|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 22:08:18, szombat
|
| |
| |
Megemlékezések az 56-os forradalom vértanúiról
2007-06-16 10:32
Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imrét, az 1956-os forradalom miniszterelnökét és társait a Kozma Sándor utcai börtönben. Az alábbiakban arra tekintünk vissza, mi vezetett a per előkészítéséhez, illetve milyen közjátékok előzték meg a kivégzést.
Kállai Gyula vetette fel először 1957. január 29-i intézőbizottsági beszámolójában, hogy Nagy Imre esetében nem kellene-e bírósághoz fordulni. Vélhetően előtte egyeztetett Kádár Jánossal, és megállapodtak: egy úgynevezett nagy pert készítenek elő Nagy Imre és társai címszó alatt, amelyben az "ellenforradalom" valamennyi vezető személyisége helyet kap. A február 22-i politikai bizottsági ülésen Kállai már annak a véleményének adott hangot, hogy nem elegendő annak a megállapítása: csak hibát követtek el, vagy megnyitották az "ellenforradalom" számára az utat. "Ennél tovább kell menni - mondta Kállai -, hogy Nagy Imre árulást követett el..."
Az SZKP KB elnöksége március 4-én külön napirendi pontként foglalkozott Nagy Imrével és csoportjával. Az elnökség szükségesnek tartotta, hogy az ülésen kialakított véleményt Kádár Jánossal megismertesse. Ezzel a feladattal Malenkovot és Bulganyint bízták meg. Március második felében Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Moszkvába. Ott felmerült, hogy a Rákosi-, illetve a Nagy Imre-ügyre közösen keressenek megoldást. (Megegyeztek, hogy Rákosit csak akkor engedik haza, ha Kádár hozzájárul. Cserében viszont Kádár teljesíti Hruscsov, azaz a szovjet vezetés valamennyi igényét.) Hazaérkezése után Kádár az április 2-i intézőbizottsági ülésen kiemelte: "Szóba került Nagy Imre kérdése is. Mi vetettük fel. [Nem biztos, hogy így volt! - K. A.] Az elvtársak helyeslik, hogy megfelelő, szigorú felelősségre vonást eszközöljünk. [Az] Elvtársak nézete szerint a megfontolás tárgyát képezheti, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múlva kell-e a felelősségre vonásnak megtörténnie, de helyeslik, hogy ez megtörténjen. Akik már a dolgokkal foglalkoznak nálunk, azt mondják, hogy a büntetőeljárás nem kerülhető el, mert tényleges bűncselekmények tömegéről van szó. Ahány embert kihallgatnak árulásért, mind arra hivatkoznak, hogy Nagy Imrétől és Losonczytól stb. kapták az utasítást."
Megbilincselve hozzák haza április 17-én Nagy Imrét és társait Romániából, és a Gyorskocsi utcai börtönbe szállítják őket. A vizsgálati szervek a politikai vezetés szűk körének instrukciója alapján és folyamatos ellenőrzés mellett kezdik meg Nagy Imre és társai politikai perének előkészítését, és ide csatlakoztatják a Maléter és társai ügyet is. A Belügyminisztérium II-es főosztálya május 11-én teszi le Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes asztalára Az ellenforradalom vezető erői elleni harc feladatai című tervezetet. Már a tervezet címe is megdöbbentő: harcolni akarnak azok ellen, akik az ő börtöneikben vannak? A tervet négy hónap alatt kívánják végrehajtani, de nem sikerül. A PB június 22-re hívja össze a pártértekezlet előkészítésével foglalkozó KB-t, amelyen Kádár János beterjeszti, hogy "...ezentúl a Nagy Imre-csoportot úgy kell kezelni, mint akik átmentek az ellenség táborába".
Sólyom kora reggel emlékezett a 301-es parcellánál
Sólyom László köztársasági elnök kora reggel helyezte el az emlékezés virágait és hajtott fejet Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai, illetve az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás áldozatainak emléke előtt a rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájában. Az államfő Király Béla vezérezredessel, a forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált 1956-os nemzetőrségi főparancsnokkal közösen rótta le kegyeletét.
A kormány később koszorúzott
Az emlékműnél elhelyezte az emlékezés virágait Gyurcsány Ferenc kormányfő, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke és Mandúr László, az Országgyűlés alelnöke.
A kormány részéről ott volt a koszorúzáson Kóka János, Göncz Kinga, Lamperth Mónika és Takács Albert. Ott volt még Bencze József, az ORFK új főparancsnoka valamint Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
Az Ötvenhatosok terére mintegy százan jöttek el megnézni a megemlékezést. Fújolás, bekiabálás nem volt.
A Fidesz is külön koszorúzott
Egy órával a kormány után a Fidesz Magyar Polgári Szövetség képviseletében Pelczné Gáll Ildikó, a párt alelnöke helyezett el koszorúkat.
(hírTV, Magyar Nemzet, FH) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 21:50:49, szombat
|
| |
| |
Horthy Miklósra emlékeznek Kenderesen
Vasárnap, 2007. június 17-én Kenderes önkormányzata és a Horthy Miklós Társaság megemlékezik a kormányzó születésnapjáról (1868. június 18.)
A református templomban 11 órakor kezdődő istentisztelet után a jelenlévők a családi kriptához mennek, ahol Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, majd Világhy József, a Horthy Miklós Társaság elnöke mond beszédet.
A Horthy-ligetben - az első- és második világháborús emlékműnél - a koszorúzás előtt Bogdán Péter polgármester és Zagyva Gyula a HVIM elnöke emlékezik a kormányzóról.
Délután a kormányzó mellszobornál Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Maschler Brunó, a Horthy Miklós Társaság alelnöke szól a megjelentekhez.
Budapest, 2007. június 16.
MVSZ Sajtószolgálat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 21:48:09, szombat
|
| |
| |
Hol a csapatunk? - vesztett a Fradi, rohanmrendőrök az Üllői úton-percről percre
2007-06-16 20:27 Barikád.hu
A Ferencváros gólnélküli döntetlent játszott ma este a Baktalórántházával az Üllői úti stadionban, így csak abban bízhat, hogy a Tatabánya nem tud indulni az élvonalban, és az MLSZ az FTC-t visszajuttatja az NB I-be. Az elkeseredett szurkolók azonban meccs után a stadion előtt maradtak. Tudósítóink percről-percre beszámolnak a helyszínről.
21.05 Nem mozdulnak a rendőrök
A rohamrendőrök még mindig oszlatásra készen állnak és várnak. Közben Kuntic nyilatkozott a meccs eredményét illetően: a 100 százalék Fradinak elmondta: "Ilyen állapotban ennyire voltunk képesek. A játékosoknak az egész idény során nem volt könnyű csak a labdarúgásra összpontosítaniuk, hiszen köztudottak a klub anyagi nehézségei. Megértem a szurkolók elkeseredettségét, de a mérkőzés vége felé történtek olyan dolgok, amelyek nem a stadionba valók."
20.40 Megjött az erősítés
Megérkezett az újabb rendőri erősítés: 3 rendőrautóval és 5 rabszállítóval bővül a járműpark.
Tudósítóink elmondták a Rebiszeseken most sincs azonosító. Az oszlatásokról jól ismert, hangosítóval felszerelt Lada Niva már "ugrásra készen" beállt a Könyves Kálmán út és az Üllői út sarkára.
20.37 Újrajátsszák a meccset
Patthelyzet alakult ki, mindkét fél a másikra vár. Addig néhányan a tömegből a meccsről elhozott labdával focizni keztdtek az 1-es villamos sínpárján.
A rendőrök most pozíciót változtatnak.
20.29 Lezárták a forgalmat
A szurkolókat teljesen kiszorítatták a Népligethez, tudósítóink elmondták a rendőrök a Határ út irányába akarják őket oszlatni: a Rebiszesek teljesen lefogták a Lágymányosi híd felől vezető forgalmat. A több ezres tömeg skandálása nem szűnik. A rigmusokban az egyesületet és a kormányt "említik": "Mocskos csalók!", "Hol van Zanett?", illetve az örökzöld "elkúrtad,elkúrtad! illetve "Rendőrállam!" kiabálásokat hallhatók.
20.18 Kiszorítják a tömeget
Megindult az oszlatás az Üllői úton. A 3 osztagnyi, mintegy 60 rendőr a tömeg felé közeleg, lezárták a Könyves Kálmán út egy részét. A Rebiszesek a Népliget felé próbálják kiszorítani a tömeget.
20.15 Oszlatásra felkészülni
A Fradi székház jobb oldalnál 60 állig beöltözött rohamrendőr áll oszlatásra készen: elővették a könnygázvetőket is.
20.10 Kövek és sörösüvegek
A szurkolók az utcáról felszedett kövekkel és sörösüvegekkel dobálják a Ferencváros Üllői úti székháza előtt felsorakozott Rebiszeseket. A hangulat felfokozott, már kormányellenes rigmusok is zengenek a tömegből.
19.45 3000 ezer dühös ember
"Hol a csapatunk,hol a csapatunk?"-skandálja most a 16-os, 2-es szektor keménymagja, mindegy 2-3000 ezer elkeseredett és dühös ember. Rengeteg rendőr áll szemben most az elkeseredett szurkolótáborral. A rendőrségi kamera, ahogy megszokhattuk, ismét vesz mindenkit.
Sághy Réka-Csákváry Gábor-Usztics Anna
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 21:46:53, szombat
|
| |
| |
Bayer Zsolt: Új moralisták, farizeusok (43. rész)
Húsz esztendő, és más semmi...
2007. június 16. 18:02
1987 szeptemberében a Beszélő című ellenzéki folyóiratban megjelent egy nyílt levél. A nyílt levél címzettjei az Országgyűlés tagjai, vagyis az akkori képviselők. Az aláírók pedig, ó! Az aláírók! Csak néhány név, természetesen célzatosan és önkényesen összeválogatva általam: Bauer Tamás, Bokros Lajos, Demszky Gábor, Ferge Zsuzsa, Göncz Árpád, Konrád György, Lengyel László, Magyar Bálint; Mécs Imre, Rajk László, Szalai Erzsébet, Vásárhelyi Mária - egyszóval: mindenki.
Cs. Szabó Lászlónak és Bogár László tanár úrnak szeretettel
Mottó: "Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom..." (József Attila)
Következzék most bevezetőül egy kis történelem. Történelmi lecke fiúknak.
Történt aztán, hogy meghalt Mátyás királyunk. (Mátyás királyunkat a románok román királynak, a szlovákok szlovák királynak tisztelik és hiszik. Penetráns és gyönyörű kelet-közép-európai történet ez, nem is érthető sehol másutt.) Szóval elment Mátyás, és az ország felett egyre inkább ott lebegett a terjeszkedő Oszmán Birodalom réme. Az Qszmán Birodalom réme odafent tornyosult - idelent pedig megérkezett Fortunatus Imre.
Hogy ki volt ő? Ugye nem tudják? Hát persze, hogy nem tudják. Fortunatus Imre (Szerencsés Imre, a gyengébbek kedvéért, továbbá hogy még plasztikusabb legyen a kibontandó szimbólum) nem futott be nagy és fényes karriert a történetírásban, különösen nem ebben a legújabb koriban, a marxistában. Pedig Jókai Mór is írt róla egy drámát A zsidó fiú címmel, majd mindjárt utána Móricz Zsigmond is, Fortunatus címmel. Móricz drámájában az író a következő mondatot adja Fortunatus szájába: "Egy marék aranyért minden országokat máglyára eladnék." Nem nehéz észrevenni némi shakespeare-i hatást, nevezetesen A
'velencei kalmár zsidóját.
De hát ki volt ez a Fortunatus? Egy Spanyolországból 1492-ben elűzött, szefárd zsidó család leszármazottja, eredeti nevén Slomo ben Efrajim. Spanyolországból elűzetvén itt telepedtek le minálunk - hát hol másutt? A mi Slomónk két dologhoz értett nagyon: a pénzhez és a nőkhöz. Majd miután feleségül vett egy keresztény nőt, kénytelen volt maga is a keresztény hitre térni. Keresztapja nem volt kisebb nobilitás; mint Perényi Imre nádor; legfőbb támogatója pedig maga Szalkay László esztergomi érsek és kancellár leend. És láss csodát! Fortunatus Imre 1520-ban már, II. Lajos királyunk kincstárnoka. Elfoglalta hivatalát Fortunatus Imre, és munkához látott, késedelem nélkül. Először is eladósította a királyt, akinek 104 százalékos kamatra folyósított hitelt. A kamaton felül rátette kezét a budai és a pozsonyi harmincados vámra (ma úgy mondanánk, privatizálta a kincstári bevételt biztosító vámot), és privatizálta magát az államkincstárat is. Azután 1521-ben rávette a királyt, hogy veressen névértékének csupán felét érő pénzt. S így érkezett el 1525, Mohács előestéje. Addigra az emberek tönkrementek a rossz pénztől, és megrohanták a budai zsidó kereskedők házait. Megrohanták, kifosztották. Egyben követelték az "ördögi" Fortunatus bezárását, amit a király vonakodva ugyan, de meg is tett. Aztán Fortunatus hamarosan kiszabadult. A rossz pénz maradt, viszont Lajosnak fegyverre, az ország védelmére több kölcsönt nem adott. S jött 1526, Lajos elment meghalni a Csele-patakba, a magyarok "Jézus, segíts!" ordítással nekirohantak a török ágyútűznek, Fortunatus Imre pedig Zápolya mellett tűnik fel legközelebb. És még Mohács évében meg is hal. Halálos ágyán még visszatér ősei hitére, és kileheli lelkét.
Nos hát, emberek, ő volt Fortunatus (Szerencsés) Imre. A mi első Fekete Jánosunk vagy ha úgy tetszik, az első Surányi Györgyünk. Az első óriási hatalommal felruházott neoliberális közgazdászunk. Ha egyszer feltámadna, a Magyar Nemzeti Bank elnöke vagy tanszékvezető lenne a CEU-n. Persze, tudom én jól, 1526 messze van már nagyon. Az már nincs is, talán nem is volt soha. De példának azért jó. Mint valami népmese. S noha azzal is tisztában vagyok, hogy ma már húsz évre visszafelé sem lehet elvárni az emlékezést és a figyelmet, most mégis erre kérem önöket. Látogassunk el együtt 1987 szeptemberébe...
1987 szeptemberében a Beszélő című ellenzéki folyóiratban megjelent egy nyílt levél. A nyílt levél címzettjei az Országgyűlés tagjai, vagyis az akkori képviselők. Az aláírók pedig, ó! Az aláírók! Csak néhány név, természetesen célzatosan és önkényesen összeválogatva általam: Bauer Tamás, Bokros Lajos, Demszky Gábor, Ferge Zsuzsa, Göncz Árpád, Konrád György, Lengyel László, Magyar Bálint; Mécs Imre, Rajk László, Szalai Erzsébet, Vásárhelyi Mária - egyszóval: mindenki.
A levél apropója pedig a kormányprogram. Nem is akármilyen kormányprogram, hanem egy súlyos megszorításokat tartalmazó kormányprogram. A szerzők erről így írnak: "A programtervezet újabb áldozatokat vár a társadalomtól, a közvélemény azonban nincs meggyőződve róla, hogy az áldozatokat indokolt vállalnia. Ön tehát nehéz helyzetben szavaz: nem biztos; hogy igenjét a társadalom a saját beleegyezéseként fogadja el. "Bizony, profetikus szavak ezek, már majd azt mondtam, hogy az aláírók hírvivőként, prófétaként vitték a hírt szerte az országban: az újabb megszorítások értelmetlenek, ráadásul teljesen illegitimek. Ne feledjék, kérem, 1987-ben járunk... Húsz évvel ezelőtt. Az aláírók a következőkkel jellemzik az ország állapotát: "Országunk állapota ebben az évben kritikus pontra érkezett. A társadalom eddig is súlyos terheket viselt. Az életszínvonal közel tíz éve stagnál, az életkörülmények romlanak. [...] Az egészségügyi ellátás rossz és romlik. A fiatal házasok egyre nehezebben jutnak lakáshoz. Az életfeltételek rohamos hanyatlását csak azok tudják ellensúlyozni, akik szabadidejük növekvő részét zsákmányolják ki, a rejtett, második gazdaságban keresve többletjövedelmet. [...] Újra alacsony a születések száma, drámaian növekedett a halandóság, és tartósan csökken az ország népessége." (Jé! Akkor még érdekelte ezeket a hölgyeket és urakat a demográfiai helyzet. Azóta, ha valaki megkongatja a vészharangot, máris így viccelődnek: "Fogyik a magyar, mi? Hehe...")
De nézzük tovább a szöveget. ,,[...] A vezető politikai szervek, miután 1985 körül közeli fellendülést ígértek, most váratlanul az életszínvonal csökkenését helyezik kilátásba. [...] Ma már a Nyugathoz való felzárkózásról sem lehet komolyan beszélni. Inkább az a kérdés, hogy elkerülhetjük-e, hogy lesüllyedjünk a világgazdaság peremén stagnáló, gyengén fejlett országok közé. S miközben a Nyugat utolérésében már senki sem reménykedik, sorban le kell mondanunk azokról az előnyökről is, melyeket az 1948 után bevezetett társadalmi-gazdasági rendszer korábban kínált. Kénytelenek vagyunk elfelejtkezni a foglalkoztatási biztonság, a stabil árak, az ingyenes oktatás és egészségügyi szolgáltatások, az értékálló nyugdíj ígéreteiről.
Hogy baj van, s hogy változásra van szükség, ezt a vezetés is elismeri. A külső adósságnövekedés megállításának és a költségvetési hiány csökkentésének szükségességéről, a gazdasági reform következetes folytatásáról beszél. De még mindig nem tárja fel teljes nyíltsággal a kialakult helyzetet. [...] Nem csoda hát; hogy az emberek attól félnek: az új programból csak a reáljövedelmek drasztikus csökkentése, az állampolgárok jövedelmeinek adókkal és más módon való megkurtítása válik valóra." (Kiemelés tőlem: B. Zs.)
Emberek. Húsz évvel ezelőtt járunk az időben...
Aztán szó van még ebben a húsz ével ezelőtti nyílt levélben az adóreform bajairól, a társadalmi igazságtalanságról, arról is, hogy mennyire igazságtalan arra hivatkozni, hogy az emberek többet fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek, s az aláírók még ezt is leszögezik: "A gazdaság konszolidálását és a kibontakozást leginkább az veszélyezteti, hogy a vezetés nem folytat nyílt párbeszédet a nemzettel a válságról, a kilábalás alternatíváiról és azok költségeiről. [...] a vezetés, megkerülve a nyilvánosságot, kormányszervekkel és a hatalomba beépült érdekszervezetek (SZOT, TOT, Kereskedelmi Kamara, MTA stb.) vezető testületeivel egyeztette programjait, majd elfogadtatta azokat az Országgyűléssel. A társadalom számára már csak a propaganda, a kész döntések megmagyarázása maradt. Ilyen körülmények között az érdemi kérdésekről még zárt körben sem folyhatott egyenrangú vita, viszont tág tere nyílt a különböző politikai érdekekre hivatkozó alkudozásnak."
Húsz évvel ezelőtt vagyunk. Húsz év. "Húsz esztendőm hatalom, / húsz esztendőm eladom. I Hogyha nem kell senkinek, I hát az ördög veszi meg." (Megvette...) Kéretik a SZOT-ot, TOT-ot stb. behelyettesíteni ilyenekkel, "mint például államreform-bizottság. Helyben vagyunk? Helyben vagyunk... És bizony, kénytelen vagyok szó szerint idézni a következő bekezdést is:
"Ebben az egyeztetési mechanizmusban sajátos szerepet töltenek be a szakszervezetek. [...] Olyan gazdasági szabályozást követelnek, amely útját állja a vállalati vezetés és a munkások közötti nyílt konfliktusnak. Fent időnként agresszíven védték az ún. munkásérdekeket, de minden erővel az ellen dolgoztak, hogy lent nyílttá válhassanak az érdekkonfliktusok, és a munkahelyi szakszervezeti csoportok önálló érdekvédelmi harcba kezdjenek. Így hát a szakszervezetek fékezték a társadalmi haladást, és valódi érdekvédelem nélkül hagyták a dolgozókat."
Mit tetszenek szólni mindehhez? Hát nem csodálatos? Nem jut eszükbe most véletlenül a napokban nyilvánosságra került titkos megállapodás a MÁV vezetése és a MÁV szakszervezeti vezetői között? Nem jut eszükbe, olvasván most a húsz évvel ezelőtti sorokat, hogy akik titokban hét-nyolcszázezer forintos havi fixről kötnek titkos megállapodást azokkal, akikkel szemben védeniük kellene a dolgozók érdekeit, azok valójában tesznek a dolgozók érdekeire? Havi 800 ezer forint fixszel a Gaskó könnyen strichel... Még hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba? Mi itt állandóan ugyanabba lépünk...
Végezetül álljon itt még egy idézet, amelyben az aláírók a kilábalásra tesznek javaslatokat. Ebből a bekezdésből ez a legérdekesebb mondat: "Az energetika és a közszolgáltatások kivételével minden gazdasági tevékenységet a piac kontrollja alá kell helyezni." Tehát akkor még egyszer, csak hogy tökéletes legyen a bevésődés: az energetika és a közszolgáltatások kivételével...
És akkor, ezen húsz évvel ezelőtti gondolatok felidézése után ideje papírra vetni néhány egyszerű tényt. Figyelem! Amit most olvasni fognak, mind-mind hétpecsétes titok. Tehát: 1989-ben Magyarországnak 20 milliárd dollár külföldi adóssága volt. Magyarország külföldi adóssága ma 80 milliárd dollár.
Mindeközben Magyarországon 1990 óta legalább 1500 milliárd forintnyi vagyonvesztés történt. Vagyis egyes becslések szerint körülbelül ennyi állami vagyon tűnt el. Mindeközben Magyarországon az egész világon példa nélkül állóan magas a magántulajdon aránya, jóval több, mint 90 százalék. Eladtuk (külföldieknek) a bankszektort, eladtuk a teljes élelmiszeriparunkat, az energetikát, a közműveinket. (A világon rajtunk kívül egyetlen ország adta el az energetikai szektorát. Ez az ország Argentína. Argentínában be is következett a "hard-landing", vagyis az összeomlás. Az összeomlás után Argentína azonnali hatállyal kiparancsolta az országból a világbankot, a Fortunatus Imrét, és azóta köszöni szépen, egészen jól van...) Magyarország most készül elkótyavetyélni maradék állami vagyonát, közöttük olyan hungaricumokat, mint például a Herendi Porcelánmanufaktúra.
A példa nélküli privatizáció ideológiája mindig az volt, hogy a befolyt összegből a külföldi adósságot törlesztjük. Mindeközben az eredeti, 1989-es 20 milliárd dollár adósság ma 80 milliárd dollár; az eredeti 20 milliárdot eddig hatvanszor visszafizettük; mindeközben eltűnt 1500 milliárd forint állami vagyon; túladott az ország aranykészletén a Surányi György vezetése alatt álló Magyar Nemzeti Bank, eltűnt a társadalombiztosítás vagyona, a nyugdíjalap; mindeközben az 1990 óta felvett kölcsöneink mindössze 20 százaléka aktív felhasználású,vagyis ekkora része fordítódik a gazdaság fejlesztésére vagy életszínvonal-emelésre. A 80 százaléka kamattörlesztésre megy el - vagyis kölcsönökből fizetjük a korábbi kölcsönök kamatait; s mindeközben állítólag eltelt húsz esztendő.
Lehet, hogy nem telt el mégsem?
Heller Ágnes filozófus a Népszabadság június 9-i számában arról elmélkedik, hogy ha ma hazajön Amerikából, ugyanabba a világba érkezik, amelyből elindult. "Nem volt ez így húsz esztendővel ezelőtt - vallja a filozófus asszony. - Akkor egy másik világba léptem a magyar határon, egy számomra akkor már politikai berendezkedésében idegen yilágba."
Félek, tisztelt Heller Ágnes, rossz a premissza. Ön most ugyanabba a világba érkezik ismét, mint húsz esztendeje. Olvassa el, kérem, ezt az 1987 szeptemberi Beszélőt. Nagy élmény lesz! Annyi történt, tisztelt Heller Ágnes, hogy akik azt a nyílt levelet megírták, ma együtt kormányoznak ugyanazokkal, akiknek akkor megírták. És ugyanazt teszik, amit akkor, húsz esztendeje ostoroztak. Sőt, immáron részesei Gyurcsány Ferenc egyedülálló társadalmi kísérletének. Mert ugye egy polgári demokráciában mondhatja azt az állam, hogy kivonul az élet majd minden területéről, s a polgárok öngondoskodására bízza a dolgokat. Ez esetben viszont az állam nagyon kevés adót szed be. Vagy mondhatja azt is, hogy nagyon magas adóterhekkel sújtja az állampolgárokat, de ezért cserébe gondoskodik róluk, és működteti, fenntartja az intézményeket, a szociális hálót.
Gyurcsány Ferenc harmadik utas kísérlete így szól: feketére adóztatlak benneteket, s cserébe az államtól nem kaptok sz... t se! Gondoskodjatok magatokról! Legyetek versenyképesek!
Ez az örömhír, az evangélium, amit eszerint a hülye szerint apostoloknak kell szétvinni a hazában... Nagyobb a baj, mint gondolnánk. S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Gyurcsány Ferenc saját bevallása szerint még bérmálkozni is SZOKOTT...
Mi jöhet még? És kérdezem, ezredszer is, konokul: velünk bármit meg lehet csinálni?
Bayer Zsolt, Magyar Nemzet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 21:44:32, szombat
|
| |
| |
Gyurcsány: Nagy Imre kommunista volt, de az ország hőse
2007. június 16., szombat 20:55 InfoRádió / MTI
Országszerte megemlékeztek az 1956-os forradalom után kivégzettekre. Közjogi méltóságok, a pártok és az egyházak képviselői, valamint Nagy Imre két unokája is elhelyezte az emlékezés virágait a Vértanúk terén Nagy Imre szobránál, az Ötvenhatosok terén az 1956-os központi emlékműnél és a rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájánál.
A miniszterelnök a Kisfogház Emlékhelyen azt mondta: Magyarország még mindig nem tudja igaz szeretettel befogadni Nagy Imrét, a nemzet távolságtartó tisztelettel tekint a mártír miniszterelnökre.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: Nagy Imre kommunista volt, de államférfi és hazájának hőse lett, akinek élete sokak számára mutathat példát.
A Fidesz alelnöke a 301-es parcellánál arról beszélt, hogy még mindig nem tisztázott 1956 jelentősége. Pelczné Gáll Ildikó azt mondta: pártja ma is küzd az '56-os hősök örökségéért: az emberi és a demokratikus jogokért, valamint az alkotmányosság betartatásáért.
Az emléknapot Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetése óta tartják június 16-án. A forradalomban való részvételért - a hivatalos adatok szerint - 228 embert végeztek ki.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 16:29:21, szombat
|
| |
| |
Az MSZP lelepleződött
Közlemény
2007. június 16. 14:27
Az MSZP lelepleződött, Veres János Gyöngyösön elszólta magát. A szocialisták - immár bevallottan - meg akarják akadályozni, hogy az emberek éljenek alkotmányos jogaikkal. Az MSZP 2006 tavaszához hasonlóan 2007-ben is meg akarja tagadni az emberektől a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét. Ehhez azonban a magyar embereknek igenis joguk van. Sem Veres Jánosnak, sem a kormánynak, sem a kormánypártoknak nem volt felhatalmazásuk sem a tandíj, sem a vizitdíj, sem a kórházi napidíj bevezetésére, főleg úgy, hogy a választási kampányban az ellenzéki figyelmeztetésekre válaszul még sértődötten le is tagadták ezen tervüket.
Budapest, 2007. június 16.
Szijjártó Péter,
a Fidesz szóvivője
fidesz.hu
Veres: a népszavazás hatásait pótolni kell
2007. június 16. FigyelőNet, MTI-Eco
Amennyiben bármikor olyan döntés születik, ami a költségvetést érinti, a kieső bevételt, vagy a növekvő kiadást ellentételezni kell - jelentette ki Veres János egy esetleges népszavazás költségvetési hatását érintő kérdésre válaszolva.
Elképzelhetetlen, hogy Magyarország ne teljesítse a konvergencia programban szereplő, 2009-re kitűzött 3 százalékos államháztartási hiánycélt - szögezte le a pénzügyminiszter a térség gazdálkodói részvételével megtartott fórumon Gyöngyösön. Amennyiben egy esetleges népszavazáson születő döntés miatt kiesik a költségvetésből a vizitdíjhoz, a kórházi napidíjhoz és a felsőoktatási hozzájáruláshoz kapcsolódó, összesen 36 milliárd forintnyi bevétel, akkor ezt valamilyen módon pótolni kell - tette világossá a politikus.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés bevételekből és kiadásokból áll, vagyis a két oldal nem választható el egymástól. "Éppen ezért én úgy gondolom mind a mai napig, hogy ha a költségvetés bevételeit, vagy a költségvetés kiadásait érintő kérdésről tenne föl valaki népszavazási kérdést, akkor az egy nem alkotmányos megoldás" - vélekedett.
Szerinte azzal, hogy a köztársasági elnök aláírta a költségvetési törvény módosítását, amely szerint a kiadási oldalon is megjelenik a vizitdíj visszatérítési előirányzat formájában, még egyértelműbbé vált a helyzet. A kérdés eldöntése ugyanakkor a megfelelő alkotmányos szervek hatáskörébe tartozik - tette hozzá. A kieső bevételek pótlására a kiadáscsökkentés is megfelelő eszköz lehet, és ez fordítva is érvényes. "Az egyenlegnek kell meglennie" - fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter szerint Veres János Gyöngyösön elszólta magát: a szocialisták - immár bevallottan - meg akarják akadályozni, hogy az emberek éljenek alkotmányos jogaikkal. Sem Veres Jánosnak, sem a kormánynak, sem a kormánypártoknak nem volt felhatalmazásuk sem a tandíj, sem a vizitdíj, sem a kórházi napidíj bevezetésére, főleg úgy, hogy a választási kampányban az ellenzéki figyelmeztetésekre válaszul még sértődötten le is tagadták ezen tervüket - áll az ellenzéki párt közleményében.
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 16:26:09, szombat
|
| |
| |
Virtuális Veszély Az Adósság
A bankok spekulációs rendszere könyörtelen darálógép, amely pénzköltésre, hitelfelvételre, biztosításra, befektetésre ösztönöz, a fizetésből, bérekből, kis és középvállalkozások jövedelmeiből elérhetetlennek tűnő célok azonnali megvalósulását kínálja, vagy mentőövként Lucifer mosollyal "segíteni" igyekszik. A bankok kínálta pénzügyletek, és "termékek" a spekulatív gazdaság legalattomosabb stimulátora, drogja. A könnyen megvalósuló álmok, az azonnal elhárítottnak tűnő csődhelyzet azonban csak a felszín, az első felvonás, amely addig tart, amíg egy rövid lélegzet, utána viszont a mély szakadék alján -a csapdába esettekre- ott vár a bérrabszolgaság, a kilátástalan eladósodottság, és a legmélyén a hajléktalanság.
A bankrendszer számmisztikus módszere a virtuális pénz, vagy egyszerűen a számsorok manipulálása. Nézzük, vajon mi áll e mögött? Néhány aranytömb -fémek, amelyeknek értéket tulajdonítanak- számok, amik semmit nem jelentenek, csak adatot a számítógépek merevlemezein, és valamennyi fedezet -bankjegynek nyomtatott papír. A legtöbb bank képtelen lenne ügyfelei igényét kielégíteni, ha történetesen mindenki egyszerre fel kívánná venni a bankban tárolt, lekötött pénzét, befektetését. Hasonló helyzet állt elő a stabilnak tűnő Postabank botránynál. Ott mindenki visszakapta, amit a bankra bízott???
Ki ne hallott volna már olyan esetről, amikor a befektetők, a betétesek bottal üthették nyomát a pénzüknek, mert a bank összes vagyona sem fedezte a pénzük értékét, ugyanakkor a tulajdonosok a mai napig jólszituált, vagyonnal rendelkező, "ártatlan" személyek. Meg kell állapítanunk, az olyan gazdaság, amely bankokra, kamatokra, pénzügyi akciókra épít spekulatív hazárdírozás.
A pénz nem más, mint váltóeszköz, amely valós megtermelt javak értékének szimulálására szolgál. Önmagában nem képes értéket képezni, értéket teremteni. Ezt elhinni naivság, állítani hazugság..
Az iméntiekből tisztán látszik, a bankrendszer hiénái gyakorlatilag a semmittevéssel, számítógép billentyűk nyomogatásával fosszák ki azokat a dolgozó, termelő, valós értékteremtő embereket, akiket a velük szövetkező kormányzat, a nekik dolgozó marketingesek, és médiumok különböző eszközökkel ez irányba befolyásolnak. A folyamat első felében a pénzeszközök elvétele, a későbbiekben a vagyoni javak elvétele történik. A mechanizmus mit sem törődik emberi tragédiákkal, családi katasztrófákkal.
A rendszer működéséért elsődlegesen a manipulálókkal kollaboráló kormányzat tehető felelőssé, amely törvénykezésével előidézi a szükséghelyzet kialakulását, megteremti a feltételeket a lakosság kiszolgáltatottságához. Másodlagosan a marketinges, és média társaságok felelősek, akik felkeltve a birtoklási vágyat, a fogyasztási igényt egyre hajtják a szegényedő lakosságot az erő feletti vásárlásokba, produkciókban hangoztatják a pénz nagyszerűségét, hatalmát, és torz világképet ültetnek a média fogyasztók lelkébe.
A megoldást keresve naivitás lenne állítanunk, hogy a kölcsönök fel nem vétele a célravezető út, vagy a befektetéseket inkább termelő beruházásokra fordítani. Tény, már valószínűleg ez is porszem lehetne a gépezetben, de itt sokkal mélyrehatóbb változtatásokra van szükség. Először is a bankrendszer változtatásaira van szükség, vagyis olyan törvényekre, amelyek maximalizálják a kamatokat olyan szintre, amely fedezi a bankok fenntartási költségeit, természetesen az ágazatban reális fizetésekkel, és kiadásokkal. Másodszor olyan nemzeti bankra, amely állami tulajdonú, állami tulajdonú pénzzel, és a többi bank tevékenységét ellenőrző lehetőségekkel és jogokkal van felruházva. Harmadszor olyan média és marketing rendelkezésekkel, amelyek szűrik az irreális költekezésre ösztönző reklámokat, műsorokat.
Amint látjuk, a kollaboráló kormány, a nem megfelelően szabályozott bankrendszer, és a teljhatalmú média hármas egysége napjaink legerősebb fegyvere, mivel észrevétlenül, de annál radikálisabb módon képes ártani a társadalomnak, és benne nekünk, állampolgároknak. Befolyásolhatja minden napjainkat, hangulatunkat, belekényszeríthet egy olyan folyamatba, amelynek segítség nélkül nem a végére, hanem az aljára kerülhetünk. Ennek a rendszernek a megváltoztatása tehát rendkívül fontos, és időszerű, de ezt egy olyan államvezetéstől, egy olyan struktúrától nem várhatjuk el, amelynek gondolkodásmódja, lételeme, hogy fenntartsa, és hogy mindenkit, aki ez ellen irányulóan tenni akar félreállítson, lehetetlenné tegyen.
Talán furcsának tűnik, de a rendszer legnagyobb ellensége, ha nem vesszük fel a pénz centrikus látásmódot, hanem olyan ösvényen haladunk, amelynek védelme a becsület, a kitartó hit, és a csüggedni nem akaró tettvágy a rendszerváltásra.
Fáber Károly
Rendszerváltó Fórum |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 16:25:00, szombat
|
| |
| |
Újpesten nagykoalíció működik
"Újpesten nagykoalíció működik."- jelentette ki egy nyilvános kerületi önkormányzati bizottsági ülésen több száz ember előtt Geberle Erzsébet SZDSZ-es kerületi és fővárosi képviselő. Hallgassa meg!
A több újpesti iskola bezárása ügyében tartott nyilvános oktatási bizottsági ülésen zsúfolásig megtelt teremben mintegy 300 ember gyűlt össze. A szabad demokrata képviselő asszony a kerület balliberális többségű közgyűlésének felelősségét firtató kérdésre reagálva kijelentette: "Ebben a kerületben nagykoalíció, sőt nagyon nagy koalíció működik, mert a két nagy párt, illetve a liberálisok együtt vezeti ezt a várost. Szeretném, ha ezt mindenki tudná."
Komcsikkal a jobbos polgármester ellen
A 2006. őszi önkormányzati választások alkalmával az újpesti Fidesz nem támogatta a kerület 16 éve hivatalban levő pártfüggetlen konzervatív polgármesterét, Derce Tamást, aki az elmúlt évtizedben a Demszkyvel legélesebben szembe helyezkedő fővárosi politikus volt. Vele szemben a kezdettől esélytelennek tartott Wintermantel Zsoltot indította a választáson. A döntés megosztotta az újpesti jobboldali közvéleményt. A Jobbik, az MDF, illetve a kerületben nemrég újjászerveződött KDNP Dercét támogatta, s a Fidesz tagságának jelentős része is velük értett egyet. A legnagyobb ellenzéki párt kerületi szervezetének létszáma meglehetősen megcsappant, sokan a kereszténydemokratákhoz léptek át.
Mint arról lapunk már novemberben hírt adott, újpesten széles körben beszélték, hogy a Fidesz helyi vezetője, Nagy István megállapodott az MSZP-vel: ha hátat fordít Dercének, alpolgármesteri posztot kaphat. Bár a polgármestert a jobboldali szavazók egy részének átcsábításával sem sikerült megbuktatni (mivel Derce az alapvetően baloldali többségű kerületben is rendkívül népszerű), a választások után a balliberális többségű kerületi közgyűlés a két szocialista alpolgármester mellé Nagyot választotta meg a polgármester harmadik helyettesének. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy hivatalosan a közgyűlésben MSZP-SZDSZ koalíció működik, az ultraliberális pártnak mégsem jutott alpolgármesteri hely.
Ennek okára most Geberle Erzsébet kijelentése világít rá. A hivatalos balliberális koalíció valójában a két nagy párt mutyizásának szolgál fügefalevélül. Az eset illeszkedik a Fidesz október óta követett taktikájához, amely országos szinten nagyhangú, de valójában semmittevő ellenzéki szájalással leplezi a számos helyi szinten kötött alkut a szocionista hatalom helyi korifeusaival.
Bekes Gáspár |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 16:23:56, szombat
|
| |
| |
Személytelen kormány
2007. június 16. 12:08
Mindig lehet rosszabb, van lejjebb és még lejjebb. A koalíció dinamizmusa, lendülete hatástalan. Bár az ország jó úton jár - mit jár? Robog! -, ebből következően a kormány és annak feje pompásan dolgozik, a miniszterelnök mégis markáns irányváltás mellett döntött, a reformoknak az eddigieknél is nagyobb lendületet adva. Gyurcsány Ferenc érett megfontolás és szűk körben megejtett konzultáció után, sebtében átalakította a kormányát, amely ezután még takarékosabb, még hatékonyabb, még lendületesebb lesz. Igaz, első pillantásra a visszaállított régi és az újonnan berhelt minisztérium nem feltétlenül felel meg a sokat szajkózott "olcsóbb állam" követelményének, de a megnövekedett költségeket majd a lakosságon behajtják.
Fontos, hogy a miniszterelnök szerint a kormányátalakítás elsősorban nem személyekről szól, "hanem a megváltozott működésről, megváltozó felelősségi viszonyokról, hogy kiteljesítsük és egyértelművé tegyük, hol születnek az átfogó politikai döntések a kormányban". Ezt a hablatyot hallván szinte örülünk, hogy ezentúl több pénzt költ magára a kormány.Ám Gyurcsány nem csak a költségvetésnek, a demokráciának is ad egy lendületes löketet. Úgy látszik, nem találta elég koncentráltnak saját hatalmát, egy újabb gittegyletet iktatott be maga és a kormánya közé, létrehozván a kormánykabinetet. A kormánykabinet lesz "a kormány politikai döntéshozatalának színtere". Vajon a kormányülésnek mi volt eddig, és mi lészen ezután a funkciója? Netán a miniszterek alkalmatlanok a politikai döntéshozatalra? Ez is elképzelhető, elég, ha átnézzük a leváltott és kinevezett miniszterek listáját. Lehet, a kormányátalakítás nem személyekről szól, de a személycserék egyáltalán nem érdektelenek. Vegyük mindjárt Gyurcsány bizalmasát és cinkosát, Szilvásy kancelláriaminisztert. Jó lenne megtudni, miféle új lendületet kap a reform azáltal, hogy Szilvásyt eltávolították a MeH éléről, de újra beindították neki a polgári titkosszolgálatokat felügyelő minisztériumot. Ha eddigi posztján alkalmatlannak bizonyult, mitől lesz jobb az új helyen? Lesz annyira zavaros és korlátolt, mint Tóth András volt, vagy tán még őt is felülmúlja? Megfelelő családi támogatással ez sem lehetetlen. No és Kiss Péter, az új miniszterelnök-helyettes, kancelláriaminiszter méltó lesz-e teljesen alkalmatlan elődjéhez? Bízhatunk benne, hiszen rutinja is van, és az adottságaival sincs hiba - pártjában kevés hozzá fogható sötét intellektus akad.
Lamperth Mónika az egyik, aki éppen Kiss Pétert váltja a szociális és munkaügyi bársonyszékben. Mónikáról tudjuk, hogy bármely poszton ugyanolyan teljesítményre képes, született szocialista szakember. Lamperth helyére Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos kerül, aki szintén sokat tett eddig az ország elnyomorításáért, csődbe juttatásáért. Ideje végre, hogy egy miniszteri poszttal is megjutalmazzák az eddigi romboló tevékenységét. Draskovics Tibor volt már miniszter, és akkor annyira kritikán aluli teljesítményt nyújtott, hogy most okvetlenül ki kellett agyalni számára egy tökéletesen felesleges minisztériumot. Draskovics lesz a közigazgatás végrehajtását irányító tárca nélküli miniszter, ami garancia arra, hogy a közigazgatás egyáltalán nem, vagy csak roppant hiányosan lesz végrehajtva. Viszont Draskovicsot nem lehet majd az elődjéhez mérni, ő maga lesz a közigazgatási végrehajtók etalonja. Mindenesetre a többiek esetében már-már csodálatra méltó a sokoldalúság, tökmindegy nekik, milyen minisztériumot vezetnek, ugyanakkor a kormány szempontjából is érdektelen, hogy ki áll egy-egy minisztérium élén. Kormányátalakításra is csak azért van olykor szükség, mert a miniszterelnök lázas és koncepciódús kormányzás látszatát szeretné kelteni általa.
Valahol itt kell keresnünk a koalíció valódi erejét. Bármely magas állásra, akármilyen feladatra találnak megfelelően tehetségtelen, dilettáns, szakmailag, erkölcsileg alkalmatlan személyt, mi több, ilyenekből kimeríthetetlen utánpótlással rendelkeznek.
Ugró Miklós, Magyar Nemzet
fidesz.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007-06-16 13:23:55, szombat
|
| |
| |
Dr.Bárdossy Zoltán: És lőn a nyolcadik nap...
http://www.fusz.hu/node/5308
Hajnalban a nap első sugarára kukorékolni kezd a kakas. Vén jószág már, de megtartom magamnak, mert vekkerórára ebben az évezredben nem biztos hogy telik. Felkelek és a régi szép (?) időkben ágyam mellé készített kovakővel tüzet csiholva meggyújtom gyertyámat - miközben reggeli imaként megáldom magam: de jó, hogy ilyen előrelátó voltam, mert a gyertya az igen jó dolog, hiszen egyszerre világít is meg melegít is. És olcsó! Az még olcsó! A gáznál, távfűtésnél és villanyáramnál biztosan olcsóbb!
Bekapcsolom a népbutító rádiót és döbbenten hallgatom a szenzációs hírt, miszerint egy kelet?...közép?...(de biztos hogy nem nyugat-európai ) mini állam fizetőeszköze - a forint - könnyezni kezdett. A hír hallatán fél óra elteltével sem ocsúdva, borotvával a kezemben állok a fürdőszobában, fürkészve tükörképem. Keserűen szembesülve önmagammal, megállapítom: Én bizony szocialista lettem!
Kutakodok az agyamban a szó jelentésén, mely a szocializmus hívét jelenti. A szocializmus pedig a kizsákmányolás megszüntetésén alapuló állami és társadalmi rendszert, amelyben az elosztás az egyén munkájának mennyisége és minősége szerint történik. Célja a szélesebb tömegek, alsóbb rétegek anyagi viszonyainak megjavítására irányuló törekvések Tényleg szocialista lettem! Én az egyszerű pórnéphez hasonlóan - inkább dolgozni akarok, mint lopni-csalni, hazudozni! Ám nyomban felvetődik bennem a kérdés! Ha ÉN szocialista vagyok, akkor ŐK KIK??? Ők, akik most az ország szekerét, vagy inkább saját szekerüket tolják?!
Óvatosan kinyitom a csapot és kiengedem belőle El-Qurta Ferencet, miközben a népbutító rádióból hallgatom tovább a (pusztába kiáltó,) megtört hangú szakértőt, amint a könnyező forint szenzációját magyarázza.
A tudor szerint a forint valaha nagy reményekkel lépett az ígéret földjére. Oda, ahol ígéret mindig volt, most is van, és mindig meg is tudják újítani. Ám a forint mostanra már ráunt az ígéretekre és lassan a szent könyvbe menekül, ahol az ősei - a pengők - pihenik vihar és sorsverte életüket.
Elképzeltem, amint eme bankjeggyel fizetők nem túl népes tábora értetlenül áll az esemény előtt, mert ők úgy érzik, mindent megtettek a forint megbecsülése érdekében, Ám hiába güzültek és gazoltak évtizedeken keresztül, a forintot gumigerincű emberek jócskán megnyesték. Néhány jól értesült tudni véli, hogy az ,,árpádmedencei" esemény nem új keletű dolog. Hosszú évekig tartó ballépések, aztán jobbra bukdácsolások, majd ismét kitartó, ám a korábbiaknál erőteljesebb balrúgások vezettek ehhez a huszonegyedik századi csodához.
Mert ugye kezdetben teremté az Úr a zöld hasú bankót, ami igen nagy pénz volt! - valaha. Ő volt a Tízforintos. Ám Petőfi addig szavalt, míg az Úr gyönyörűségében megduplázta azt, és akkor már kék színű huszas képében Kossuth nézett farkas szemet velünk.. A második napon ahogy a zöldülő tavaszból kék egű nyár lesz, hogy azt követhesse a fáradt barna ősz, úgy született meg a zöld tizes és a kék huszas után a barna ötvenes. És lőn a harmadik nap három pénze (három a magyar igazság), rongyos piros képében, aztán vaskarikában, majd kétszínű érmében, értékét tekintve is igen csak kisebbedve.
A negyedik napon Ady ódákat regél, Bartók lágy szonetteket zenél, és az emberek egyre jobban érzik, mindez bizony mit sem ér!
Az ötödik napon a Nagy Magyar sokáig állja a sarat, de ki keveset és csalfán vet, az bizony ebben e hazában igen sokat arat! Csak annak nem jut belőle, aki keményen megküzd érte!
A hatodik napon Mátyás, az igazságos, megjelenik ezres képében, s csatlakozik hozzá Bethlen Gábor is. Ők még lőn...lőn...de minek, mert az Úr(ak) szemében ők semmit sem érnek!
A hetedik napon Isten szegény teremtményei Szent Istvánra vágynak, mert miközben ők robotolnak, addig a nagyok ugyancsak lopnak, csalnak, és a tízezresből ők igen csak gyarapodnak.
Gondolnánk, a hetedik az utolsó nap. Szent István még állja a sarat, de sajnos jön a nyolcadik nap is, kevesek örömére, sokak bánatára, mert nekik nem lőn belőle annyi, amennyi köllene...Ezért az Úr letörli forintunk könnyeit és mennydörögve zengi: közember bízva bízzál, dédunokáiddal együtt néhány száz évig még güzüljél-gazoljál, hogy ebben a honban valamikor - tán egy másik életben - egyszer te is hízzál és gazdagodjál!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2007. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
686 db bejegyzés |
| e év: |
6477 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2635
- e Hét: 12902
- e Hónap: 24013
- e Év: 177509
|
|
|
Offline
