe a VPOP megjelent vezetői is beleegyeztek, viszont a nyomozás érdekeit sértő adatokat ki kell szűrni a jegyzőkönyvből, ezért szükséges 30 napra titkosítani az ülésen elhangzottakat.
"Kizárólag az lesz minősítve, ami akadályozná esetleg a nyomozás érdekeit és a többi nyilvánosságra kerülhet, és abból egyértelműen ki fog tűnni, hogy a nemzetbiztonsági hivatal rendellenesen működött az ügy kezelésének kapcsán" - fogalmazott a képviselő.
Milliárdos tétel
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága április 13-án több budapesti vállalkozónál tartott házkutatást, egyebek mellett az Egymásért Egy-másért alapítványnál.
A VPOP az alapítványról megállapította, hogy több esetben, megközelítőleg 1,4 milliárd forint értékben, jogellenesen hozott forgalomba Magyarországon mintegy 8.500 tonna, elsősorban távol-keleti eredetű élelmiszert.
Az Egymásért Egy-másért alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik osztályvezetője, aki azóta távozott posztjáról. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:08:47, kedd
|
| |
| |
Az ORTT leantiszemitázza Morvait és megbünteti a Nap-keltét
Ellenséges, támadó hangulat a köztelevízió reggeli műsorában
2007. június 12. 14:30 Néző László
A Morvai Krisztinával folytatott január eleji interjú miatt félmillió forintra bírságolta a Magyar Televíziót a médiahatóság. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) közelmúltban meghozott határozatából az is kiderül: a beszélgetés során a stúdióban ellenséges, támadó hangulat uralkodott.
Félmillió forintra bírságolta a Magyar Televíziót az ORTT. A közszolgálati tévé Nap-kelte Kereszttűz című műsorában Morvai Krisztina büntetőjogásszal, az október 23-i eseményeket vizsgáló alternatív bizottság társelnökével, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének docensével folytatott beszélgetés több kérdését és riporteri közlését "különösen problematikusnak" ítélte a testület.
Az említett műsorban - ez év január 9-én - Morvai Krisztinát nem annyira az általa vezetett bizottság munkájáról, megállapításairól faggatták a műsorvezetők - Bánó András, Ferenczy Krisztina és Gréczy Zsolt -, inkább a büntetőjogász állítólagos "antiszemitizmusát" boncolgatták.
Magukfajták...
Ezt az antiszemitizmus-vádat a kérdezők Morvai Krisztina egyik levelére alapozták. Történt ugyanis, hogy a jogász bizottság néhány tagja, valamint ellenzéki politikusok Brüsszelben tájékoztatták az unió illetékeseit az október 23-án történtekről. Egy Várkonyi Tibor nevű szerző ezt az egyik kormányközeli napilapban Fölsült Júdások címmel írott cikkében nehezményezte, azzal együtt is, hogy szerinte a "júdások" eredménytelenül árulkodtak. Morvait az említett szerző "az egyéni sérelmeit megemészteni nem tudó, pulykamérgű jogásznő"-nek nevezte.
Morvai Krisztina válaszlevelében megemlítette, hogy e jelzőkkel Várkonyi "arra az esetre céloz, amikor egy MAGUKFAJTÁT kívántak beültetni a helyemre az ENSZ CEDAW Bizottságába, Izrael állammal karöltve, büntetésként azért, mert én a palesztin nőkért szót mertem emelni, s büntetésként azért, mert hajdúsámsoni görög katolikus pap unokájaként úgy gondoltam, hogy helyem lehet az ENSZ-ben". A jogásznő szerint egyébként Várkonyi "primitív cikkében" nincs semmi különös, "hiszen a MAGUKFAJTÁRA jellemző, hogy a MAGUNKFAJTÁT alacsonyabb rendű lénynek tekintik, s úgy gondolják, hogy amennyiben - arcátlan módon - nem a MAGUKFAJTÁK szolgálatára szánjuk életünket, akkor szabad minket megtaposni, besározni, megtiporni..."
Izraelt tilos kritizálni?
A Nap-kelte kérdezői szerint ez a levél nem más, mint (nem is annyira) kódolt antiszemitizmus. Ezt a műsorban meglehetősen éles hangnemben többször is a vendégük fejéhez vágták, holott Morvai erőteljesen kikérte magának ezt a vádat, s arra próbálta rávenni a vele szemben álló három személyt, hogy inkább az általa vezetett bizottság munkájával foglalkozzanak. (Bánó még azt is megengedte magának, hogy megkérdezze: hogy tud a diákjai szemébe nézni ezek után az egyetemen tanító jogász?)
A kérdezők az ORTT határozata szerint "jól kitapintható", "ellenséges, támadó hangulatot" teremtettek a stúdióban, habár, mint a médiatestület dokumentumában áll, "kétségtelen, hogy Morvai válaszlevelének létezik antiszemita olvasata, hiszen Izrael negatív kontextusban történő szerepeltetése, valamint a saját származásának említése felvetheti a vallási, faji alapú képzettársításokat". (Kérdés, hogy az ORTT-nek joga, hatásköre-e Morvai nyílt levelének elemzése, s annak megállapítása, Izrael állam kritizálása egyenlő-e az antiszemitizmussal... - szerk.)
Kókával másképp bántak
Az ORTT szerint "a moderátornak kötelessége, hogy rákérdezzen szándékaira, ugyanakkor az ítélkezés, véleményalkotás, illetve a néző befolyásolása nem tartozik a feladatai közé" - áll a testület határozatában. "A kommunikátorok kérdezési módszere pár perc alatt komoly változáson ment keresztül, hiszen a Kereszttűz korábbi vendége, Kóka János még teljesen más elbánásban részesült" - olvasható néhány bekezdéssel lejjebb, amely szerint a gazdasági minisztertől "udvarias hangnemben próbáltak meg információt gyűjteni".
A médiahatóság szerint a műsorvezető szerepe, hogy a vitát kérdéseivel elősegítse, illetve semleges hallgatóként kiegyensúlyozza a beszélgetést. Ehelyett, miközben a másik két kérdező egyazon álláspontot képviselt, "a műsorszolgáltatót a műsorban megjelenítő, képviselő műsorvezető" hozzájuk csatlakozott.
Elfogulatlan tájékoztatás?
A közszolgálati televízióban, de lényegében magáncsatornaként működő Nap-kelte egyébként nem először kerül összetűzésbe az ORTT-vel. Igaz, ha a műsor ellen benyújtott panaszokat tekintjük, talán nem is elégszer. Ebben az évben például már megbüntette a testület 200 ezer forintra őket amiatt, hogy a 2006. szeptember 29-én sugárzott műsorukban úgy vezényelték le a Demszky-Tarlós "vitát", hogy lényegében az ellenzéki főpolgármester-jelöltnek nem adtak lehetőséget arra, hogy reagáljon Demszky vádjaira.
Áprilisban pedig azért kaptak egy enyhe ejnye-bejnyét (pénzbüntetést nem), mert Bessenyei Ferenc emlékmiséjével kapcsolatban megsértették az elfogulatlan tájékoztatás elvét.
(MNO, MTI)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 19:05:17, kedd
|
| |
| |
A héten mehet Szilvásy
Még ezen a héten hivatalosan is bejelentik, hogy Szilvásy György
kancelláriaminiszter távozik posztjáról, utóda Kiss Péter szociális és
munkaügyi miniszter lesz. Úgy tudjuk, azért időzítették a kormányátalakítást
a nyári szünetet megelőző utolsó előtti parlamenti hétre, hogy a
minisztercserék miatt ne kelljen rendkívüli ülést összehívni.
Sorozatos botrányai is szerepet játszanak abban, hogy még a héten bejelentik
Szilvásy György kancelláriaminiszter távozását. Úgy tudjuk, utóda Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter lesz, aki egyszer már betöltötte ezt a
posztot. A döntés - információink szerint - már megszületett, de egyelőre
azért halogatják a bejelentést, mert azt nem találták ki, milyen másik
posztot kapjon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök régi barátja, egykori
cégtársa.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MTV Az Este című műsorában hétfőn arra a
kérdésre, Szilvásy György távozik-e mostanában a posztjáról, úgy reagált: ha
holnap volna kormányátalakítás, akkor is azt kellene mondania, nincs
napirenden ilyen kérdés. Hozzátette ugyanakkor, holnap [kedden] biztosan nem
lesz ilyen.
Gyurcsány megjegyezte: �személyi kérdéseket minden munkahelyen, minden
szerkesztőségben csak úgy lehet csinálni, hogy az ember megérleli a döntést,
szűk körben konzultál, és amikor megvan, akkor gyorsan megcsinálja. Nem
beszélgethetek én erről nyilvánosan, bármi is van a fejemben. De azért egy
dolgot most már tudott, vagy tud, holnap nem lesz kormányátalakítás� -
mondta hétfőn a miniszterelnök.
Úgy tudjuk, azért a nyári szünet elöttre időzítették a minisztercserét, mert
szeretnék elkerülni, hogy rendkívüli parlamenti ülést kelljen összehívni a
tárcavezető menesztése miatt.
Forrásaink más kormányzati változásról nem tudnak, de a keddi lapokban több
személycserét is lehetségesnek neveztek. Gyurcsány Ferenc Koppenhágában
nyilatkozva alaptalannak és légből kapottnak nevezte Göncz Kinga
külügyminiszter menesztését.
Index
JobbINFO: http://jobbinfo.tvn.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 13:14:42, kedd
|
| |
| |
Elmaradhat a koalíciós egyeztetés
2007. június 12. 07:20
A Népszabadság információi szerint elmarad az egészségügy biztosítói modellváltásáról szóló, kedd estére tervezett koalíciós egyeztetés. A lap források említése nélkül közli, hogy vasárnap a szocialista frakció rendkívüli ülésén elutasította az SZDSZ által javasolt több-biztosítós modellt.
(MTI) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 13:14:02, kedd
|
| |
| |
Gyurcsány: "Előbb-utóbb lesz kormányátalakítás"
2007. június 11., hétfő 22:01 InfoRádió / MTI
Az egészségügyi reformról, az adórendszer átalakításáról, a Fidesz által kezdeményezett népszavazásról beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában.
Gyurcsány Ferenc szerint a magyar egészségügy sok tekintetben átláthatatlan, a minőséget csak nagyon vegyesen biztosítani képes, sokfajta igazságtalanságot, előjogot tartalmazó rendszer, "ahol egy falusi parasztasszonynak sokkal kevesebb jár, jut (...), mint mondjuk egy nagyvárosi igazgatónak (...) itt kevesen igen jól élnek, mások pedig küszködnek ezzel". Ezért meg kellett változtatni a rendszert - hangsúlyozta a miniszterelnök.
A vizitdíjra kitérve elmondta: rendkívül fontos hozzájárulás az egészségügyi költségekhez, de még mást is kell tenni mellé. Ugyanakkor hozzáfűzte: "ha valami az ingyenesség illúzióját kelti, az torzítja a rendszert".
A vizitdíj szerinte "méltányos és szükséges lépés, merthogy kell az egészségügybe ez a pénz", és ahhoz is kell, hogy megváltozzon a magyarok magatartása is.
A biztosítási modellről szólva kijelentette: június 25-ig a szocialisták meg fognak állapodni az SZDSZ-szel. "A szocialista pártnak lesz javaslata egy bölcs kompromisszumra, ami az államból azt fogja használni, ami a legjobb benne, a legprogresszívebb, a leghaladóbb, és a piacot is engedi, hogy egy kicsit illesztőként, hát erjessze ezt a rendszert" - fogalmazott a kormányfő.
Emlékeztetett arra, hogy a liberálisok Európa legpiacosabb rendszerét, a holland biztosítási modellt támogatják. Gyurcsány Ferenc egyetértett a szabaddemokratákkal abban, hogy szükség van versenyre. Ugyanakkor megjegyezte: az állam, a nemzet domináns szerepét is meg kell tartani.
Arra a kérdésre, a biztosítási rendszerről való vita vezethet-e koalíciószakadáshoz, a miniszterelnök azt válaszolta: "áh, dehogy (...) normális dolog, hogy egy baloldali párt és egy liberális párt egy ilyen érzékeny kérdésben akár hónapokon keresztül vitatkozik. Ha nem így lenne, az lenne szokatlan".
Gyurcsány Ferenc az adórendszerről szólva kifejtette: a rendszer egészén javítani kell, mert nem jó a belső szerkezete, rosszak az arányai. Nem jövő őszre, hanem már 2008 tavaszára új adótörvényt kell alkotni, hogy a gazdaságnak legyen ideje felkészülni a változásokra - folytatta.
A Fidesz népszavazási kezdeményezéséről szólva annak a véleményének adott hangot, hogy "így van rendjén. Ha alkotmányosan ezek a kérdések feltehetők, ki kell írni a népszavazást". Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az emberek "okosak, bölcsek", értik, hogy például nincs ingyen se a gáz, se a villany. "A végén azok lesznek többségben, akik nem fogják támogatni a vizitdíj eltörlését" - mondta.
Arra a felvetésre, hogy a Szonda Ipsos és Az Este közös felmérése szerint érvényes és eredményes lenne a Fidesz által kezdeményezett népszavazás, ha most hétvégén tartanák, a kormányfő úgy reagált, hogy más dolog dönteni és más a közvélemény-kutatóval előzetesen beszélgetni.
A kormányátalakítást firtató kérdésre azt felelte, "hát előbb-utóbb biztos" lesz, de jelenleg nincs napirenden.
Most nem az a legsürgetőbb feladat, hogy legyen új kormányszóvivő - fogalmazott a miniszterelnök az ezt firtató kérdésre. "Egyszer már megégettük a kezünket, és aki egyszer megégette a kezét, annak a langyos víz is meleg" - tette hozzá. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-12 13:13:13, kedd
|
| |
| |
A vizitdíj nem 300 forint?
2007-06-11 20:37 Barikád.hu
Akkor most mennyit fizetünk?Akkor most mennyit fizetünk?Egy kezelés után többször kell meg fizetni a vizitdíjat, ha a kezeléshez kapcsolódó vizsgálatokat az intézményen belül külön szolgáltató végzi - nyilatkozta az Info Rádiónak Ari Lajos, a vizitdíjért felelős miniszteri biztos.
Egy hallgatói telefon miatt jártak a rádió riporterei a dolog után. Egy betelefonáló ugyanis a reggeli műsorban azt panaszolta, hogy a Diósgyőri Kórház mentősei még a mentőautóban felhívták a figyelmét a válltörést szenvedő betegnek: készüljön fel, hogy a vizitdíj itt nem csak 300 forintba fog kerülni.
Ma délelőtt egymásnak ellentmondó hírek érkeztek az egészségügyi minisztériumból is: Kovács Attila államtitkár szerint a vizitdíj egyik alapelve az "egy nap, egy kezelés, egy fizetés". Az államtitkár hozzátette, hogy nemcsak a kórházban, hanem a szakrendelőkben is az az eljárás. Délutánra azonban kiderül, téved.
A Diósgyőri Kórházban például a röntgenvizsgálatot egy külsős cég végzi, amelynek külön szerződése van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, így -a vizitdíj bevezetéséért felelős miniszteri biztos szerint- a kórház jogosan kéri el többször a 300 forintot.
Ari Lajos elmondta, ha egy kórházban az ügyeletes orvos például öt különböző szakorvoshoz küldi tovább a beteget, és azok szerződött szolgáltatók, mindegyikük jogosan kérheti el a vizitdíjat.
Felvetődik a kérdés, hogy ilyenkor miért nem érvényesül az "egy nap, egy kezelés, egy vizitdíj" elve, és hogy a beteg honnan tudja, hogy egy adott szolgáltatást külön vállalkozás végez.
Ari Lajos erre azt mondta, ki van írva, hogy hol kell vizitdíjat fizetni és hol nem. Az Egészségügyi Minisztérium mindemellett azt javasolja, hogy a vélt károsultak a panaszaikkal forduljanak az Egészségbiztosítási Felügyelethez.
inforadio.hu-barikád.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1367
- e Hét: 15597
- e Hónap: 26708
- e Év: 180204
|
|
|
Offline
