|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:53:04, szerda
|
| |
| |
Irígylem a sikered!
Stólandrás Stólandrás, irigylem a sikered,
Unikummal az agyadban nem versenyeznék teveled.
Mikor Béemvédet lazán megtöröd az oszlopon
mikor illegálisan őzre vadászol Noszlopon.
Alföldi Robika, mindig irigylem a sikered,
hogy foglalnák aranyba a pecsétgyûrûs kis kezed.
Szépen festesz, jól színészkedsz, minden nagyon megy neked
koleszban meg fiúkezek simogatták feneked
Steiner Kristóf, teneked is irigylem a sikered,
a lányokat frizuráddal ujjad köré tekered.
Kicsi kutyád cukorfalat, olyan mint a gazdája,
remélem egy ütvefúró mihamarabb b @ sz szájba
Kiszel tünde, ó hogy neked hogy irigylem sikered,
izgalmi állapotban a szótagokat kevered.
Bájos bamba birkaképed ideálom énnekem,
Pushup-tartód tartalmáról lágyan zenghet énekem
Pataki Attila, tőled irigylem a sikered,
látó emberként mindenből az értelmet kiszeded.
Haknizol és dáridózol, ez a népi sámánblúz,
remélem egy csodaszarvas egyszer halkan f @ szra húz.
Dévényi Tibi bácsi, én irigylem a sikered,
lemezeken lovagolsz, a muzsikákat kevered.
Pöttyös labdát dobhatsz annak, aki hangosan tapsol,
nemzeti érdemérem? persze mindenki rád voksol
Pélibarna, Pélibarna, irigylem a sikered,
zsûritagként kislányokra minden este kivered.
Kicsi tincs a szemedbe lóg, mint egy jobbfajta Kozsó
szerencséd hogy bedőlt neked a Gven Sztefanis lotyó
Balázspali, Balázspali, irigylem a sikered,
ha meglátom fürtjeidet, a két szemem kimered .
Hangod, mint árvaröptû, ékestorkú csalogányé,
essen terád hetven tonna fémdobozos neszkávé
Csernusimre, Csernusimre, irigylem a sikered,
ahogy pácienseidből a titkokat kiszeded.
Bárcsak részesülhetnék én is e csodás modorban,
jó lenne ha nem léteznél élőben, csak szoborban
Verebes István, hogy irigylem én a te sikered,
mikor turhát harákolsz fel, s szakálladra kiteszed .
A tudásod oly hatalmas, bárcsak enyém lehetne,
mért nem vitték szépapádat a tatárok keletre ?
Gáspárgyőzi, Gáspárgyőzi, irigylem a sikered,
na meg a szép bankszámládat, biztos nincsen hiteled .
És semmilyen értelemben nincsen, ezt hidd el nekem,
ütne el egy szarszippantó holnapután pénteken
Csonkapici, Csonkapici, irigylem a sikered,
tánctudásodnak a parketten mindenképpen adj teret.
Oly bájosan lengeted két hosszúra nőtt karodat,
miközben fiúk kívánják gömbölyû kis farodat
Friderikusz Sanyi, de irigylem a te sikered,
eszem azt a cukorfalat jólfésült kis faszfejed .
Te is csak úgy vagy hetero ahogyan én sikeres
benned is megfordult már jópár vastag véreres.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Humor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:46:30, szerda
|
| |
| |
Zsidók a költözködo pogány magyarok közt
A költözködo magyarok és kozárok közti kapcsolatok. - A zsidó vallás mint a kozár birodalom uralkodó vallása. - A kozárok a zsidó vallást terjesztik. - Hittérítéseik a Kaszpi-tenger nyugati partvidékein. - Az oroszok, Volga-melléki bolgárok, al-dunai bolgárok közt. - A Chaliziok zsidó hitérol szóló tudósítás. - A birodalmuk megsemmisítése után elmenekülo kozárok a zsidó vallást terjesztik Oroszországban. A Kaukázusban. A tatárok közt. - Zsidó tanok s elemek a költözködo magyarok közt. - Hazai történetírók idevágó nyilatkozatai. - A kabarok. -Az Árpád hadaihoz csatlakozott kozárokkal zsidóhituek is jönnek be az országba. - A Zsiday nemzetség. - A ,,zsidó" szó. - A magyarok közt levo zsidóhituek csak külsoleg veszik föl a zsidó vallást. - A héber és a magyar nyelv közt nincs semminemu benso vagy külso összefüggés. Habár Pannóniában már a magyarok megérkezése elott is élték zsidók, a magyar zsidók története mégsem ezekkel az Árpád hadai által itt talált zsidókkal indul meg, hanem még a honfoglalás elotti idokben és hazánktól távol eso vidékeken. A magyarok és a zsidók ugyanis történeti szemkörünk legvégso határain találkoztak, és már azokban a régi idokben, amidon írott tudósításaink a magyarokról egyáltalán legeloször tesznek említést, igen közel érintkezésbe jutottak egymással. Midon a magyarok és zsidók közt fennállott e legrégibb kapcsolatokat, melyek a magyar zsidók történetének elso két századára dönto befolyást gyakoroltak, kutatni akarjuk, a honfoglaló magyar hadakat egész odáig vissza kell kísérnünk, ahonnét kiindultak, vagyis az Az ovi és a Feketetengenol észak felé terjedo Lebedia tartományig, ahol az osi hazájukbó( kiköltözködött magyarok a honalkotás elott, 884 óta, tudvalevoleg több évig laktak, a kozárok földjén s ezek toszomszédságában. A két ,,vérrokon, egy törzsrol szakadt nép" közt, mely egymással már régóta érintkezésben állott, csakhamar a legbensobb viszony fejlodött ki. Kozárok és magyarok, kiket az orosz évkönyvek egyaránt ugoroknak, az elobbieket fehér, az utóbbiakat fekete ugoroknak neveznek, és akik valószínuleg csak szójárásilag különbözo nyelvüket egymástól eltanulták, szoros szövetséget kötöttek. S a kozár, hogy e szövetséget, melyre a * Az eredeti szöveghez tartozó jegyzeteket a könnyebb érthetoség érdekében melloztük nyugtalankodó s harcias szomszédnépekkel szemben nagy súlyt vetett, megerosítése és biztosítsa, a Hét-magyar egyikének, Elodnek, Álmos után a magyarok legtekintélyesebb vajdájának, egy elokelo kozár not adott feleségül.
A két nép közt a barátságos viszony még akkor sem szunt meg, midon a magyarok a besenyok által Lebediából kiszoríttatván, Etelközbe költözködtek, tehát a kozároktól távolabb estek. Itt is a kozár khágán volt az, aki, hogy a régi szövetség meg ne lazuljon, s hogy frigytársai szétforgácsolt erejét összpontosítsa és emelje, követséget küldött Elod vajdához, kit az egész magyar nemzet fejedelmévé akart megtenni.
Elod vonakodása után újabb követeket küldött a magyarokhoz, hogy velük az egy közös fejedelem szükségét megértesse és nekik, mint a fejedelemségre legalkalmasabbat, Árpádot ajánlja. S a magyarok ,,hajlottak a jó tanácsra", és Árpádot ,,kozár módra paizson fölemelvén, vezérökké, fejedelmökké nevezték". E kozárok nagy része pedig, orosz, arab és zsidó kútfok összevágó tudósításai szerint, amint ezt az összes tudományos világ és újabb hazai történetíróink is egytol egyig elismerik, a VIII. század második felében zsidó vallásra tért. Országuk a vallásos türelemnek épp oly ritka, mint utánzásra méltó szép. példáját mutatta: zsidók, mohamedánok és pogányok, utóbb még keresztények is, békés egyetértésben éltek ott egymás mellett.
De a két kozár államfo: a khágán és a pech (bég), az egész udvar, az állami hivatalnokok és tisztviselok, a törzsfok és vezérek, valamint a hadsereg tisztjei és magasabb rangú katonái mindnyájan a zsidó hitet vallották. A pogány magyarok tehát már Lebediában találkoztak zsidókkal, és a zsidó vallással már kozár szövetségeseiknél megismerkedtek. Hogy ezen, hazai történetíróink által is elismert történelmi tények a régi magyarokra való befolyását világosan megérthessük, szükséges, hogy a zsidó vallásnak a kozárok által történt felkarolását helyesen fogjuk fel, illetoleg magyarázzuk. Azon vallásos közönynél fogva ugyanis, mely a régi magyarokat, valamint a velük rokon kozárokat, bolgárokat, kunokat, besenyoket stb. jellemzi, e népek ,,mihelyt fejlettebb, az értelmet és a szívet kielégítobb, positiv vallásokkal jutottak érintkezésbe, azokat az egyszeru, elégtelen osvallásukkal könnyen föl is cserélték vagy legalább egybevegyítették." E körülmény, mely mint fentebb láttuk, a Duna-melléki bolgároknál is kirívóan mutatkozik, megmagyarázza azt, hogy a pogány kozárok közt mind a három monotheistikus vallás korán és gyorsan elterjedt: az iszlám, mely különösen Perzsiából hatolt be hozzájuk; a zsidók vittek oda magukkal, de amellyel a mai Oroszország déli részének Ázsiából bevándorolt zsidó oslakossága által is megismerkedhettek; végre a kereszténység, melyet közvetlenül Byzancziumból terjesztettek. A Perzsia és Byzanczium, s így az iszlám és a kereszténység mindinkább terjeszkedo befolyása közé beékelt kozár fejedelmek soká ingadoztak az országukban meghonosult különféle vallások között. De minthogy, ha a Koránt elfogadják, Perzsia, ha pedig a keresztet, Bizanczinum nyert volna kiváló befolyást országukra: 740 körül a semleges zsidó vallást választották államvallásnak, mivel önállóságuk, a két nagy szomszéd birodalom között, így volt leginkább biztosítva. Innen az a különben oly feltuno jelenség, hogy, míg a kozár nép közt a pogányság mellett mind a három positiv vallásnak voltak hívoi, a kozár állam fejei, továbbá a törzsfok, az elokelok s a magasabb rangú katonák, szóval: a kormány-köröktol s az udvartól függoek, tán kevés kivétellel, mind zsidóhituek valónak. A zsidó hitnek tehát a kozárok közti elterjedése, vagy helyesebben uralma, nem annyira vallásos, mint politikai okokból történt. Ebbol azután könnyen megértheto az a tevékeny buzgalom is, melyet a kozár államfok a zsidó hit érdekében kifejtettek.
A khágánok, akik, mióta Mózes vallását elfogadták, egytol egyig héber, többnyire az ószövetség könyveibol kölcsönzött neveket viseltek, nem átallották ugyan, ha politikai vagy egyéb tekintetek úgy kívánták, novéreiket és leányaikat a perzsa szultánoknak, a byzanczi császároknak, vagy mint Elod példáján láttuk, a pogány magyar vajdáknak noül adni: de azért minden módon azon voltak, hogy héber könyveket szerezzenek, országukba zsidó tudósokat édesgessenek, népüket a zsidó hitre taníttassák, zsinagógákat építsenek, más országokban lakó zsidó hitfeleiket megvédjék, vagy a rajtuk ejtett sérelmeket megbosszulják, elsosorban pedig azon, hogy a zsidó vallást a szomszéd népek közt terjesszék. E törekvésükben, mely már azért sem lehetett tisztán vallásos, mivel a zsidó hit, mint olyan, a térítgetést soha sem ismerte, elvbol ismerni nem akarta, bizonyára az állam érdeke vezérelte oket elsosorban, mivel ok lévén a térítok, a zsidó vallással egyszersmind tekintélyük és befolyásuk is terjeszkedett a szomszéd népek között. Orosz forrásokból tudjuk, hogy a kozárok még 986-ban követséget küldöttek Kijevbe, hogy Vladimír nagyherceget s általa a pogány oroszokat a zsidó hitre térítsék. A khágán, kinek hanyatlófélben levo birodalma akkor már a végromlás szélén állott, ez alkalommal kudarcot vallott ugyan, de elodei hasonló törekvéseit jobb siker koronázta. A zsidó-kozár állam, tekintélyénél és hatalmánál, valamint azon már említett körülménynél fogva, hogy a vallás dolgában közönyös pogányok más vallásra mindenkor könnyedén áttértek, a zsidó vallás érdekében a messze terjedo és tartós, még nem eléggé méltatott mozgalmat idézett elo a különféle szomszéd országokban, ahol a zsidó hit tényleg el is terjedt. Így a Kaszpi-tenger nyugati partjain, tehát a kozárok toszomszédságában eso vidékeken. A Volga-melléki Bolgárországról az arab Sems-ed-Dín al-Mukaddesi 985-6 körül írott földrajzi munkájában azt állítja, hogy lakosai ,,mohamedánokká lettek, miután elobb zsidók voltak", más szóval: hogy a Volga-vidéki bolgárok csak a hanyatló kozár állam felbomlása után vették fel az iszlámot, míg azelott, azaz a kozár állam virágzása idejében, zsidóhituek voltak. Ezen egykorú s részrehajlatlan tudósítás érthetové teszi azt a különben oly meglepo jelenséget, hogy a 680 körül a Volga-vidékrol a Duna-vidékre szakadt bolgárok közt a zsidó vallás, mint láttuk, bár csak részben s csak eltorzított alakban, de azért mégis elég mélyen megfogamzott; megmagyarázza továbbá Cinnamus, bizánci történetíró amaz állítását is, hogy a Chalizhioknak nevezett Dunamelléki bolgárok, akikkel Il. Gejza idejében, 1152-ben, mint a magyarok szövetségeseivel találkozunk Belus bánnak Mánuel császár ellen indult seregében, ,,Mózes törvényeit, bár nem egészen tisztán, még mai napság is gyakorolják". S azon zsidó hittérítok, kik vagy huszonöt évvel a honfoglalás elott, és nyilván már korábban is, Bolgárországban jártak-keltek és a bolgárokat sikeresen térítgették, alig lehettek mások, mint éppen zsidóhitu kozárok.
Mert egyéb zsidók, különösen a szomszéd országokban élok, már társadalmi és politikai viszonyaiknál fogva sem gondolhattak más hituek tömeges megtérítésére, mi különben még vallásos nézeteikkel is ellenkezett volna. Efféle térítgetési kísérleteket csak független és tekintélyes állású zsidók tehettek, akiknek érdekükben volt, hogy más népeket is vallásukra térítsenek. Ilyen zsidók pedig a honfoglalást megelozo évtizedekben csakis a zsidóhitu kozárok voltak, és ily térítgetési érdek csak róluk teheto fel, úgyhogy nagyon is valószínu, hogy a szóban forgó zsidó hittérítok kozárok voltak, s tán éppen a kozár khágán megbízásából muködtek. Az a különféle alakban felmerült monda is, mely szerint Erdélynek már az osidokben lettek volna zsidó lakosai, nyilván szintén azokkal a kozárokkal függ össze, kiket a honfoglaló magyarok a Maros és Szamos közt találtak, hol még ma is létezik Kozár-vár és Kozár helység. Ezek osi hazájukban megmaradt véreitol, kik annyira buzgólkodtak a zsidó hit terjesztésén, e vallást annál könnyebben elfogadhatták, mivel virágzása idejében a kozár birodalom egész a Kárpátokig terjedt. Sot úgy látszik, hogy a kozárok közvetítése útján zsidó elemek s nézetek még magában a bizánci udvarban is lábra kaptak, és egyebek közt befolyással voltak talán a szent képek rombolására is, mely tudvalevoleg kiváló nagy szerepet játszott az e korbeli bizánci történelemben. A zsidó vallásnak a kozárok útján megindult terjeszkedése még akkor sem szunt meg, mikor az oroszok támadásai a X. század vége felé a kozár birodalmat megsemmisítették.
Mert a legyozött kozárok zsidó hitüket természetesen nem hagyták el azonnal, hanem, bár régi lakhelyeikben megmaradtak, bár elmenekültek, még soká fenntartották. Így például tudjuk, hogy azoknak, akik egész Spanyolországig eljutottak, még unokáik is zsidók voltak. A szétuzött kozár néppel tehát számos zsidó elem jutott a szomszéd országokba, hol a meg nem szilárdult, szüntelen átalakulásban levo vallásos viszonyok közt, a zsidó hit érdekében, eddig még kelloen nem méltatott és tartós mozgalmat keltettek, vagy tán csak fenntartottak. A kozár birodalom meghódítása után sok kozár zsidó, részint, mint hadifogoly, részint mint bevándorló jutott Kijevbe: az orosz évkönyvek pedig éppen ezekrol a kijevi zsidókról beszélik, hogy vagy száz évvel késobb, 1124-ben, nagy zendülést keltettek azáltal, hogy ,,sok oroszt hitükre csábítottak". Petáchjah, a Regensburgból való híres zsidó utazó, beszéli, hogy jelen volt, midon 1180-1185 közt az Örményországban levo moschi hegyekbol, azaz a Kaukázusból, követek érkeztek Bagdadba, az ottani zsidó exilarchához, hogy országuk számára zsidó tudósokat kérjenek tole, mivel fejedelmeik elhatározták, hogy áttérnek a zsidó hitre. Figyelemre méltó továbbá, hogy maguk a kozárok, mikor még önálló birodalmat alkottak, hasonló módon jártak el, és annak tudatában, hogy mint áttértek, a zsidó hitet csak felületesen ismerik, külföldrol zsidó tudósokat hívtak országukba, és vallásos oktatás végett szintén a babilóniai zsidó tekintélyekhez fordultak.
Az Európa és Ázsia határszélén, a Volga közelében lakó brutachok népe, mikor az Európába töro mongolok, által legyozetett, az utóbbiakhoz küldött szentszéki követnek bizonyára hitelt érdemlo s e tekintetben részrehajlatlan tudósítása szerint, még 1245-ben, úgy látszik több szomszédnéppel együtt, zsidóhitu volt. Ha most tekintettel vagyunk e messze terjedo és tartós zsidó vallási mozgalomra, mely a kozároktól eredt, és szem elott tartjuk, hogy a kozárok, kik már politikai tekinteteknél fogva is a zsidó vallás terjesztésén annyira buzgólkodtak, hogy még a tolük távolabb eso, irányukban ellenséges s egészen más fajú oroszokat is meg akarták téríteni, más népeket pedig tényleg meg is téríttettek: elképzelhetjük-e, hogy ugyanezt meg ne kísértették volna a toszomszédságukban lakó, szövetséges és fajrokon magyaroknál is? S a magyarok, akik kezdetleges pogányságukat oly könnyen elhagyták, e térítési kísérleteknek erosebben ellent álltak volna-e, mint a többi szomszédnépek, olyannyira, hogy e kísérleteknek éppen náluk nem volt volna semmi foganatja? A kozárok, mint láttuk, különös súlyt vetettek arra, hogy a magyarokat megnyerjék, s mentül szorosabban magukhoz fuzzék. Viszont a magyarok határozott elozékenységgel viseltettek a kozárok e törekvése iránt, s egész készséggel engedtek a kozár befolyásnak. Az elso magyar fejedelem választása közvetve a kozár állampolitika muve volt. A kozár khágán, csakhogy befolyását a magyarokra annál inkább biztosítsa, a fejedelemségre nekik eredetileg Elodöt ajánlotta, akinek már elobb egy elokelo kozár not adott volt feleségül, és nem Iehet semmi kétség benne, hogy Elod, ha az ajánlatot elfogadja, csakugyan meg is választatik. Magát Árpádot, Elod vonakodása után, szintén ugyancsak a kozárok ajánlata folytán és kozár szokások szerint emelték a fejedelemségre.
Mindezeket összes történetírók elismerik. S a magyarok, akik a rendezettebb állami viszonyok közt élo és náluk hatalmasabb kozároknak ily kiválóan nagy befolyást engedtek állami életükben, egyáltalán ne fogadták volna el a zsidó hitet, melyet a velök szövetséges, gyakran még sógorságban is élo kozárok mérvadó körei, különüsen khágánjai s törzsfonökei vallottak? Nagyobb vagy kisebb részük e hitet, habár csak külsoleg, bizonyára elfogadta, vagy a pogány népek módjára, mint például a bolgároknál láttuk, legalább a maga hitével egybevegyítette. Ezen állítást legtekintélyesebb hazai történetíróink is részint közvetlenül, részint közvetve, de azért elég határozottan s világosan, igaznak vallják. Tekintve ugyanis a magyarok és kozárok benso, baráti viszonyát és egymással való szoros összeköttetéseit, valamint azt, hogy az utóbbiak közt mohamedánok, zsidók és keresztények is voltak: egyhangúlag azt állítják, hogy ,,így a magyarok közt amaz osibb székeikben ezen különbözo felekezetek létezhettek már", hogy mint kozár vérrokonaik és szomszédaik, úgy a magyarok közt is ,,e különféle vallási tanok ismerete" -tehát világosan a zsidó vallási tanoké is - ,,elterjedve volt", sot hogy ,,határosaiknál a zsidó, mohamedán, keresztény hitek mintegy nyilvánosság jogával bírván. leheletlen, hogy éppen ismeretlenek maradtak volna a magyarok elott". Csakhogy e történetíróink különösen a keresztény vallásra nézve hangsúlyozzák e körülményt, mivel éppen belole magyarázzák ki azt a türelmet, amellyel a régi magyarok a kereszténység iránt viseltettek. ,,Bizony", úgymond Szalay - miután konstatálta, hogy ,,a kilencedik században a mozaismus, az iszlám s a keresztény vallás széltében gyakoroltattak a kazár birodalomban" - ,,bizony bajos volna velünk elhitetni, hogy a magyarok a IX. század végtizedében a keresztény kultuszt egyáltalában nem ismerték, sot hogy közöttük keresztények is nem találkoztak volna". A kereszténység azonban a kozárok közt csak kevéssel a magyarok elválása elott terjedt el, s akkor sem vert mélyebben gyökeret. Tehát még bajosabb volna velünk elhitetni azt, hogy a pogány magyarok közt ne találkoztak volna zsidók is, miután bizonyos dolog, hogy a kozár állam, mint olyan, zsidó állam volt, s hogy fejedelmei már politikai okoknál fogva is államvallásukat minden módon terjesztgették. Ha a Kaszpi-tenger mellékén lakó magyarok közt, legjelesebb hazai történetíróink szerint, keresztények is voltak, vagy legalább keresztény tanok is el voltak terjedve: akkor bizonyára még sokkal több zsidó volt közöttük, illetoleg a zsidó tanok még sokkal inkább el voltak köztük terjedve. A magyarok és kozárok egymáshoz való viszonyát egy nevezetes esemény még szorosabbra fuzte.
Midon a magyarok még Etelközben laktaktehát kevéssel azelott, hogy amaz útra keltek, mely oket Pannonföldre vezette -, a kozárok közt viszályok s belháborúk támadtak, minek következtében a legyozöttek a magyarokhoz menekültek, és hozzájuk csatlakozván, a magyarok hét törzsét egy nyolcadikkal szaporították. A magyarokhoz menekült e pártüto kozárokat, mint a majdnem egykorú, bíborban született Konstantin írja, ,,holmi kabaroknak", tán helyesebben magyarul: Káboroknak nevezték. Egy gyakran ismételt, de valószínuleg tévedésen alapuló tudósítás még azt is állítja, hogy a kabarok példáját késobb, szintén belháborúk következtében, még hét kozár nemzetség követte. De hogy a kabarok a magyarokhoz csatlakoztak és Árpád hadait Pannóniába el is, kísérték, azt összes történetíróink történelmi ténynek ismerik el. Sot bizonyos az is, hogy az új haza megszerzése nem csekély részben az o érdemük is volt, amennyiben a magyarokhoz való csatlakozásuk ,,számtalan eros és hu rokon kart szerzett a magyar nemzetnek a honfoglalás nagy és nehéz munkájára". Abban az elsoségben, mely krónikáink szerint Árpád nemzetségéé, a Turulé volt, ok is részesültek. A fent említett bizánci császári történetíró ugyanis azt mondja a magyarokkal egyesült kabarokról: ,,Minthogy erore és vitézségre kitunnek, a csatában elol vívnak, mint elso törzs" ; pár sorral késobb, pedig azt teszi hozzá: ,,Most tehát a kozároktól elpártolt kabarok a magyarok elso törzsét képezik." A honfoglaló magyarokkal együtt e hazába bejött kozárok emlékét több magyar család- és helynév fenntartja,mind ekkoráig. Többen a kunokban vagy palócokban akarnak rájok ismerni. Azok után pedig, miket a kozárok zsidó hitérol fentebb elmondottunk, lehetséges-e, hogy a magyaroknak ezen kozár bajtársai közt is ne lettek volna zsidók? Ha, mint láttuk, a kozár fejedelmek, az udvari és katonai tisztviselok, az elokelok, de a nép nagy része is zsidó hitu volt: akkor éppen azon kozárok közt, akik a magyarokhoz csatlakoztak, ne lettek volna ily zsidóhituek? E kérdésre tárgyilagos s elfogulatlan történész alig fog nemmel felelhetni. Hunfalvy, aki szintén fölveti a kérdést, vajon zsidók ,,a magyarokkal jöttek-e be a kozároktól is, akiknek fo része a zsidó hitet vallotta?" Azt mondja rá, hogy ,,azt nem lehet tudni", tehát lehetségesnek mondja, mindenesetre pedig azt teszi hozzá: ,,A zsidó hitu kozár, mint hadakozó nép, okvetetlen más vala, mintsem azon zsidó, aki a költözködo és foglaló magyarok közt is kereskedést uzhete". Bizonyára ,,más vala" az! Mert a zsidó kozár, származásra, nyelvre és elobbi vallására nézve, a magyarral egy eredetu, ennek egy törzsrol szakadt közeli rokona, tehát nem nemzetiségére vagy eredetére, hanem csak vallására nézve volt zsidó.
Ez azonban nem gyengíti ama ténynek jelentoségét, melyet maga Hunfalvy is lehetségesnek tart, hogy Árpád honszerzo hadai közt, részint tán maguk a magyar-ok, részint pedig ezek kozár bajtársai közt, olyanok is voltak, akik a zsidó hitet vallották és az új hazában talált zsidók mellett, mint látni fogjuk, Magyararszág legrégibb zsidó lakosságának zömét képezték. E tétel, igaz közvetlen adatokkal nem bizonyítható. De a fent jelzett idevágó körülmények annyira döntok, és e tétel mellett annyi késobbi adat teszt közvetett, de azért elég határozott tanúbizonyságot, hogy bátran igaznak fogadhatjuk, még pedig annyival inkább, minthogy több felötlo s különben megmagyarázhatatlan történelmi tényt, de magának a magyarországi zsidók történetének elso századait sem érthetjük meg, hacsak ebbol a föltevésbol nem indulunk ki. Mindezekrol a következo fejezetben bovebben szólunk; egyelore csak annak a jellemzo körülménynek kiemelésére szorítkozunk, hogy régi magyar hagyomány szerint, ama száznyolc apróbb nemzetség közt, mely a honfoglaló magyar népet alkotta, egy Zsiday nemzetség is volt. E hagyomány, úgy látszik, fenntartotta a régi magyarok zsidóhitu bajtársainak emlékét.
Magát a ,,zsidó" szót a magyarok valószínuleg vagy közvetve a kozárok által, vagy pedig egyenesen az oroszoktól vették át, s ide hozták már magukkal. Ne gondoljuk azonban, hogy a zsidó vallás, illetoleg a zsidó vallású bajtársak valami nagyobb, állandóbb befolyást gyakoroltak volna a magyar nép szokásaira. A magyarok, kiknél a vallás fogalma egyáltalában nem játszott nagy szerepet, s kik a vallás dolgával nemigen szoktak tépelodni nagyban aligha törodtek sokat a saját feleik, vagy a hozzájok csatlakozott kozárok zsidóságával. Az elobbiek, bár a zsidó hitet elfogadták, véreik voltak és azok is maradtak; ami pedig az utóbbiakat illeti, beérhették azzal, hogy bennük, a zsidóhituekben, szintúgy mint a többiekben, bátor és harcias bajtársakra találtak. Azok, kik a magyarok vagy kabarok közül a zsidó hitet vallották, nem zsidó pogány - mohamedán vagy keresztény - testvéreiktol semmiben sem különböztek, és a magyarokra annál kevésbé lehettek nagyobb befolyással, mivel e népek vallásos közönyénél s harcias életmódjanál fogva, zsidó hitük aligha gyökerezett mélyen lelkükben, hanem nyilván csak némi külsoségekre szorítkozván, elég felszínes lehetett. Ugyanazzal a könnyuséggel, amellyel azt felkarolták, késobb nagy részben el is hagyták és fölcserélték a diadalmas kereszténységgel. A fodolog, pedig az, hogy azok, kik a zsidó hitet elfogadták, kozár illetoleg magyar nyelvüket tovább is megtartották. Semmi nyoma annak, hogy köztük a héber nyelv is meghonosult volna. És ez különben már magától értetodik, minthogy az ido tájt, mikor a kozárok a zsidó vallást elfogadták, a héber már sehol sem volt élo nyelv.
Maguk a született zsidók már régóta nem beszélték többé, hanem társalgási nyelvük világszerte azon népek nyelve volt, melyek között éltek. Így, jóllehet hogy a kozárok és a magyarok egymás nyelvét kölcsönösen megtanulták, a zsidó vallásos életben eloforduló legközönségesebb és legszokásosabb héber szavak sem ragadhattak a magyarokra, már azon egyszeru oknál fogva sem, mivel a zsidóhitu kozárok, akiktol ezeket megtanulhatták volna, maguk sem beszéltek héberül. E tényállást egyszer s mindenkorra szem elott kell tartanunk, ama régi s mindig újra felmerülo téves felfogás helyreigazítása, illetve kikerülése végett, mely a magyar oskorból fennmaradt tulajdonneveket, sot egyéb magyar szavakat is, a héberbol akarja magyarázni. Ily magyarázatokat, vagy helyesebben: szójátékokat, csak a hanghasonlatosság után ítélo felületes eljárás alkothat. A héber és a magyar nyelv közt nincs semmiféle összefüggés, sem benso nyelvészeti, sem pedig olyan, melyet a kozárok közvetítésére lehetne visszavezetni.
http://www.mazsihisz.com/tortenelem.phtml?tor=26 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:39:30, szerda
|
| |
| |
Czike László
Gyurcsány már pitizik a népnek
Gyurcsány Ferenc, szeretett miniszterelnökünk legutóbb bejelentette az Országgyűlés előtt az ő népének, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi nagyságrendben mozgásteret lát arra, hogy némileg csökkentse a reánk malomkőként nehezedő adóterheket. Azóta ez az összeg - nem utolsósorban a koalíciós partner SZDSZ nyomására - 200 milliárdra ,,emelkedett", s az sem lehetetlen, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén majd valahol 250 milliárd forint magasságában fog megállapodni, netán elérheti a 300-at is.
Némi gyanúra ad ugyan okot, hogy az adóprés szorításának enyhítését valamiféle adórendszer-egyszerűsítés operatív tervével egyidejűleg jelentették be és tervezik végrehajtani, aminek ugyebár az szokott lenni a lényege, hogy a monumentális szerkezeti átalakítások közepette elfogy-eltűnik a beígért adócsökkentés - mármint az életszínvonal javulása -: csak statisztikai tényként regisztrálható.
Az SZDSZ, az 1 %-os párt persze minden termikre rácsimpaszkodik, csakhogy nemlétező népszerűségét valamelyest felsteigerolja. Ha az MSZP elnöke történetesen 1000 milliárdnyi mozgásteret látott volna sűrű, delphoi útjai valamelyikén, hát az SZDSZ azonnal tolómércét s logarlécet ragad, majd Eörsi Mátyás rögvest bejelenti, hogy a számításaik szerint lehet az a mozgástér bizony 1100 is!
Hogy lehet az, hogy az elmúlt évek drámai adó-és járulékemelései után hirtelen adócsökkentésre nyílt, nyílik lehetőség? Ennyire sikeres lenne a Felzárkóztatási Program eddigi kérészéletének teljesítése? Annyi pótlólagos többletet beszedtek már tőlünk adóból, járulékból, a járulék pótjárulékából, vizitdíjból; annyi potyautast lelepleztek, hogy túlcsordult a maastrichti vájdling? Immár olyan alacsony lenne az államháztartásunk hiánya, s akkora pótlólagos adósságtörlesztést teljesítettünk, hogy végre fellélegezhetünk?
Leszóltak az Unióból, hogy most már hagyjatok a népnek is?
Sajnos nem így van.
Ezzel szemben az az igazság, hogy a megszorító intézkedések nem érték el céljukat, mindössze annyi ,,változott", hogy az infláció felugrott a kétszámjegy közelébe - mindjárt el is éri -, ami a gazdaság természetes védekezése (láza) az állam manipulatív beavatkozásaival szemben. A felzárkóztatási várakozások nem teljesülnek, lemaradásunk egyre fokozódik, hiszen még a velünk együtt csatlakozott országok is messze elhúztak mellettünk, hogyan közelednénk hát a fejlett Nyugathoz, amikor a Kelet legvégén kullogunk? A költségvetési helyzetünk sem sokat javult, csak a statisztikákra felkent smink vált összetettebbé, többtényezőssé - az államadósság továbbra is oly' meredeken nő, hogy már mérni sem érdemes.
Nem keletkezett hát itt semmilyen mozgástér.
Egyszerűen arról van szó, hogy amit adócsökkentésre ,,szánnak", annak összege belül van a statisztikai hibahatáron. Ha mondjuk 200 milliárdot ,,fordítanának" adócsökkentésre, ez bizony nem éri el a GDP 1 %-át, vagyis azt a mértéket, amennyivel a mai stagflációban az ország éves bruttó teljesítménye állítólag nő.
Fogalmuk sincs róla, hogy hol tartanak. A makro-számok, mutatók - ahogy esik, úgy puffan - spontán, ,,önmaguktól" alakulnak, s a mért ,,tényadatokra" sem ajánlott mérget venni. A GDP ugyanis olyan számított összeg, amelynek a képzési módja eleve magában hordja önnön növekedését. Tudni kell, hogy a GDP csökkenése normális körülmények között spontán sohasem következik be -hogy mégis csökkenjen, ahhoz természeti vagy társadalmi kataklizmának kell történnie. Ha valamelyik ország statisztikája tehát stagnálást mér, az azt jelenti, hogy egyrészt dekonjunktúra van, másrészt azt, hogy az ország vezetése teljességgel tanácstalan.
Adócsökkentés lesz (?), a hibahatáron.
A GDP 1 %-a így nyugodtan elkölthető, akár béremelésre, akár az adók csökkentésére is, ettől a világon semmi nem változik. Ettől a mértéktől sem szegényebb, sem gazdagabb nem lesz senki. Sem az állam, sem a polgárai.
Egyikük sem érzi meg.
Ez volt hát a dolgok praktikus oldala.
Ami az ,,elméleti alapokat" illeti, az megint csak arra vall, hogy a magyar miniszterelnök tényleg részvénytársaságnak, azon belül is ügyvezetői territóriumának tekinti az országot. Lassan minden viszonylagossá, átmenetivé, változékonnyá, cseppfolyóssá, bizonytalanná, ideiglenessé, gyökértelenné, sodródóvá válik.
Ebben a kísérleti országban minden folyton lebeg.
Lebeg a benzin ára, majd meghaladja a 300 forintot. Lebeg az euró árfolyama, majd eléri a 300 forintot; ám bevezetni akkor sem fogják, inkább eltörlik a forint árfolyamsávját is, hogy a devalvációnak immár technikai korlátja se maradjon. Lebegnek az árak, lebegnek a kamatok, s hamarosan már a béreket is lebegtetni fogják. Lebegő ország leszünk; mint a Mohamed koporsói ég és föld - beteg adóalanyok a kórházban, a kórterem és a folyosó között.
Lebegni fognak az adók is - választások után mindig feljebb, az új választások előtt mindig lejjebb fognak lebegni; a szilárd trendet s a szilárd talajt végleg elfelejthetjük. Felettünk lebeg óvón az MSZP szociális platformja, s a miniszterelnök újabb janusarcú reformja.
A mértékeket sűrűn korrigálja a fontoskodó SZDSZ.
Ám most a janusarcok hirtelen mosolygósra változnak.
Mert népszavazás jön, s az ősszel egy újabb. Majd jövőre az EU-s képviselő-választás, végül 2010-ben a magyar országgyűlési képviselők megválasztása.
Adni kell, mert kér a nép, mégha a kenyeret mind el is lopták.
Ha nincsen valódi kenyér, hát teremteni kell kevés virtuálisat.
Gyurcsány mostantól már pitizni fog a népnek.
Ne higgyünk neki!
Vác, 2008. március 4.
Czike László
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:38:16, szerda
|
| |
| |
Kifosztották a halálexpressz utasait
A német nyelvterület lapszemléje
2008. március 4. 16:21
Keresztes Lajos
A Der Spiegel beszámol egy, a középosztály drámai fogyását elemző németországi felméréséről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósít az öngyilkosságokat segítő zürichi Dignitas elleni nyomozás állásáról.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Michael Sauga és Benjamin Triebe A középosztály drámai módon zsugorodik Németországban - A gazdagok száma növekszik című tudósításában ismertet egy felmérést. Milliók csúsznak a szegénységbe, a német középosztály a lap információi szerint lélegzetelállító sebességgel porlik szét. A társadalom szociális megosztottsága sokkal mélyebb, mint azt eddig feltételezték. Úgy tűnik, a globalizáció nyomása alatt összeomlik a szövetségi köztársaság régi társadalmi egyensúlya. Megrendült a szociális piacgazdaság egyik tartóoszlopa - írja a lap. Pontosan az a középosztály, amely egyetlen más csoporthoz sem hasonlíthatóan meghatározta a szövetségi köztársaságot, most az akut lecsúszással küzd, míg a társadalom peremén élők rétegei mind szélesebbek lesznek.
E hét közepén Markus Grabka és Joachim Frick, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) két munkatársa kívánja a német társadalmi egyensúly változását bemutatni. A hűvös számok és a rózsaszín oszlopok mögött döbbenetes tények húzódnak meg: a globalizáció fátyla alatt sokkal rosszabb irányba módosult a szövetségi köztársaság szociális helyzete, mint azt eddig feltételezték - állapítják meg a kutatók. Grabka és Frick a középosztályt kizárólag gazdasági alapon definiálja. Azokat számítják ebbe a csoportba, akiknek elegendő a jövedelmük - más szempontok, mint a műveltség, a szociális helyzet vagy a származás, nem számítanak. 2000-ben még ebbe a csoportba tartozott a németek 62 százaléka, ma már csak az 54 százalékuk. Ezzel párhuzamosan növekedett a rendkívül magas és az igen alacsony jövedelműek tábora. Ami az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában a nyolcvanas, illetve kilencvenes években lezajlott, az most elérte Németországot. A középosztály lélegzetelállító sebességgel mállik. A statisztikusok már régóta rámutattak arra, hogy Németországban is mind mélyebbé válik a szakadék a gazdagok és a szegények között. Azonban a szakértők mindeddig egy megnyugtató megjegyzést fűzhettek ehhez a tényhez: mint mondták, legalább a társadalom közepén stabil a szociális helyzet. A berlini gazdasági kutatók legfrissebb számai azonban túlhaladottá tették ezt a felfogást. A lecsúszás veszélye mindenütt érzékelhető, hiszen csak egészen lent stabil a helyzet. Aki egyszer megérkezett oda, alig van esélye, hogy onnan valaha is felverekedje magát. A széteső középosztály számára a szociális felemelkedés rendkívül nehéz, legnagyobb részük menthetetlenül lecsúszik. Nem csoda, hogy a lakosság hangulata sötét. A gazdasági növekedés ellenére a németek háromnegyede aggódik gazdasági jövője miatt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Ludger Fittkau Utazási iroda életuntaknak című cikkében ismerteti egy eutanáziával foglalkozó, az öngyilkosságot segítő svájci szervezet, a Dignitas elleni nyomozás állását. Soraya Wernli 2002 és 2005 között dolgozott a Dignitasnak (latinul: méltóság - a szerk.), végül a szervezet ügyvezetőjévé emelkedett. Egy idő után kezdett gyanús lenni neki, hogy ,,valami nincs rendben". Wernli 2006 végén fordult a sajtóhoz, ezelőtt azonban tájékoztatta a rendőrséget, hogy mi történik az eutanáziára szakosodott egyesületnél. A zürichi, e célra bérelt lakásban többször előfordult, hogy segítettek az öngyilkosságban, ez azonban a svájci törvények szerint is tilos. Az ottani szabályozás szerint mindenkinek magának kell bejuttatnia a halálos nátrium-pentobarbitált. Wernli szerint nemcsak ,,együttérzésből" segítette át Luigi Minelli, a szervezet vezetője az öngyilkosjelölteket a túlvilágra, hanem az egyéni haszonszerzés okán is. Az államügyészség és a Dignitas egykori alkalmazottja abban egyetértenek, hogy abból a 118 németből, aki 2006-ban a szervezet segítségével Zürichben vetett véget életének, sokan felszálltak a ,,halálexpresszre", mint a nyomozás vezetője fogalmaz. Wernli asszony is gyorsított ügyintézésről beszél. Gyakran még aznap meghaltak az emberek, amikor Svájcba jöttek. ,,Minelli erre azt mondja: Igen, de ezeket megelőzte egy hosszú telefon- és levelezési kapcsolat." Ezeknek azonban nincs nyomuk az aktákban - fogalmaz Andreas Brunner zürichi államügyész. Gyakran már Ludwig A. Minelli magánházában - ahova a Dignitast az egyesületi nyilvántartásban bejegyezték - az illető utolsó holmijait is elvették - emlékezik Soraya Wernli. Ezt követően üres táskával, nincstelenül vonultak a Gertrudstrassén fekvő lakásba, ahol az öngyilkosságok megtörténtek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:36:57, szerda
|
| |
| |
Kettős kordon március 15-én
szerda, 2008. március 5.
A korábbi évektől eltérően idén fokozott biztonsági ellenőrzések mellett vehetnek majd részt az érdeklődők a fővárosi önkormányzat március 15-i ünnepségén a Petőfi-szobornál - tudta meg az MTI szerdán városházi forrásokból. A fővárosi rendezvényt csak kettős kordonon keresztül lehet majd megközelíteni, az oda látogatókat alaposan átvizsgálják.
A fővárosi ünnepség szervezői az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által az állami megemlékezésekre készített biztonsági szabályzat alkalmazásával kívánják elérni, hogy a fővárosi ünnepség látogatói méltó körülmények közt ünnepelhessenek. A főváros ünnepségét - csakúgy, mint a március 15-i állami megemlékezéseket - két kordonon keresztül lehet majd megközelíteni. A rendészeti minisztérium tájékoztatója szerint a koncertlátogatók körében már ismert, az ünnepségeken való részvétel feltételeit tartalmazó szabályzatot léptetnek életbe. A színpad közelébe azok mehetnek, akik a második ellenőrző pontnál átesnek a személyes ellenőrzésen.
A Petőfi-szobor körzetében kialakítandó kordonok ellenőrzési pontjainál a rendezvény biztonsági szolgálatának ruházat- és csomagellenőrzésre lesz lehetősége. Egyebek közt megtiltják a nyeles esernyők, a zászlórudak és az üvegek bevitelét a kordon területére. A főváros ünnepségére csak a nemzeti lobogót, Budapest és az EU zászlaját lehet majd bevinni. A kordon mögé nem léphetnek majd be az alkohol- vagy kábítószer-befolyásoltság alatt lévők.
A 12 évesnél fiatalabbak csak kísérővel mehetnek át a kordonon. Az ünnepség méltóságát megzavaró személyeket a rendezők eltávolítják, belépésüket megtiltják. A rendészeti minisztérium szabályozásához hasonlóan a főváros ünnepségén is mindenki a saját felelősségére vehet részt. A látogatók esetleges felelőtlen magatartása miatt bekövetkező károkért a rendezők nem vállalnak felelősséget.
Nyáry Krisztián, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a fővárosi ünnepség operatív törzse által kidolgozott szabályozással biztosítani kívánják az ünnephez méltó megemlékezés lehetőségét a Petőfi-szobornál.
Dem-sky |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:35:28, szerda
|
| |
| |
VIZITDÍJ
Ma erről faggatott egy újságíró. Hogy mi a véleményem.
Arbeit macht frei, mondtam, ez egy fasiszta módszer.
Gyárts le egy-két homályos jogszabályt, degradáld a nővért, az orvost, messze a képesítése alá adóbehajtóként foglalkoztatva, fenyegesd meg büntetéssel, és végeztess el vele olyan munkát, amit egyébként az államnak volna a dolga megtenni, tehát tedd teljesen amutomatikussá, és értelmetlenné az egészet. Fűszerezd meg nehezen kibogozható mentességekkel, ezen járjon az agyuk, ne a betegen, betegségen.
Arról szó nincs, hogy pénz nem kellene az alapellátásba, ennek a többszöröse kellene. Csak nem így.
A betegek egyes helyeken órákat várnak csak a fecnire, a személyzet pedig rendelés után dobozol, végzi az értelmetlen adminisztrációt óraszám, nehogy büntetés legyen vége.
Szóval drakulálok.
Sieg.
http://giulio.freeblog.hu/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:30:43, szerda
|
| |
| |
Csak azért, hogy ne felejtsétek:
ma már 55 éve, hogy meghalt Sztálin,
de az utódai élnek!
A BETEGSÉG HÍRE. Az volt a legiszonyúbb, hogy elvesztette a szót és öntudatát,
Aki a világon a legtöbb igazságot beszélte, arra borul a némaság,
ki a világról a legtöbbet tud, most önmagát sem ismeri.
Fekszik mozdulatlanul, remény az ágya, remény száll fölébe,
minden igaz szempárból remény száll feléje, s egyszerre az is a semmibe hull.
MI MINDENT VESZTETTÜNK örökre el!
Gyár volt agya, jelen és jövő számára szakadatlan termelő.
Többé ez a gyár nem munkál soha már, mert elmosta vér, lerombolta halál!
De termékeit nem rontja az idő.
Vésd mind az eszedbe, szívd a szívedbe, hordozza véred,
s ahogy lángja lobog, világítson legbensőbb rejtekedbe,
hogy még azt is megértsed, amit ő már meg nem alkotott.
A GONDOT, A MUNKÁT, sose hűlt hitét, harcát,
örömét hagyta reád, világ, dolgos ezernyi nép
az ő bíztató szavát őrzi és adja gyászában is a párt tovább,
sebek, verdeső lobogók, feketék, könnycsepp, mely vöröslő szemekben ég,
gyásznapok, halálig feledhetetlenek, de mind nem elég.
Nőnünk kell, emberiség, hogy közösen betölthessük helyét,
az égbemeredő, rettenetes űrt, hogy jól használjuk izmainkba gyűlt ölelő,
sújtó, roppant erejét.
(Eörsi István Elvtárs verse)
http://imgfrm.index.hu/imgfrm/4/4/4/8/BIG_0003984448.jpg
A BETEGSÉG HÍRE
Az volt a legiszonyúbb,
hogy elvesztette a szót és öntudatát,
pedig már azt hittük, sosem fogy ki belőle,
amíg Világ a Világ,
ki a világon a legtöbb igazságot beszélte,
s agyrémeit még tettekkel is tetézte,
arra borul a némaság.
S ezért reméljük, lesz még jobb világ.
Ki a világról a legtöbbet tud,
most önmagát sem ismeri?
Hiszen Ö, az őse, a nemzet hőse
az, ki hazánkat teljesen szétveri,
fekszik mozdulatlanul,
remény az ágya, remény száll fölébe,
szabad madár a lila ég narkós ködébe,
szállj madár, szállj,
szívd a port, dugd fel a szegfűt,
válaszd az önkéntes euthanáziát!
Minden igaz szempárból remény száll feléje,
hátha a Jóisten mintát visz belőle,
s az eszme is követi a csillagot,
s egyszerre az is a semmibe hull.
És akkor lehetünk : Magyarok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:21:24, szerda
|
| |
| |
hangulatjelentés Észak-Kóreából:
http://index.hu/politika/kulfold/eszkkiv0305/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 20:20:22, szerda
|
| |
| |
Dr. Freund Tamás akadémikus, orvosprofesszor: A Gyurcsány értékelés
ellenpontjai.
Tamas F. Freund, Ph.D., D.Sc.
Director
Institute of Experimental Medicine
Hungarian Academy of Sciences
Budapest
A politikai helyzet elemzése - hogy mindenki tisztán lásson a 2008. február
18-i Gyurcsány értékelés ellenpontjaként.
A 2007 év az 1989-es politikai változások óta a leghosszabb év volt.
A 2007-es év 2006. szeptember 17-én kezdodött és valószínusíthetoen
valamikor
2008 március 9-én fejezodik be a népszavazással.
Ez a hosszú esztendo változatos, fordulatos év volt.
A politikai paletta átrendezodése helyett politikai pótcselekvések sokaságát
hozta.
Egy nagyon fontos momentum köré koncentrálódott minden:
a Gyurcsányi hatalmi gyakorlási rendszer egy majdnem diktatúra teljes
kiépítése köré.
A Gyurcsány rezsim rendszerének kiépítése
Gyurcsány Ferenc a 2007-es évben kiépítette és megszilárdította a hatalmát
az MSZP-n belül.
A politikai csatározások során folyamatos hatalom- és erokoncentrációt
hajtott végre,
a saját családi kapcsolati tokéjét és üzleti partnereit bejuttatta az állami
irányításba.
Az MSZP-t ez alatt az idoszak alatt sikerült betagozni a hálózati
rendszerbe.
Az MSZP vezetoi által korábban eltartott vállalkozások a gyucsányi network
hálózati rendszerétol kapják
már a megrendeléseket.
Ehhez a körhöz csatlakoztak a helyi szocialista hálózat közepes forgalmú
vállalkozásai.
Ezzel egy olyan átfogó gazdasági-politikai hálózat jött létre, amely
alkalmas a pártfinanszírozás
egy kézben való koncentrálására.
Ennek egyik látványos eleme - leleplezodése - volt a Zuschlag-ügy és a
helyzet komolyságát
Karsai dühös nyilatkozata mutatja.
A politikai struktúra meghatározása:
a Gyurcsány-rezsim a média megjelenések által érzékelheto és gazdasági
eszközökkel kontrolált
politikai irányítási módszer.
Lényegét tekintve az állam túlzott újraelosztó szerepének fölismerését
kihasználó forrás,
kontrollon, egyszemélyi döntésen alapuló politikai rendszer.
Történelmi példákat tekintve talán a Juan Domingo Peron által kiépített
félfasiszta neoliberális
kvázi diktatúrához hasonlítható.
A példa annál is inkább megáll, mivel Peron szociáldemokratának tartotta
magát.
"Bár Perón szimpatizált az olasz fasizmussal, o maga nem hozott létre
klasszikus értelemben
vett totális diktatúrát.
A fasiszta modell egyes elemeit akarta alkalmazni Argentínában, mert azokban
a megkésett
tokés fejlodés felgyorsításának biztosítékait látta.
Ennek része volt a jobboldali szociális-gondoskodó állam megteremtése is."
Késobbiekben ezt a szociális gondoskodáson keresztüli szavazat vásárlás,
majd a második ciklusában a "gondoskodó államot" számolta fel.
A Gyurcsány-rezsim politikai viselkedése sokban hasonlít a félfasiszta
államszervezéshez.
A termelo komplexumok magántulajdonúak, de termelésük nyereségességét az
állami támogatás biztosítja.
A társadalmi pénzek magáncégek beruházásaiban kerülnek befektetésre,
lehetoség szerint külföldön, ahol a társadalmi ellenorzés ezt nem éri utol.
A nagy cégek felügyelo bizottsági posztokat biztosítanak a Gyurcsány-network
tagjainak,
akik a pozíció halmozásával biztosítják a szolgáltatások és a huség
ellenorzését.
A Gyurcsány rezsim gazdaságpolitikája
A Gyurcsány-gazdaságpolitika nagyban hasonlít a Peron-féle politikára, azzal
a különbséggel,
hogy amíg a peronizmusban az államosított vállalatokat adták ki "hubérbe",
addig a Gyurcsány-hálózat valódi magántulajdonba veszi az állami eszközöket.
A különbségek azonban itt ki is merülnek.
Argentína vidéki lakosságának elszegényedését a peroni gazdaságpolitika
okozta.
Az IMF által preferált pénzek egy lépésben kerültek a Peront támogatók
kezébe.
A Gyurcsány-hálózat tagjai az EU forrásokkal és az állami kölcsönök
elégetésével építették
le a prosperáló gazdaságot.
A Magyarországon folyó gazdaságpolitika három alapelvbol áll:
(1) szélesíteni a kiszolgáltatott elszegényedett népréteget, akik az állami
újraelosztástól függenek;
(2) a rétegek egymással versenyeztetése a folyamatosan, szándékosan
csökkeno, csökkentett forrásokért;
(3) egy önfinanszírozó szuk elit létrehozása, amely korlátlanul rendelkezik
az állami fo bevételi források szétosztása felett.
A kiszolgáltatott rétegek folyamatos szélesítése tisztán gazdasági
eszközökkel történik.
A folyamatosan növekvo költségteher és a csökkeno vásárló értéku bérek
létrehozták a kiszolgáltatott
alsó-középosztályt.
Az alsó- középosztálybeliek és a szegény rétegek egymással versengenek az
ágazati béralkukban
a központi támogatásokért, ezek a jelenségek a jelenlegi struktúrában akár
munkahely
szerint is meghatározhatóak.
A pénzek - források - elosztása magáncégeken keresztül történik.
Ezek a cégek elképeszto vagyonok felett diszponálnak:
az állami bevételek újraelosztása pályázati rendszeren illetve
közbeszerzésen keresztül történik,
ahol a bonyolítók 12%-os fix profittal dolgoznak és a cégek,
amelyek a fejlesztési munkákat elvégzik, a számlázáskor 100%-os profitot
érvényesítenek.
A mozgásterek szukítése
Ellentétben a demokrácia politikai felfogásával, a Gyurcsány-rezsim a minden
értelemben vett
választások korlátozására épül.
Gyurcsány Ferenc hatalommegtartási módszerének egyik legfontosabb eszköze a
mozgásterek szukítése.
A rezsim mindenki, minden értelembe vett mozgásterét szukíti.
Ez négy elem köré csoportosítható:
(1) támogatói;
(2) ellenzék;
(3) önkormányzatok;
(4) civil társadalom.
Gyurcsány Ferenc az MSZP mozgásterét a minimálisra csökkentette.
Az MSZP-n belüli mozgolódásokat a források ellenorzése alá vonásával -
koalíciós egyezteto tanács, kormánytanács (a tulajdonképpeni kormányzó
tanács)
- sikerült megfojtani 2007 augusztusában.
A december körül kialakuló elégedetlenséget a források elzárásával való
fenyegetéssel való
folyamatos zsarolás és a túl jó idoben és jókor történt MSZP politikusok
ellen elkövetett
merényletkísérletek együttesen kezelték.
Ennek látható jele volt a Hiller István elleni merényletkísérlet,
o Szilivel tárgyalt egy lehetséges új MSZP vezetésrol.
Nem állítható bizonyosan az összefüggés - szélsoségesek mindig vannak,
de taktikailag a merényletek túl jól jöttek Gyurcsánynak hatalma
megerosítése érdekében,
attól függetlenül, hogy a rezsim kiszolgálói vagy ellenzoi állnak mögötte.
Gyurcsány Ferenc az ellenzék mozgásterét is beszukítette.
Zseniálisnak mondható taktikával a szélsoséges - valójában radikális -
elégedetlenségek
megnyilvánulását sikerült összemosni a Szövetségesek (Fidesz és
szövetségesei) tevékenységével.
Ez kivette a szövetségesek kezébol a kezdeményezést 2006 októberében és
meggátolta
az elorehozott választások utcai kikényszerítését, sztrájkokkal, utcai
tüntetésekkel.
Ez idot adott Gyurcsánynak az erok további koncentrációjára, megerosödésére,
a gazdasági újraelosztási rendszer teljes maga alá gyurésével a 2007-es
esztendoben.
A Szövetségesek mozgástere a civil hatalomváltásra korlátozódhat.
A beszukült mozgástérben azonban a Szövetségesek képesek voltak egy
anti-gyurcsányista
platform létrehozására, amely lassan eléri a 2006 oszi tüntetések
kényszeríto politikai erejét.
Ez 2007 decemberére jól körülhatárolható szervezetekbol áll, melyek
civil tagja a LIGA,
politikai tagja a Szövetség,
gazdasági oldalon a MKIK és az MGYOSZ áll.
Az anti-Gyurcsány platformot jól láthatóan
a gazdasági lehetoségek,
gazdasági mozgásterek és
a gazdasági források szukítése, szukülése kovácsolta egybe.
A platform ideológiai alapú: az autoriter - kvázi diktatúra - elleni
összefogásról van szó.
Gyurcsány Ferenc az önkormányzati rendszer átalakításával, az Önkormányzatok
forrásainak
központosítását teremtette meg.
A 2006. október 1-én elszenvedett vereség után a forrásszukítés taktikája
mellett döntött.
Lampert Mónika és azt követoen Bajnai Gordon ennek a feladatnak a
végrehajtói.
A rendszer antidemokratikus voltának ez a legjobb bizonyítéka, hiszen az
Alkotmánybíróság
(AB) 2007. novemberi határozatában szólított fel a megyei önkormányzatok
mozgásterének
visszaállítására, ezt azonban a Gyurcsány-rezsim egyszeruen figyelmen kívül
hagyta:
a 2008-as évre nem irányzott elo költségvetési forrást a hivatali
muködtetésre
- azaz közvetlen, egyértelmu bizonyítékát adta,
hogy a Gyurcsány-rezsim nem akarja betartani az alkotmányos kereteket.
Gyurcsány hatalomgyakorlási módszerének az egyik legfontosabb területe,
ha nem a legfontosabb módszere
- a civil társadalom megfélemlítése.
Ennek eszköze az egzisztenciális problémákkal való folyamatos fenyegetés.
Ennek elso lépése a
2002-ben a 23 millió románnal való riogatás, amely Lengyel László egyik
írása szerint az életmód-dicsekvésre, az életmód féltésre alapozódott.
2004-ben a kettos állampolgárságról szóló népszavazás a következo állomás
volt ebben a játszmában.
A végso döfést azonban a 2006. oszi kormányellenes tüntetések vérbefojtása
és a
2006 és 2007-ben a lakossági adósságspirál kialakítása és
2008 januárjában a forint zuhanórepülése együttesen adta meg.
A civil társadalmat teljesen sikerült megfélemlíteni:
a sztrájkok támogatása egzisztenciális okokból csekély,
az utcai megmozdulások, a titkosszolgálati provokációk és a rendorség
többször bebizonyosult törvénytelen magatartása miatt együttesen
elképzelhetetlenek már spontán módon.
A Gyurcsány rezsim támogatói háttere
A Gyurcsány rezsim alapját négy fo érdekcsoport képzi:
(1) kelet-európai üzleti-titkosszolgálati háttér;
(2) magyarországi nagyvállalkozók;
(3) magyar szervezett bunözés;
(4) nemzetközi befektetoi kör.
Magyarország gazdasági fejlodésének akadályozása a szlovák és román
titkosszolgálatok
egyik kiemelt feladata 1995 óta.
Az 1998 és 2004 között elindult fejlodés leginkább a szlovák politikai
vezetést és a kapcsolódó
volt szovjet titkosszolgálati üzleti network-t veszélyeztette.
Az Orbán-kormány által felvállalt "európa gazdasági közepe" program
veszélyeztette
a KGB hálózatán keresztül muködo orosz kelet-európai terjeszkedést,
mivel egyértelmu és visszafordíthatatlan nyugati orientációt alakított volna
ki.
A magára találó magyar gazdaság a szlovák államot közvetlenül
veszélyeztette, a román államot közvetve.
Mindkét államnak szüksége volt idore ledolgozni a gazdasági hátrányt.
Ezért minden segítséget - pénzügyi, politikai és gazdasági - megadtak a
Gyurcsányt támogató
Apró-klánnak.
Emlékezzünk arra, ahogy a szlovák titkosszolgálat nyilatkozataival támogatta
Gyurcsányék 2006-os kampányát, illetve emlékezzünk a K&H ügy román szálaira.
A gyurcsányi hatalomátvétel annak volt eredménye, hogy a támogatók
Medgyessyvel nem látták biztosítva,
hogy 2006-ban meg tudja tartani a parlamentben 30% fölötti pozícióját az
MSZP.
A Szövetségesek 2/3 fölötti gyozelme a politikai rendszer stabillá válását
jelentette volna
Magyarországon, az ország politikai újra egyesítését és gazdasági
struktúraváltást.
A külföldi titkosszolgálati háttéren túl magyarországi nagyvállalkozók
támogatták a Gyurcsány-rendszer megerosödését.
Számukra a Szövetségesek hatalomra kerülése
az állami források megszunését és
a valódi versenyhelyzetben vagyonvesztést jelentettek volna.
Ennek jó példája a Wallis és a többi a szocialistákhoz kötheto vállalkozás
2000 és 2006 közötti mérlegeredményei.
Jól látható ezekben a kimutatásokban, hogy a 2003-tól jelentosen
megnövekednek ezeknek a cégeknek a bevételei.
A nagyvállalkozói csoport ezalatt az öt év alatt teljes egészében leszívta
az állam tartalékait.
A nagyvállalkozói kör kezébe került minden, ami pénzt hozhat az államon
belül:
ez alól e percig a közlekedés, az adó, az egészségügy és a rendorség a
kivétel.
A tulajdonosi kör az orosz titkosszolgálat fedo szervein keresztül szlovák,
román és magyar
volt titkosszolgálati rendorségi tisztek, illetve a magyar kormánypártok
tagjai.
Ki kell emelni, hogy a befektetési alapokon keresztüli tulajdonolás
(ingatlanok, gáz és olajipar, logisztika és végül most az egészségügy)
egyfajta biztosítékként muködik Gyurcsány Ferenc kezében.
A politikai hatalom és a magyar titkosszolgálati és rendori felsovezetoi
kapcsolatokon
keresztül kiépült magyar maffia közös vállalkozásában az a gazdasági
rendszer,
mely az állami forrásokon keresztül próbálja tisztára mosni az olaj- és
kábítószer jövedelmeket.
A Gyurcsány rezsim fenntartásában a politikai vezetésen kívül a jelenlegi
rendori felsovezetés a leginkább érdekelt.
A mai magyar rendori vezetés - néhány kivételtol eltekintve - a magyar
titkosszolgálati network embereibol áll.
Ezek legtöbbje nagy értéku buncselekményekkel komoly vagyonokra tett szert
- vám- és kábítószerügyek -,
és ezeket off shore cégeken,
befektetési alapokon keresztül részvényekben, itthon fektette be cégekbe.
A rendorség kézben tartását ezért ezek a maffiához közel álló szolgálati és
rendorségi fotisztek végzik el.
Ezt a legtöbb, valamit magára adó nyugati szolgálati, korrupcióellenes és
politikai elemzés leírja.
(Emlékezzünk azokra a kijelentésekre: a maffia beépült a politikába, a
maffia beépült a rendorségbe...)
Az elemzések szerint Magyarországon a jelenlévo kelet-európai maffiatoke
kifehérítésére tett kísérletnek lehetünk tanúi a Gyurcsány-rezsim alatt:
az EU-pénzeken keresztül kívánják kelet-európai bunözok tisztára mosni
olaj-, drog-, fegyver- és embercsempészetbol, emberkereskedelembol származó
pénzeiket.
Ehhez a Bajnai Gordon vezette minisztérium hozzáállása kiváló lehetoséget
biztosít.
Ennek egyik látványos megjelenési formája a Zuschlag-ügy és ezért folyik be
lassan a gazdaságba az EU-pénz.
A gyurcsányi rezsim tulajdonképpen bizonyos szempontból a kelet-európai volt
titkosszolgálati
network fedoszervének tekintheto.
Ezért volt kulcsfontosságú Laborc Sándor kinevezése,
hiszen o az egyetlen, aki a teljes hálózatot személyesen ismeri
(szlovák, román, bolgár és orosz, kínai csoportokat).
A nemzetközi befektetoi kör adja az egyik leglényegesebb támogatást a
Gyurcsány-rezsim részére.
A befektetok személyéhez való kötése Gyurcsány egyik hosszú távú célja volt
2007-ben.
Az osztogatás során felvett állami kölcsönöket a kölcsönt adók cégein
keresztül égette el.
Ugyanakkor a kölcsönök visszafizetésére garanciát vállalt, hozzákötötte
magát a visszafizetéshez
és ezzel zsarolja az adósságfinanszírozókat.
(Politikai változás esetén az új kormánynak - a törvénytelenségek miatt
- lehetosége lehet, lesz bizonyos adósságok szanálására, vagy
átütemezésére.)
Az egészségügy privatizációja a végso lépés a Gyurcsány-rezsim kezében:
a londoni klub befektetoi körének, illetve egészen pontosan a személyéhez
kapcsolódó network-hoz kötése
- az államadósságot finanszírozó magán befektetok számára teszik lehetové az
egészségügy privatizációját
- EBRD, saját személyes lekötelezettjei, jelenlegi rendorségi, szolgálati
vezetok és fohivatalnokok
off shore cégeken keresztül, MSZOSZ, ÉT, stb.
A tulajdonképpeni cél bebetonozni a hálózatot,
visszafordíthatatlanná tenni a folyamatokat és a társadalmi mobilitást
befagyasztani.
A gyurcsányizmus hatalmi eszköztára
A Gyurcsány-rezsim három fo eszközre számíthat:
(1) a média;
(2) rendorség;
(3) a magyarországi lakossági bankok, pénzügyi alapok.
A rendszer fenntartásához és radikalizálásához ezt a három hatalmi tényezot
a gyurcsányi network teljesen maga alá gyurte.
A médiában 70%-os túlsúllyal rendelkezik a Gyurcsányt támogató network.
A gyurcsányi rendszert kiszolgáló média folyamatos állami támogatást kap és
ezt megszolgálandó
teljesíti az igényeket.
A média legyurésének legjobb példája, az RTL Klub és a TV2 esete
- mindkét csatorna engedélyét enyhén szólva is vitatható módon
hosszabbították meg
és törvényileg akadályozzák a digitális musorszórás bevezetését,
fenntartva a két csatorna 70% feletti - azaz gyakorlatilag teljes -
monopóliumát.
Cserébe ezek a cégek a reklámlehetoségeket és a híreket a gyurcsányi network
igényének
megfeleloen szállítják.
A hatalmi ágak közül a rendorség megszerzése ment talán a legsimábban.
A rendorség gyakorlatilag mára a magyar maffia fedoszerve.
A felso vezetok - kevés kivétellel - a Gyurcsányi network-hoz tartoznak.
A rendorség állományának 15-30%-a folyamatosan buncselekményekbol tartja el
magát és családját
az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt.
Ezeket a vezetés megbocsátható stikliknek tartja, ezzel zsarolva oket.
A rendorségi vezetés képtelen felszámolni az illegális piacokat a Fovárosban
(ilyen a budapesti belvárosban három is muködik) - vajon miért?
A rendorség ezért nem a demokratikus rendszer - az EU és a Magyar
Alkotmány - védelmezoje,
hanem a rezsim egyik leghívebb kiszolgálója.
Ennek oka a törvényi szabályozás és a magyar igazságszolgáltatás elképeszto
állapota:
egy munkaügyi ítéletre akár 2-4 évet is várni kell, illetve a bírósági
ügyekben sok esetben
kifogásolható az eljárás korrektsége, például a Postabank ügyben.
A jelenlegi rendszer legfontosabb támogatói a lakossági bankok.
A személyi illetve fedezeti hiteleket politikai megrendelésre adják ki a
leheto legenyhébb feltételekkel.
A hitelekbol keletkezo veszteségeket a bankok az állampapírokon keresztül,
illetve a vállalkozók
finanszírozásán és néhány vitatható elszámoláson keresztül hozzák be.
A bankrendszer ezáltal tulajdonképpen finanszírozza a gyurcsányi rezsim
muködését,
hiszen a létrehozott lakossági adósságspirált fenntartja,
annak ellenére, hogy veszteséges a lakossági üzletág.
A muködés során azonban extraprofitok is keletkeznek, ilyen például az
állampapír üzlet
(az államadósság finanszírozása).
Ez akkora haszonnal jár, hogy finanszírozhatják a kormány muködését a
lakosságon keresztül.
Válságtünetek
A gyurcsányi rendszer 2007 végére stabillá vált, ugyanakkor elidegenedett a
társadalomtól.
Elérte azt a pontot, ahonnan nincs visszatérés az eredeti rendszerhez, a
rendszerváltás rendszeréhez.
Meglátásom szerint két út van:
(1) a rendszer összeomlik;
(2) a rendszer megszilárdul.
Az elso esetben két forgatókönyv létezik: a Szövetségesek kiharcolják az
elorehozott választásokat
2008-ban, hogy 2009 májusában az EU választásokkal együtt meg lehessen
tartani.
Ez a jobb forgatókönyv.
A rosszabbik, hogy a network végrehajt egy látszatváltást.
Szóba kevés ember jöhet, talán Bokros Lajos, illetve a gazdaságól
elobányászott,
varázslónak beállított középszintu network tagok.
Közepesen rossz forgatókönyv ebben az esetben Szili, Hiller és az 57-ek.
Ebben az esetben az MSZP egyik platformja "megcsinálja" a népszavazás után
(2008. március)
a valódi váltást, és 2010-ben 25 és 35% között sikerül átmenteni a pártot,
míg a network az SZDSZ-szel együtt háttérbe húzódik.
A második esetben - a rendszer megszilárdítása esetén - nagyon komoly
kivándorlási
hullám fog megindulni 2010 és 2011 környékén - akár csak 1956-ban.
Amennyiben a Szövetségesek nem tudják kieroszakolni a választásokat vagy egy
teljes 2/3 feletti gyozelmet vizionálni, elore jelezni és 2010-re ezt
végrehajtani,
akkor a magyar 25 és 45 év közötti többnyelvu muszaki és gazdasági
értelmiség kivándorol.
Számítani lehet ketto- és háromszázezer közötti magasan képzett magyar
munkavállaló kivándorlására.
Ez esetben a magyar gazdaság teljesen tönkremegy és ez az EU
versenyképességét megroppantja.
Az utóbbi forgatókönyv Gyurcsány hatalomban maradását vagy a hatalom
környékén maradását eredményezi.
Ez utóbbi forgatókönyv elsosorban a szlovák, szerb, román és orosz
titkosszolgálatok
által támogatott forgatókönyv.
Ez az egyik fo menekülési lehetosége Gyurcsánynak.
Ez esetben alkupozícióját kihasználva az oroszoknak játssza át a Kárpát
medencét, Ukrajnát és a Kelet-Balkánt.
Az egészségügyi privatizáció valódi célja
A magyar egészségügyi privatizációs törvény lehetoséget biztosít a pénzek
OECD országokba való befektetésére. Ezek között az országok között olyan
régi jól muködo "demokráciák" vannak, mint Oroszország.
A jelenleg kiépítés alatt álló déli gázvezeték-rendszerbe való befektetés
látszik a legbiztonságosabbnak
a regnáló elit számára.
A Kékáramlat vs. Nabucco vitában egyértelmuen lehet látni:
a magyar neoliberális elit az orosz vonalat támogatja.
Meg nem erosített hírek szerint, ahogy Schröder az északi, úgy Gyurcsány a
déli orosz rendszer vezetoje lesz.
A magyar egészségbiztosítási pénzek befektetése a Kékáramlat-ba azt
eredményezi,
hogy Magyarország egészségügyi bevételei orosz felügyelet alá kerülnek
és a Gyurcsányi network ellenorzése megmarad.
Ezzel olyan zsarolási pozíciókhoz jut a network,
amely alkalmas a hatalmuk részbeni átmentésére a gazdaságba,
illetve a felelosségre vonás elkerülésére, a Szövetségesek teljes gyozelme
esetén is.
A magyar helyzet veszélyei
Jelen pillanatban úgy látszik, hogy az EU sorsa (és ezzel az USA sorsa is)
Magyarországon is áll vagy bukik.
A vezeto amerikai és európai politikai körök nem ismerték fel a válság
mintázatot,
mivel az Irak - Irán és az elnökválasztás, illetve a kialakult pénzügyi
válságprobléma körében körbejárnak.
A Demokrata Párt a Ház megnyerésével van elfoglalva, míg a Fehér Ház az
Izrael által kiprovokált
iraki háború problémáit igyekszik orvosolni.
Az EU a szociális és gazdasági válsággal van elfoglalva.
A létrejött probléma sokban hasonlít a dél-amerikai és afrikai államokban
feltalálható válság mintázatokra.
A befektetési társaságok - IMF és EBRD - által generált problémák
kormányválságokhoz vezetnek,
amelyekben a rendpárti hatalmon lévo neoliberális - valójában libertin -
elit a társadalom ellenére kormányozza az országot.
A választások - a választási csalások és az Alkotmány figyelmen kívül
hagyása miatt
- lényegében nem változtatják meg a politikai erotereket.
A gyurcsányi network által használt módszertan sokban hasonlít a
dél-amerikai politikai
rendszerek viselkedési módszerére.
A helyzet több mint veszélyes.
A gyurcsányi csoport - network - gyozelme esetén a keleti hatalmak kezébe
kerül az EU
legfontosabb kereskedelmi folyosóinak ellenorzése.
A kisantant országai és a Gyurcsány-rezsim együttesen képesek lesznek az EU
kereskedelmét
átjátszani az orosz partnernek, és megszületik az orosz eurázsiai
kereskedelmi birodalom,
amelynek egyik központi elosztója lesz a Kárpát-medence.
Végkövetkeztetések
A Gyurcsány Ferenc által kiépített rendszer nem demokrácia.
A rendszer azért nem totalitárius diktatúra, mert az igazságszolgáltatás
minden ágát
még nem volt képes bekebelezni.
Jelenleg a bíróság polgári ügyekkel foglalkozó része viszonylagos
függetlenséget mondhat magáénak.
Ez azonban csak a következo választásokig maradhat fenn,
mert nagyjából ebben az idoben - 2011 - éri el a szociális válság a
felso-középosztályt.
Ekkor a jogállamiság teljesen megszunik és egy a Milosevics Szerbiájához
hasonló,
nyitott határral rendelkezo diktatúra alakulhat ki.
A politikai rendszer hasonlóan zavarossá válhat, mint az olasz politikai
rendszer a '60-as, '70-es években.
A rezsimnek már nincs veszteni valója, az elkövetett cselekményeik miatt egy
új rendszerváltás
esetén mindenképpen felelniük kell.
Jelenleg ezért a félelem irányít: a network fél a felelosségre vonástól.
Ezért az idohúzásában érdekelt.
Reménykedik, hogy valamely idopontban lesz alkalma saját magát átmenteni
vagy a gyoztes
oldalon pozícióban maradni.
A rezsim kiszolgálói közül az un. balliberális értelmiség és a rendori felso
vezetés az,
amely a végsokig ki fog tartani a rezsim mellett.
Ezért nem várható a törvényes hatalomátadás még 2010-ben sem.
Valami hasonlóval fognak próbálkozni, mint 1989-ben:
elore beépülnek a Szövetségesek közé és a nemzeti összefogás égisze alatt az
átmeneti
idoszakban biztosítani kívánják befektetéseik védelmét.
A rendorség akár törvénytelen eszközökkel is fenn fogja tartani
- fenntartja - Gyurcsány hatalmát és biztosítani fogja a pénzek
kimenekítését.
A magyar Alkotmányban meg vannak a lehetoségek a helyzet kezelésére
- Köztársasági Elnök felszólíthatja az országot az Alkotmány 2§/3 értelmében
az ellenállásra.
A maffiamódszereket használó rezsim által megfélemlített közjogi méltóságok
egyike
sem meri felvállalni ezt a lépést, mert ez beismerése volna a saját
tevékenységük kudarcának.
A hivatalnoki réteg illetve a rendorség nem fog közbelépni.
Lehetséges forgatókönyvek
Mindezek ellenére a helyzet nem reménytelen.
A lakosság türelme kezd elfogyni, mert a közüzemi számlák a fogyasztói
kosárban lassan túllépik
az 50%-os lélektani határt.
Ma Budapesten egy átlagos dolgozó fizetése 12%-át fizeti ki azért,
hogy elmenjen dolgozni és 55%-át azért, hogy legyen víz, villany és futés.
Ez a helyzet társadalmi robbanással fenyeget.
Ennek kezelésére a Gyurcsány-rezsimnek láthatóan nincs és nem lehet
forgatókönyve.
A Szövetségeseket láthatóan azzal zsarolják, hogy ez könnyen elsöpörheti a
teljes politikai elitet.
Ebben bevetik a teljes közvélemény-kutatást és minden rendelkezésre álló
eszközt.
A közvélemény-kutatások jelenleg óriási bizalomhiányt mutatnak a politikai
elittel szemben.
A helyzet az, hogy nem azonos okokból, - bár ezt megpróbálják elhitetni a
rezsim kiszolgálói
- nagy az elégedetlenség.
Ez nagyon fontos!
A Szövetségesek támogatása a kormánnyal szembeni tevékenységükben jelenleg
78% fölötti,
tehát 2007-i mérések alapján a társadalom a rezsim ellen és a Szövetségesek
mellett van.
Akkor miért az elégedetlenség?
Mert a választók nem értik, hogy miért nem "tesz valamit a FIDESZ".
Lakossági szempontból minden nap a jelenlegi rezsim alatt további szenvedés
és további kín, reménytelenség.
Ezzel szemben politikailag bele kell fojtani a gyurcsányi rezsim
diktatúráját a saját szennyébe.
Az elkövetkezok ezekbol az alapelvekbol kiindulva levezethetok.
Három valódi alternatívával rendelkeznek a Szövetségesek:
- A Köztársasági Elnök a jogállamiság megszunésének veszélye miatt felmenti
Gyurcsány Ferencet
esküjének megszegése okán, mivel az egészségbiztosítási törvényt nem
hajlandók népszavazási kontroll alá vetni.
Erre lehetosége van.
Ezt nemzetközi visszhangja miatt szintén lehetetlen lenne kimagyarázni.
Ez egy "nemzeti egységkormány" megalakulását feltételezi.
Ez az egyik legvalószínutlenebb forgatókönyv.
- A gyoztes, nagyarányú népszavazási részvétel után visszaadják a Szövetség
tagjai a képviseloi mandátumokat.
Ebben az esetben elorehozott választások lesznek, még osszel.
A kormány ezt nem tudja kimagyarázni sem nemzetközileg, sem itthon.
Ez a közvélemény-kutatási adatokat ismerve 90% fölötti támogatást
eredményezne.
Talán ez járna a legkisebb társadalmi megrázkódtatással.
Ennek közepes valószínusége van.
- A Szövetségesek megpróbálják négyszer megverni 24 hónap alatt a Gyurcsány
rezsimet
a választásokon, népszavazáson.
Ez a Szövetségesek számára a legkockázatosabb út.
Ennek a forgatókönyvnek az oka: a társadalmi krízis elkerülésének vágya.
Megpróbálják a Szövetségesek megfojtani a MSZP-SZDSZ-MDF által kialakított
rendszert.
Siker esetén a rendszerváltás libertariánus (szabados - ököljogon alapuló)
rendszere megszunik
és egy teljesen új nemzeti politikai rendszer alakul ki.
Ez utóbbi a teljes megsemmisítésbe taszítaná a jelenlegi politikai
rendszert,
a támogatóit és a pénzügyi háttérfinanszírozókat.
A két utóbbi változat az, amely elfogadható és nem biztosítana menekülo utat
az gyurcsányi network-nek.
Ezt látta át Orbán Viktor és a tanácsadói háttere, amikor a népszavazási
kezdeményezést megindították.
A Gyurcsány mögött álló politikai elemzok és a rezsim kiszolgálói ezért
próbálták akadályozni a népszavazást.
Az MSZP párttagoknak egyetlen lehetosége van a menekülésre,
idoben kiszállni valahol a 10-15%-os támogatottság környékén.
Befejezésül
A posztmodern korban a háború eszköze a gazdaság, Joseph Stiglitz szerint.
A gazdaság az, amely meghatározza a társadalmat.
A valódi fegyveres konfliktusok nem mások, mint a gazdasági rendszereken
kívül esoket
bekényszeríteni a gazdasági háborúba.
Magyarországon egy gazdasági eszközökkel vívott polgárháború folyik.
Az MSZP-SZDSZ által folytatott gazdasági polgárháború - háború az ország
ellen - a végéhez közeledik.
Hasonlót átélt már a társadalom az 1950-es években, az akkor hasonló
módszereket használó
kommunista rezsim hat év után fulladt bele a muködésképtelenségbe.
A vázolt forgatókönyvek közül az utolsó esetben az MSZP-SZDSZ
konglomerátumot
a teljes megsemmisülés fenyegeti.
Ez a végét jelenti az 1949-ben létre jött és 1956-ban, 1989-ben megreformált
államkapitalista
<state capitalism> autokratikus államrendnek.
A kérdés az, hogy mikor veszi észre az MSZP-SZDSZ, hogy ki kell szállni a
hintából
és lesz-e elég bátorsága hozzá a képviseloknek?
És a legnagyobb kérdés: van-e elég kitartás a társadalomban megvívni
a modern kori szabadságharcát, polgárháborúját a 60 éves diktatúra ellen,
melyben csak négy éven keresztül volt remény.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008-03-05 19:57:57, szerda
|
| |
| |
Sztálin halálának évfordulóján...
2008 március 05 - szerda, 9:23
Az üres pad
Tisztán emlékszem, negyedikes voltam, amikor a diktátor bőrhüvelyét ravatalra emelték Moszkvában. Ekkor én a Marczibányi-téri iskola tanulója voltam. Az egész fiúiskolát felsorakoztatták a suli folyosóján - osztályonként. Azt hiszem, öt percig kellett csöndben állnunk.
G. Laci, aki padtársam volt, mellettem állt, és a mély csendben - szóval - elszellentette magát. Nem volt éppen öblös a hang, de ahhoz elég volt, hogy az addig rendben és fegyelmezetten álló tanulóifjúság mininkább erősödő kuncogásban törjön ki.
A tanárok falfehéren álltak. Jött egy idegen bácsi, és a tanító nénivel levitték Lacit a Tanáriba.
Csak azt tudom, mert erről később sokat beszéltünk, G. Lacit azóta sem láttuk, de nem csak őt, az egész családot elvitték. Hogy kik és hová vitték, azt csak sejtettük.
Még évekkel később is a szomszédok csak annyit mertek mondani: Ja, a G-ék? Azok megőrültek, az egész család megbolondult.
Emlékszem, mert elég jó fogalmazó voltam, az iskolai írásfüzetembe írtam egy rövid fogalmazást. Ez volt a címe: Az üres pad. Első mondata így szólt: "Tegnaptól üres lett a mellettem levő pad...G.Laci helye...Laci, gyere vissza hamar, mindenki vár téged vissza..."
Ma már azt mondom: Kedves padtársam, Laci, még ne gyere vissza, még ne!
Egykori padtársad: Czékus Jób (Nemzeti Hírháló)
http://www.l88.hu/about2883.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 19
|
|
|
|
2008. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
1181 db bejegyzés |
| e év: |
10632 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1542
- e Hét: 11809
- e Hónap: 22920
- e Év: 176416
|
|
|
Offline
