Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
Csontos Gábor: Megoldási kísér
  2007-09-03 23:31:48, hétfő
 
  Csontos Gábor: Megoldási kísérletek

Eduardo, v, 2007-09-02 21:31 Jobbik.Net

A különböző konzervatív, jobboldali weblapokat és írott sajtót olvasva gyakran eltűnődöm, hogy a szinte feldolgozhatatlan mennyiségű részadat, a mindennapi élet egy-egy szegmensét érintő elemzés ellenére miért nincs egy koherens, összefüggő jövőképe a jobboldalnak?

Ennek egyik, de meghatározó oka szerintem az, hogy a jobboldal szétforgácsolt, 'mozaikszerű. Az FKGP, a MIÉP gyakorlatilag eltűnt a politikai palettáról, a Jobbik talán talált magának egy kitörési pontot a Magyar Gárda megszervezésével. Kétséges, hogy a KDNP valaha visszaszerzi-e önálló hatalmi bázisát, ami jellemzője volt a '90-es éveknek. A Dávidi MDF-ről nagyon nehéz határozott véleményt formálni. Ugyanakkor a KDNP és az MDF parlamenti léte azt a tételt kívánja bizonyítani, hogy a magyar demokrácia megfelel a többpártrendszerű jogállamiságnak. A weblappal rendelkező Új Demokrata Koalíció érdekes kísérletnek tűnik, a valamikori választási szövetséget alkotó Nemzeti Front, Nemzeti Szövetség köddé vált. (A politikai paletta másik oldalán, az ultrabal-baloldalon az SZDSZ nevű formációnak szavazat független bérelt helye van a parlamentben, míg az MSZMP utód MSZP mély politikai-szervezeti gyökerekkel rendelkezik a magyar társadalomban.)

A jelenlegi magyar országgyűlés legerősebb ellenzéki pártja, a Fidesz önmeghatározása szerint nemzeti demokrata, versenypárti, amely fogalmak nem igazán kidolgozott, kiforrott ideológiai-program elveknek tűnnek. Mindenesetre a Fidesz nem centripetális politikai erő, szavazóbázisa rendkívül heterogén, inkább a mozaikszerű jobboldal 'protestáló' szavazatait begyűjtő párt, mint a teljes jobboldal tényleges vezetésére hivatott parlamenti erő. Az elmúlt évek eseményeit tekintve visszaigazolódik előbbi megállapításom, hiszen a Fidesz elherdálta a Polgári Szövetség emberi tényezőiben rejlő szervezési és cselekvési erőforrásait, s belement a 'nyugati gazdasági, pénzügyi érdekcsoportok által diktált politikai 'vissza középre ingamozgásába'. Az 'egy zászló alá minden, nép-nemzeti, konzervatív jobboldali formáció' stratégiája csúfos vereséget szenvedett nem csak a 2002-es, hanem a 2006-os általános választások alkalmával is. A politikai választási vereségeket sokan, sok oldalról, sokféle képen elemezték, az elemzésekből azonban hiányzott és a mai napig hiányzik a Fidesz apparátusi politikájának megkérdőjelzése, ami Orbán Viktor személyében jelenik meg. Ez az apparátusi politika foglya egy fiatalkori politikai pályakezdésnek, amelyet úgy is hívhatnánk, hogy a 'nagy metafizikai amerikai demokrata álom'. Hollywood és Manhattan érdekes egyvelege egy jó adag angolszász beütéssel keverve. Bogár László közgazdász Lettország, Lengyelország mellett Magyarországot nevezte meg a legamerikanizáltabb közép-kelet európai országnak, amely elnevezés sok mindent elárul elitünk gondolkodás habitusáról. Pro-és kontra jelleggel. Társadalmi problémáink gyökerének viszont azt tartom, hogy a Fideszen kívül rekedt jobboldali csoportok sem képesek betölteni azt a reális programalkotó űrt, amelyet apparátusi súlya miatt a Fidesz (de tegyük hozzá, koalíciós szövetségese, a KDNP) igazából képtelen.

Ahhoz, hogy megalapozzuk a jelenleg gyorsuló össztársadalmi hanyatlásból kivezető utat, jövőkép felvázolásunk esetében is el kell indulnunk a "kályhától". Köztudott, hogy térségünket, közte Magyarországot, 1989-ben teljes irányváltással a nyugati, bár az kevésbé megértett, hogy azon belül is az amerikai érdekkör szférájába vonták. Történelmi példával alátámasztva előbbi állításomat, érdemes elgondolkodni a 60 éve történt u.n. 'kékcédulás választások' jelentőségén. A 'kékcédulás választások' 'demokratikus fordulata' eredményezte Magyarország nyílt szovjetizálásának kiinduló pontját, a tényleges egypártrendszer megvalósítását. 60 év távlatából azt mondhatjuk, hogy elkerülhetetlen volt a Szovjetunió dominanciája Magyarországon, hiszen a II. világháború befejezéseként elfoglalta, megszállta az országot, s a 'jaltai megállapodás' részeként a nyugati szövetséges hatalmak aláírásukkal szentesítették a kialakuló hatalmi övezeteket. (Ezen a tényen nem változtatott az 1946 végéig elhúzódó a Lengyel Földalatti Hadsereg, és az ukrán partizánok harcai a berendezkedő szovjet struktúrák és a területfoglaló szovjet hadsereg ellen: mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében a nyugati szövetséges hatalmak tartották magukat a jaltai egyezményhez. Ahogyan, később, 1956-ban, majd 1968-ban is.) A jaltai egyezmény a területfoglalással érvényesülő társadalomrendszer exportját is jelentette. 1945-től kezdődően Magyarország a sztalinizmust, Nyugat-Európa az amerikai demokrácia vívmányait inkorporálta társadalmi rendszereibe.

1989 őszén id. G. Bush amerikai elnök, és M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Máltában felmondta a jaltai egyezményt. A Szovjetunió kivonult a közép-kelet európai területekről (a hadsereg kivonulásán kívül föladva a szovjet típusú pártállami társadalmi igazgatási modellt, annak irányítását és ellenőrzését is), - s ez volt a lényeg - ezen területek társadalom igazgatási, esetleg újjáépítési jogát nem a nyugat-európai Európai Közösség kapta meg, amely megrémült az egységesülő Németország gazdasági túlsúlyának következményeitől, hanem azt az Egyesült Államok vindikálta magáénak. A nagy tömegjelenetek megszervezése (Magyarországon 1989. június 16.) elfeledtette a társadalommal, hogy valójában milyen mélyreható társadalomrendszer átalakítás is készül ebben a térségben. Tudom, sokan mondják majd azt, hogy ez köztudott. Igen köztudott, de a társadalom, s azon belül a jobboldal nem képes ezzel a ténnyel még mindig szembe nézni a maga teljes valóságában. Hiszen, illúziókat rombolhat le, illúziókat, amelyek a hidegháború éveiben alakultak ki a metafizikai 'amerikai álomról'. Ami, a saját valóságában soha nem létezett. Magyarország földrajzi-fizikai értelemben Európa része, 1999-től a NATO, s 2004 óta az Európai Unió tagságával is büszkélkedhetünk. Sőt azzal is, hogy a Magyar Országgyűlés az akkor még 25 tagú EU-ban másodikként szavazta meg a hollandok és a franciák által gyorsan abortált Európai Uniós alkotmányt. Csak egy valamit nem regisztrálunk: 1989 óta szilárd transz-atlanti kapcsolatok jelentése mögött az Egyesült Államok felügyeleti joga áll a magyar elit fölött.

Kapásból három példa jut eszembe a Fidesz amerikanizált apparátusi, önállótlan, behódoló eszmevilágáról. 1998 őszén, közvetlenül az önkormányzati választások után mondta Orbán Viktor egy beszédében, hogy a magyarországi pártrendszer az amerikai típusú kétpártrendszer irányába mozdult el (S mondta ezt úgy, hogy ebben az időben még a Torgyán József vezette FKGP volt a Fidesz koalíciós partnere, s a MIÉP is parlamenti párt volt.). Ugyancsak érdemes megjegyezni Stumpf István, volt kancelláriaminiszter kijelentését az 1990-től 1998-ig terjedő privatizáció felülvizsgálatáról, hogy azt a Fidesz kormány levette a napirendjéről. Egy körültekintő privatizációs felülvizsgálat jelentős amerikai érdekeket sértett volna. A második példa az 1999 nyarán kirobbant érdekes polémia az amerikai Council on Foreign Relations és a brit Royal Institute of International Affairs tükörképeként létrejött, Budapest központú közép-európai 'Nemzetközi Ügyek Tanácsa' körül volt. A polémia lényege hatásköri ütközésként került a napvilágra, s ez az akkori kormányban minisztercserékhez vezetett. Ezt követte alig egy évvel később a Selmeczi Gabriella féle 'Lockheed' botrány, amikor a fideszes képviselők közül többen az aláírásukkal lobbiztak F-16-sok vásárlásáért az akkor futó repülőgép tenderen. Szenátorokként címezve az amerikai Kongresszus képviselőit. Folytathatnám a sort más példákkal is.

A legújabb példája ennek az amerikanizált alárendelt, kiszolgáló pro-kontra elitgondolkodásnak az u.n. kubai menekültek kérdése. Érdemes a teljes szöveget idézni, hogy elgondolkodjunk azon, vajon a parlamenti pártok egyetértésben a magyar külpolitika legfőbb megoldandó problémájaként miért ezt a kérdést tartják számon? "Együtt Kubáért" "Szoros az együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között Kuba jövőjével kapcsolatban - mondta Gyurcsány Ferenc a kongresszusi küldöttség tagjaival folytatott tárgyalás után. A kormányfő mellett az amerikai politikusok a külügyminiszterrel és a pártok képviselőivel is egyeztettek. Szent-Iványi István (SZDSZ) a békés, demokratikus átmenet szükségességét hangsúlyozta, míg Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a minél hamarabb megtartandó, korlátlanul szabad választásokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, illetve szabad médiát sürgetett Kubában. Dávid Ibolya MDF-elnök parlamenti határozatot tart kívánatosnak Kuba demokratizálására."(forrás: MH. 2007-08-31. Külföld, 'Egy Tienanmen térihez hasonló mészárlást Washington nem nézne jó szemmel'). Ehhez a hírhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy egy, a Dávid Ibolya által javasolt parlamenti határozatot már elfogattak a Capitol Hillen. Talán azt is megjegyezhetjük, hogy ebben az esetben Kuba egy jelentéktelen szereplő. Fidel Castro nagy tisztelője, és a kubai szocializmust példaként szem előtt tartó Hugo Chavez, venezuelai elnök dollár milliárdokkal támogatja azokat az országokat, amelyek valamilyen szinten a valutaalapi/világbanki amerikai függőségtől szabadulni akarnának. Ha sejtésem nem csal, talán ez is közrejátszhat abban, hogy a kubai menekültek itt találjanak elhelyezést. Ismerve Magyarország pénzügyi, gazdasági helyzetét, előrelátóan meg kell akadályozni minden olyan lehetőséget, amely ezt a függőséget felszámolhatná. A hozzánk közel álló Lengyelországban most lejátszódó politikai válság mögött is meghúzódhat az a valutaalapi/világbanki szándék, amely Magyarországot már romba döntötte, s a fenti nemzetközi pénzügyi szervezetek felé kiszolgáltatottságunkat megszilárdította. Mintha SZDSZ-es áthallásban nyilatkozott volna a jobbközép irányultságúnak nevezett lengyel Polgári Platform elnöke, Donald Tusk: "ha a PO nyeri a választásokat, akkor azzal a céllal indul neki a kormányzásnak, hogy a lehető legkisebbre csökkentse az állam szerepét a gazdaságban és a közéletben, mérsékeljék az adókat, a politikától függetlenné tegyék az igazságszolgáltatást és a titkosszolgálatokat..."(VH. 2007-09-02. Külföld, 'Eljárás ellenzéki elnökök ellen) Abban a Lengyelországban, ahol az éves GDP növekedés eléri a 7%-ot, s az életszínvonal emelkedésének következményeként megnőtt a gyermekvállalási kedv is?

A jelenleg regnáló Gyurcsány-Kóka-Veres kormányzási attitűdök elválaszthatatlanok a fenti sorok áthallásos cselekedeteitől. Gazdasági téren a Világbank/Valutaalap rendkívül erős nyomása a még megmaradt állami érdekeltségű vagyon kiárusításáért (a FHB Jelzálogbankot, amely mintegy 1200 milliárd forintnyi jelzáloggal terhelt ingatlanvagyont birtokol, "sikerült" 80 milliárd forintért elpasszolni), másrészt az Európai Unió Pénzügyi Tanácsa által jóváhagyott 'konvergencia program' minden áron való megvalósíttatása az egyetlen olyan kormányzati program, amely több-kevesebb zajjal találkozik az ellenzéki oldalról. A sajnálatos dolog az, hogy csak zajjal. És ígéretekkel, hogy ha majd ....mi,...kormányzásra...akkor,...ezt és ezt tesszük. Ha 2010-ig nem történik egy gyors kormányváltás, a jelenleg regnáló kormány olyan mértékig beszűkíti a valószínűleg Fidesz-kormány politikai, s ami a legfontosabb(!), gazdasági és pénzügypolitikai mozgásterét, hogy semmilyen választási, és egyéb ígéret betartására nem lesz képes, ami a biztos, korai bukásukat vetítheti előre..

A Fideszen kívülre eső jobboldali mozaik jellegű csoportok vezetőinek ezért kellene elgondolkodniuk azon, hogy a társadalmi problémáinkra: s ne felejtsük el, ezek a társadalmi problémák egyre súlyosabbá, egyre katasztrofális kimenetelűvé válnak az idő haladtával, milyen válaszokat próbálnak kidolgozni. A szimbolikus erejű egymásra találásnak, összefogásnak alfája és omegája a Kárpát-medencei magyarság jelen helyzetének alapos felmérése. Ezt kell követnie szűkebb hazánk behódolt, alárendelt szerepet elfogadó amerikanizált elitünk teljes leváltása, a demokrácia játékszabályainak legteljesebb betartásával való megvalósítása. Az ezt követő lépésnek Magyarország környezetbarát újraiparosításának követelménytervezetének kidolgozása kell, hogy kövesse: teljes foglalkoztatottságú munkát kell adni az embereknek (és magától értetődően megfelelő bért is) ahhoz, hogy megoldódjon a költségvetési és a TB kassza hiánya, és a jelentkező többlet elérésével koncentrált, célirányos beruházások valósuljanak meg. Mielőtt bárki felhördülne, csak annyit tennék hozzá, ezeknek meg van a megfelelő piacgazdasági körülmények között megvalósítható pénzügyi és közgazdasági know-how-juk. Minden áron a magyar állam kezében kell tartani a monetáris politika irányítását. Ha bevezetik az eurót, akkor a magyar állam, a magyar társadalom lemond arról a jogáról, hogy ő határozza meg gazdasága működtetéséhez szükséges közvetítő eszköz, a pénz mennyiségi kibocsátását, minőségi értékét. Ha ezt a jogot átruházza egy országgyűlési döntésen keresztül a mindenkori kormány Brüsszelre, akkor visszaesünk oda, amiből Trianon egyetlen pozitívumként kiszabadított bennünket: egy új-régi típusú "Habsburg-osztrák" monetáris gyámságba. Mindössze azt jegyezném meg, hogy annak idején a Habsburg-osztrák monetáris politika a Kiegyezés előtt, de a Kiegyezés után is elsősorban az osztrák-cseh iparosodást favorizálta, amihez a Magyar Királyság szolgáltatta az olcsó alapanyagot. Ez a mai napig is látszik az életszínvonal különbségben, ami az osztrák-cseh és a magyar viszonyokat jellemzi.

Az teljes társadalmi vertikumot átölelő program kidolgozások másik, de el nem hanyagolható eleme a magyarországi közvetlen, és a kárpát-medencei magyarság drámai számszerű csökkenésének, asszimilációjának megakadályozása. Ha Magyarországon nem sikerül megállítani a népesség fogyását, akkor a határon túliak megmaradási esélye egyre kisebb. Nyilvánvaló, hogy a fenti sorokban felsorolt néhány tézispont megvalósítása lehetővé tenné a családok anyagi állapotának kedvezőbb körülmények közé kerülését, amivel már kormányszinten is ösztönözhető a gyermekvállalás elősegítése. Kiürült, vagy kiürülő félben levő falvakat lehet ismét élettel megtölteni, ha a munkát helybe visszük. Kutatás/fejlesztés, megfelelő infrastrukturális ellátottsággal (vezetékes víz, csatorna, energia, közlekedési, távközlési, oktatási hálózatok kiépítésével) máris közelebb hozza az élhető környezetet a (fő)város kizárólagosságával szemben. A jelenleg hatályos törvényi környezet ezeknek a lehetőségeknek kibontakozását biztosítani tudja a megfelelő finomhangolással. Ami, talán a legsúlyosabb problémája ma Magyarországnak, ami megakadályoz minden jellegű kibontakozást: az a növekvő mértékű államadósság kérdése. Adósságcsapdában vagyunk, mint a '80-as évek derekától: Amiben konszenzust kell hozni az az, hogy Argentína példáját kövessük-e, vagy más utat találjunk? Hogyan és miként?

Amikor a fenti sorokban vázlatosan felvetett kérdésekre megtaláljuk a megfelelő válaszokat, gondolkodhatunk el az alkotmányozási folyamat elindításán. Akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a Magyar Köztársaság írott Alkotmányának elvi alapja a Szent Korona tanának eszmeiségén álljon-e, vagy valami máson, ami esetleg jobban megfelel a kibontakozó prosperitásnak. Óriási munka vár a társadalomra, ha megérti az építés logisztikai mozzanatait.

A romló gazdasági/pénzügyi környezet hatására ismét napirenden vannak elfelejtett behatárolások. "Aki nincs velünk, az ellenünk van", s a "nehéz 10 millió fasisztával demokráciát, piacgazdaságot építeni' jelszavak az újabb félelemkeltési akciók első fázisai. Ismét közeleg október 23. Elmúltak a kegyelmi idők. Választani kell. Választani.
Idáig jutottunk.

(Csontos Gábor, politológus)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Több mint hatezer pedagógus ke
  2007-09-03 23:30:58, hétfő
 
  Több mint hatezer pedagógus került utcára
2007-09-03 18:23 hírTV

Az oktatási tárca adatai szerint jelenleg 6218 pedagógusnak nincs állása az országban. Az iskolák fenntartói augusztus végéig összesen 8856 tanárt bocsátottak el. Közülük 2638-an nyugdíjba mentek, csökkentett munkaidőben dolgoznak tovább, vagy lejárt a határozott idejű szerződésük. Az oktatási intézmények emellett 1200-1400 üres, azaz betöltetlen álláshelyet is megszüntettek - közölte a szaktárca hétfőn.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az állástalan pedagógusok 30 százaléka valamilyen rokon szakmában, például a szociális ellátórendszerben, a gyermekvédelem területén vagy éppen kulturális intézményekben talált munkát magának. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) még a nyár közepén eljuttatta az iskolafenntartókhoz és az érdekvédelmi szervezetekhez az átképzési lehetőségek és egyéb programok listáját - emlékeztetett a szaktárca közleményében.

A közoktatásban részt vevő intézmények száma ma 456-tal kevesebb, mint tavaly ősszel. 423 iskola vagy egy másik intézmény tagjaként, vagy összevonva, az eddigitől eltérő formában, egy másik épületben működik tovább. A jelenlegi adatok szerint 33 intézményt zártak be végleg, de ez a szám még emelkedhet, mert vannak olyan fenntartók, akik még nem értesítették a tárcát a döntésükről - közölte az OKM sajtóirodája.

Az iskolák megszüntetésével párhuzamosan új intézmény létrehozását jelző kérések is folyamatosan érkeznek a szaktárcához. A nyáron csaknem száz új azonosító számot adtak ki, és további száz ilyen kérelem elbírálása van folyamatban - áll a közleményben.
FH
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Miért kell félnie a világnak é
  2007-09-03 23:30:18, hétfő
 
 
MIÉRT KELL FÉLNI A VILÁGNAK ÉS A VILÁG URAINAK GYURCSÁNY FERENCTŐL?

Két perc alatt elmagyarázom, hogy a magyar miniszterelnöktől, Gyurcsány Ferenctől miért kell félnie a világnak és a világ urainak:

2007. augusztus 31-én, az ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatón Gyurcsány 5 percet kapott. Ennek ellenére 20 percig magyarázta, hogy miért kell félni a FIDESZ-től. Az öt percet már itt nem tartotta be. Ő, semmit nem tart be, és minden szava hazugság. Önök húsz percig hallgatták, és bizonyára kételyt ébresztett önökben a FIDESZ-szel szemben. Agymosást végzett Önökön hazug szavaival.

Mivel ő maga betegesen kételkedik mindenkiben, ezért mindenkiben kételyt ébreszt. Ez Gyurcsány speciális "fegyvere", amellyel mindent lerombol. A világot és a világ urait is! Egyeduralomra tör a világban, és Önöket, mindannyiukat felhasználja, hogy asszisztáljanak hozzá. Manipulálja Önöket, hogy higgyék el hazug szavait.

Mire Önök észbe kapnak, már késő lesz! Ahogy lerombolta Magyarországot, úgy lerombolni képes a világot és a világ urait is. Önök elvesztik mindenüket, ha továbbra is hisznek ennek a hazug, szemfényvesztő magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek.

Szőnyi Bartalos Mária
Író Kilencek elnöke
Személyiségkutató-és elemző
Magyarország, 2007. augusztus 31.
www.irokilencek.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Gyurcsány tagadta, mégis manip
  2007-09-03 23:28:36, hétfő
 
  Gyurcsány tagadta, mégis manipulálta a sajtót a kormány

Németh: "Magyarországot lejárató, hisztérikus kampány"
2007. szeptember 3. 18:37 MNO

Elismerte a Külügyminisztérium Németh Zsolt nyomására, hogy utasította a nagykövetségeket: folytassanak beszélgetést a fogadó ország illetékeseivel és vezető sajtóköreivel a Magyar Gárdáról. Gyurcsány Ferenc korábban saját blogjában írta, hogy nem rendeltek meg cikkeket.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn kijelentette: a Külügyminisztérium utasítást küldött a nagykövetségeknek a Magyar Gárda megalakulásának kommunikációjával kapcsolatban.

A távirati irodának hétfőn elküldött közleményében azt írta: "Tekintve, hogy a Külügyminisztérium utasítást küldött a nagykövetségeknek a Magyar Gárda megalakulásának kommunikációjával kapcsolatban, szükségesnek tartom álláspontom ismertetését".

Németh Zsolt közleményében az áll, hogy országgyűlési képviselőként és a külügyi bizottság elnökeként is elítéli és megengedhetetlennek tartja, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb meggyőződése alapján bármikor hátrányos megkülönböztetés érjen. Hozzátette: amint a múltban, a jövőben is mindig ki fog állni azok mellett, akiket e tekintetben fenyegetés ér, vagy akiknek a szabadságjogait önkényesen korlátozni akarják.

A képviselő szerint a kormány felelőssége, hogy a Magyar Gárda tevékenysége alkotmányos keretek között maradjon és a szervezet betartsa a Magyar Köztársaság törvényeit.
Ehelyett azonban Gyurcsány Ferenc a parlamenti ellenzék lejáratásán munkálkodik, annak ellenére, hogy a mérvadó politikai erők, beleértve a Fideszt is, ismételten és egyöntetűen kijelentették, semmilyen politikai közösséget nem vállalnak a Magyar Gárdával - fogalmazott Németh Zsolt.

Közölte: Gyurcsány Ferenc Magyarországot lejárató, hisztérikus és félelemkeltő kampányt folytat, melynek célja, hogy elterelje a figyelmet az ország súlyos problémáiról, az oktatás, az egészségügy vagy a gazdaság válsághelyzetéről.

Valóban utasított a külügy

A Külügyminisztérium hétfőn délután nyilvánosságra hozta a misszióvezetőknek küldött tájékoztatást a Magyar Gárdáról. A tárca azt követően jelentette meg webhelyén a körtáviratot, hogy a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke közölte: a minisztérium utasítást küldött a nagyköveteknek.

A külügyi dokumentumban a Gyurcsány-kormány álláspontját ismertetik, miszerint a magyar társadalom meghatározó része egyértelmű elutasítással válaszolt a Jobbik Magyarország Mozgalom kezdeményezésére létrehívott Magyar Gárda megalakulására. A tárca szerint a magyar politikai élet meghatározó erőinek közös fellépése alapján a társadalom erkölcsi elutasítása képes lesz arra, hogy ellehetetlenítse és visszaszorítsa a szélsőséges, kirekesztő és idegengyűlöletet ösztönző ideológiákat. A kormány határozott álláspontja: a Magyar Gárda megalakulása magában hordozza annak a közvetlen veszélyét, hogy sérülhetnek az emberi méltóság tiszteletéhez, a félelem nélküli hétköznapokhoz való joghoz, valamint az egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tiszteletéhez fűződő legfontosabb közös értékek - olvasható a körtáviratban. A tájékoztatásban a tárca kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kovács Tamás legfőbb ügyészhez fordult és a Magyar Gárda törvényi felügyeletét kérte. A miniszterelnök tájékoztatta a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus vezetőit is, megerősítve, hogy számára továbbra is irányadó a kirekesztés és a gyűlöletkeltés minden formájával szembeni zéró tolerancia - mutatott rá a dokumentum.

-Ez az elkötelezettség a Magyar Országgyűlés képviselőinek egyöntetű támogatását élvezi, amit a miniszterelnök által kezdeményezett Zéró tolerancia kiáltvány aláírásával is kifejezésre juttattak - írta tájékoztató.

Gyurcsány cáfolt, a külügy nyomást gyakorolt?

"Mindenkinek figyelmébe ajánlom, hogy a Magyar Gárda megalakulása egy hét alatt egész Európában figyelmet keltett. Önmagát konzervatívnak mondó napilapok kertelés nélkül azt mondták, kétségtelenül a legnyomorultabb náci jelkép használatára emlékeztet mindaz, ami történik. Ugye senki nem gondolja, hogy az MSZP elnöke vagy a miniszterelnök rendeli meg ezeket a cikkeket a befolyásos, konzervatív lapoktól?" - teszi fel a szónóki kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, MSZP elnök augusztus 30-i csütörtöki blogbejegyzésében.

A Külügyminisztérium nagyköveteknek küldött utasítása mindeközben így kezdődik: "A hivatalvezetés kéri Misszióvezető Asszonyt/Urat, hogy a Magyar Gárda augusztus 25-i megalakulásával kapcsolatban az alábbi szempontok alapján folytasson beszélgetést a fogadó ország illetékeseivel és vezető sajtóköreivel, s erről jelentsen".

A külügy utasításában a beszélgetésekhez az alábbi szempontokat írja elő: "A Magyar Gárda retorikája, jelképei és külsőségei, illetve a megalakuláson és a Vár-beli avatáson megjelent más szervezetek külsőségei éberségre kell, hogy intsenek minden felelős magyar politikai erőt, szervezetet és polgárt a gyűlöletkeltés bármilyen formában való megnyilvánulásaival szemben."

Gyurcsány később így fogalmazott: "Önmagát konzervatívnak mondó napilapok kertelés nélkül azt mondták, kétségtelenül a legnyomorultabb náci jelkép használatára emlékeztet mindaz, ami történik."

(MTI, MNO)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Megváltozott a helyszín, a par
  2007-09-03 23:16:35, hétfő
 
  Megváltozott a helyszín, a parlament elől eltiltották, így fenn lesz a Várban..




ORSZÁGOS DEMONSTRÁCIÓ





A BUDAI VÁRBAN, A SZENT GYÖRGY TÉREN
szeptember 15., 16 h




Egy esztendővel ezelőtt lepleződött le a Magyar Köztársaság legaljasabb, legvérlázítóbb hazugsága , Gyurcsány Ferenc beismerő vallomása, melyet párttársai és bűntársai előtt mondott el. Nincsen demokratikus ország, ahol egy ilyen botrányt túl élt volna a hatalom. Sajnos csak Magyarország ilyen ország. S ez a hatalom nem csak túl élte saját hazugságát, de kisvártatva rárontott saját nemzetére és a magyar forradalom 5 0. évfordulóján olyan rendőrterrorral próbálta megfélemlíteni a lakosságot, amelyre ma már kizárólag a harmadik világ diktatúráiban van példa. Mindezek után, persze az ország, a jövőnk elrablását látva egyre többen érzik úgy, hogy nem bírják tovább elviselni mindezt. Nem bírják elviselni a hazugságot, az aljasságot, a bűnt, a lopást, a cinizmust és a közönyt, amelynek összefoglaló neve Gyurcsány Ferenc és az MSZP- SZDSZ kormány.

Szeptember 15-én azokat várjuk a Kossuth térre, akik nem csak nem bírják, de nem is hajlandóak mindezt elviselni és eltűrni.

Akik meg akarják mutatni, hogy nem lehet egy egész országot megfélemlíteni, akik nyugodtan akarnak majd belenézni gyermekeik, unokáik szemébe. Békésen, de határozottan, félelem nélkül, élve alapvető jogainkkal álljunk ki az igazság, a demokrácia, a szabadság mellett, és ez a kiállás egyben a Gyurcsány-kormány elleni kiállás is.

Mert Gyurcsány Ferenc és az elemi tisztesség összeegyeztethetetlenek.

JÖJJÖN, LEGYEN OTT ÖN IS!!!


Ezen felhívás szeptember 15.-re, 16 órára a Szent György térre szól. Tekintettel arra, hogy ez egy országos demonstráció , szónokokkal, meghívott vendégekkel, műsorral történik, pénzbe kerül. Ezért kérünk mindenkit, hogy a költségek (hangosítás, színpadállítás, kivetítő, mentőautó, tilalmi táblák stb.) fedezésére lehetőségeikhez mérten pénzbeli adományokat



(akár csak 100 forintot is!) küldjenek a következő számlaszámra: 65700062-10119202 (Solymári Takarékszövetkezet).



A közlemény rovatba írják be: "Adomány ".

A rendezvény főszónoka: Bayer Zsolt
Műsorvezető: Murányi László

Felszólalnak még a Márciusi Charta neves magyar aláírói közül többen.

Meghívott vendégek többek között:



Bőzsöny Ferenc, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Morvai Krisztina, Papp Lajos, Szűrös Mátyás

Aki teheti, adja tovább minél több embernek a felhívást!
Megjelenésüket és segítségüket előre is köszönjük!
Bayer Dalma szervező

Aki szeretne hozzájárulni a rendezvény sikeres lebonyolításához, jelentkezzen RENDEZŐnek a 06-20-5500084 telefonszámon!

 
 
1 komment , kategória:  Általános  
"Független" szakértők elemzik
  2007-09-03 23:06:24, hétfő
 
  Most mi vagyunk hülyék, vagy a tükör görbe? - "Független" szakértők elemzik Vona Gábor beszédét

2007-09-03 15:45 Barikád.hu

Síklaki István: "A hamis ellenség végső soron likvidálandó":

Reméljük, ilyen észjárással soha nem kerül a hatalom közelébe2007. augusztus 25-én zászlót bontott egy egyesület, Magyar Gárda néven. 2007. augusztus 25-én elhangzott egy beszéd a budai Várban, az első 56 gárdista felavatásának alkalmából. A szónok Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület elnöke volt. Mondanivalóját minden, a Várban jelen lévő ünneplő egyértelműnek és világosnak találta. A beszéd az volt, ami.
Amit Vona Gábor mondott, azt úgy is értette.

A Stop.hu portál mégis szükségét érezte, hogy felkérjen két "független" szakértőt, hogy kreáljanak a sorok közé egy kis plusz mondanivalót és igenis magyarázzák meg a józan (kicsit sem paranoiás) többségnek, hogy Vona tulajdonképpen minden másként gondolkodó likvidálására (!!!) buzdít.

Ráadásul, az elemzők szerint, Vona Gábor immár nemcsak nemzetiszocialista-náci, fasiszta, terrorista, az Antikrisztus maga, hanem a legsötétebb lelkű bolsevik is.

Ezzel az analízissel a Stop.hu szerkesztői és az általuk felkért "szakemberek" nyerték az elmúlt hetek, "Ki mondja a legelképesztőbb hazugságot a Magyar Gárdáról?" elnevezésű versenyt, hajszállal, de megelőzve Gyurcsány Ferencet is!

Mi csak ülünk leforrázva és nem tudjuk eldönteni, sírjunk-e vagy nevessünk!

A Stop.hu elemzése:

Mikulás Gábor: forrás: mprsz.huMagyar Gárda: perverz szélsőbalos propaganda Vona beszédében?

A Dermesztő képlet bontakozik ki a Magyar Gárda, illetve a Jobbik elnökének gárdavató ünnepségükön elmondott beszédéből. Két független, szövegelemző specialistát kért fel a STOP arra, hogy elemezzék Vona Gábor szónoklatát. Síklaki István szociálpszichológus, és Mikulás Gábor információs tanácsadó a mondatok jelentése mögötti üzeneteket "dekódolták" s tárták fel számunkra.

- A szöveget, mint többnyire az ilyen típusú agitatív szövegeket általánosságban az jellemzi, hogy kimondatlanul előfeltételezi, hogy csak egy igazság van, s ennek letéteményese az a csoport, akinek érdekében a szöveg ágál - mondja Síklaki István szociálpszichológus.

Hozzáteszi, aki nem ért egyet a szónokkal, az minimum hamis tudatban leledzik, de még inkább gonosz ellenség, amely a "jó saját csoportunk" ellen tör. Ebből kimondatlanul következik, hogy ez a hamis ellenség végső soron likvidálandó. Az egész szöveg csak ezekkel az előfeltevésekkel válik koherenssé, egészében értelmezhetővé.

- Ezt a logikát legutóbb a bolsevikok követték - szögezi le Síklaki István. Abban is rokon a mentalitás a bolsevikokkal, hogy visszaél az anyanyelv szavaival, a hozzájuk kötődő érzelmi jelentéssel. Ahogy a Dumában valójában kisebbség magát többségnek (bolsevik) nevezte, s a tényleges többséget kisebbségnek (menysevik) titulálta, úgy él vissza a Jobbik a magyar nyelvvel, amikor a saját elnevezését a jobbik/rosszabbik ellentétpárra építi. Hasonló megkérdőjelezhető nyelvhasználat az is, amikor különböző csoportok, a nemzet elnevezését maguknak sajátítják ki: Magyar Gárda.

- Az érvhasználat helyett indulatkeltésre és címkézésre építő retorika általános jellemzője, hogy elmossa a konkrét aktorok, cselekvő részesek, tettek és a cselekvés tárgyai közötti nyelvtani logikát - magyarázza a szociálpszichológus. - Ha konkrétan megmondom, hogy ki mit tett kivel, akkor kiteszem magam annak a veszélynek, hogy tényszerűen cáfolni lehet: nem az illető tette, nem azt tette, nem azzal tette, stb.

A használt absztrakt jelzők csak áttételesen, érzelmileg köthetők, s nem cáfolhatók: "Három hete ömlik a szenny és a hazugság". A szöveg ezt a cáfolhatóságot kikerülő összemosást kombinálja az absztrakt "mi szemben velük" alapképlettel. A mi-vel csoportot képez (Magyar Gárda), az ők-be pedig mindenki behelyettesítheti a maga ellenségét.

- Az agitatív propaganda jellegzetessége az is, hogy hallgatólagosan, vagy csak félig kimondva, előfeltevésekre építve, egyenlőséget állít fel valami egyértelműen pozitív dolog, és a propagálandó szervezet között - magyarázza a szakértő. Eközben azt is implikálja, hogy ennek a pozitív dolognak mindenki ellensége, aki nem a szervezet támogatója. A szöveg például ilyen egyenlőségeket előfeltételez: Magyar Gárda egyenlő a magyarság, tehát aki nem támogatja, az nem magyar, idegen, ellenség. A szónok egyenlőségjelet tesz a Magyar Gárda és a magyar nemzet felemelkedése közé, vagyis aki nem támogatja, az ellensége a magyar nemzet felemelkedésének. Ebből az is következik, hogy aki a Magyar Gárdától fél, az a magyar nemzet felemelkedésétől fél, eképp a magyar nemzet ellensége.

Az agitációs propaganda alapelve, hogy dichotómiában, fekete-fehér fogalmakban gondolkodik: jó-gonosz, vérszívók-véradók. E kontextusban további lehetőség, hogy kizárja a semlegességet arra utalva, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van. S mivel a mi oldalunk az igazság és az erkölcs, aki ellenünk van, azt el kell pusztítani, derül ki Síklaki István okfejtéséből.

Vona Gábor más, említett mozzanatokon túl is szervesen kötődik a bolsevik eszmerendszerhez, véli a szociálpszichológus. Itt van mindjárt az a közhelyszerű fordulat, hogy "a saját országunk a sajátunk legyen" vagyis hogy azoké, akik a Magyar Gárdát és a Jobbikot támogatják. Akik nem támogatják, azok idegenek, ami az övék, az idegeneké, melynek üzenete ez: vegyük el a burzsoától, ami a népé, azaz a támogatóinkké. Olyan bankot akarunk, ami magyar, ami nem a profitért van, mondta Vona Gábor a Magyar Gárda megalakulásakor tartott szónoklatában.

- Ebben persze, el van rejtve némi antiszemitizmus is a bankár-zsidó asszociáció alapján, de az igazi paradoxon mégis a kommunista bank és profitellenesség említésében ütközik ki. - véli a szakértő. - Ezen az úton azután orwelli őrületig jut el a szónok, s az már csakugyan az elmebaj határát súrolja amikor a szegedi óvodás, aki az ország szörnyű állapota miatt nem játékkal, hanem a hazával törődik, midőn jelentkezett a Magyar Gárda soraiba - véli Síklaki István hozzátéve: azért a bolsevikok is csak ritkán jutottak el a perverzió ilyen fokára!

Mint mondja, hosszan lehetne még sorolni a demagógia megnyilvánulásokat, e helyett érdemes felfigyelni arra, ami kiáltóan hiányzik az egész beszédből. Mindaz, ami elhangzik, ugyanis cseppet sem indokolja egy paramilitáris szervezet felállítását. A fegyveres szervezet struktúráját, megjelenését és lehetőségét egyetlen dolog indokolja: megfélemlíteni, azaz terrorizálni mindazokat, akik nem támogatják azt, hogy a Jobbik hatalomra kerüljön. Arról, hogy miért "gárda" formáját ölti ez a szervezet csupán a fenti okfejtésekből lehet következtetni, maga a szöveg beszédesen hallgat róla, hangsúlyozza a szociálpszichológus.

Mikulás Gábor információs tanácsadó további hiányra hívja fel a figyelmet. Eszerint, míg a Magyar Gárda előzményei és megalakulásának körülményei teszik ki a szöveg háromnegyedét, a célról, a jövőről szűken, és főként minden konkrétum nélkül esik szó, amellett, hogy a megalakulás célját, szükségét evidensnek mondja.

Aki "ennek szükségét nem érzi, annak szíve helyén jég, az agya helyén vákuum található", mondta Vona Gábor. Lehet azonban, hogy a befogadó kénytelen magára vállalni e bélyeget, véli Mikulás Gábor, hiszen a beszédben elénk tárul a jelentős érzelmi háttér, melyről azonban nem tudjuk meg, mivé szándékozik válni.

Vona több soron taglalja, hogy mit nem akarnak, miközben várható cselekvéseik homályban maradnak. Még a kívánság szinten -"előbb-utóbb", "legyen végre" - felvázolt célok, például gyerekvállalás, bankalapítás aktorai, részesei sem a gárdatagok. A befogadó így elgondolkodhat: ha már megvan a szervezet, létezik-e hozzá tényleges cselekvési terv, vagy csak annak közlését nem tartja időszerűnek. S ha igen, vajon miért? - teszi fel, az e pillanatban nagyon is költőinek, megválaszolatlannak tűnő kérdést Mikulás Gábor információs tanácsadó.

Stop.hu nyomán barikád.hu



*

Vona Gábor: "...az ellenszélben megálltunk és léptünk egyet előre."
2007-08-27 10:53 Barikád.hu

AZ ELHANGZOTT BESZÉD

Vona Gábor: A Magyar Gárda Egyesület elnöke Adjon az Isten! - Szebb jövőt!

Három hete ömlik a szenny és a hazugság. Három hete szítanak mesterséges hisztériát. Három hete halljuk mindenhonnan, hogy valami veszélyes és csúnya dolog vár Magyarországra. Soha ilyen ellenkampány még nem folyt. Azt mondták félnek, és igen, valóban félnek. De mitől is? Nem a Gárdától, nem, hanem annak céljától, a magyar nemzet felemelkedésétől. Megmozgattak hát minden követ ellenünk. Mindhiába. Mi egyre többen lettünk, egyre erősebbek, és egyre inkább érezzük, hogy ünnep a mai nap.
Ünnep, mert hosszú évek tanácstalansága és reménytelensége után most egyszerre csaptunk az asztalra. Hosszú évek meghátrálása és visszalépései után a bődületes ellenszélben most megálltunk és léptünk egyet előre. Milyen sok hazugságon, gyűlölködésen, bolsevik trükkön és akadályon keresztül jutottunk ide? Most mégis itt vagyunk, és ezért győzelem a mai nap. Örömmel és büszkeséggel kiáltom világgá: a Magyar Gárda kibontotta zászlaját!

Azzal, hogy ezt megtettük, már hatalmas eredményt értünk el. Tükröt tartottunk ugyanis 2007 Magyarországa elé. Ebben a tükörben mindenki megnézhette magát és legfőképpen azt, hogy hogyan viszonyul a magyarság felemelkedéséhez. Aki köpködött, az a magyarságot köpködte, aki betiltani akart, az a magyarságot akarta betiltani, aki ügyészséghez fordult, az a magyarságot jelentette fel, aki átnézett az egészen, az önmaga ürességén nézett keresztül. De voltak, nem is kevesen, akik örültek, reménykedtek. Ők a magyar jövőben nyertek megerősítést.

Az elmúlt napokban voltak, akik azt kérdezték, miért kellett létrehozni a Magyar Gárdát? A kérdés abban az értelemben költői, hogy aki 40 év sötét kommunizmus, 17 év homályos dagonyázás után, valamint a széteső jelen láttán ennek szükségét nem érzi, annak a szíve helyén jég, az agya helyén vákuum található. Pofon egyszerű a válasz: a Gárda célja a rendszerváltozás befejezése és a magyarság megmentése. Évtizedek óta küzd hazánkban a vérszívók és a véradók hada. Mi az utóbbihoz tartozunk. Nem lopni, rabolni és kihasználni akarjuk ezt az országot és népet, hanem szolgálni, felemelni, óvni, építeni és majdan továbbadni a jövőnek.

A rendszerváltó akaratnak megvan a maga múltja. A Magyar Gárda mozgalmának ezért van három elődje az elmúlt 17 évből. Három kísérlet, amely ugyan nem ilyen mértékben, de szintén kivívta a balliberális oldal gyűlöletét.

Az első kísérlet arra, hogy saját országunk valóban a sajátunk legyen, a lakiteleki mozgalom volt a 80-as évek végén. Nagy reményekkel, nagy koponyákkal, némi naivitással. Lakitelket azonban az MDF egy párt kereteibe zárta és ezzel el is sorvasztotta. Az elcsalt rendszerváltozásból elsőként kiábrándultak hozták létre a Magyar Út Körök mozgalmát. Tele keserűséggel, aggódással és tenni akarással. Ez volt a második kísérlet. Ezt azonban a MIÉP zárta be egy párt kalodájába, így az szintén gyorsan elfogyott körülötte a levegő. Az újabb, harmadik kísérletre 2002-ig kellett várni, amikor az ország minden pontján megalakultak a polgári körök. A remény körei voltak ezek, de rövid virágzás után a Fidesz beépítette magába a többségüket, és ezzel a magukra maradt polgári körök ellaposodtak. Volt már tehát három kísérlet, három mozgalom, amely nekiveselkedett eme nagy feladatnak.

Ezt a sort kívánja a Magyar Gárda mozgalma is folytatni, azt kívánjuk befejezni, amit Lakitelek, a Magyar Út Körök és a polgári körök elkezdtek, de be nem fejeztek. A mondás szerint három a magyar igazság, de kell, hogy legyen egy ráadás. Mi hisszük, hogy a Magyar Gárda lesz a ráadás. Hisszük, hogy lesz végre rendszerváltozás!

A Jobbik fejéből pattant ki az ötlet, ez nem titok. De szándékosan nem a párt hozta létre a Gárdát, hanem 10 civil. Tanultunk az első három mozgalom hibájából. Ezért a megalakulás itt éppen fordítva történt. Nem egy párt mögé álltak a polgárok, hanem egy párt állt a polgárok mögé, és a párt nem akarja kalitkába zárni a madarat. Mint a Jobbik elnöke ígérem, hogy mindaddig védjük és segítjük ezt a madárkát, amíg nem tanul meg repülni, és amíg dögkeselyűk lesnek vesztére. De egy a cél, hogy minél előbb repüljön ez a madár. A Magyar Gárdának az ország minden pontján meg kell jelennie.

Egyesek megkongatták a demokrácia vészharangjait. Azt kiabálták mindenfelé, hogy mi, a Magyar Gárda veszélyesek vagyunk a demokráciára. Tegnap épp hazánk állatorvosi lova, Gyurcsány Ferenc ragadtatta el magát. Azt találta mondani, hogy a Gárda megalakulása Magyarország szégyene. Erre szokták mondani, hogy mindenki úgy ítél, ahogy él. Gyurcsány elvtárs, Magyarország szégyene nem az, amikor 56 ember vállalja, hogy a nemzet szolgálatára felesküszik, hanem az, hogy Szent István országában Batu kán, Haynau és Rákosi örököseként maga lehet a miniszterelnök. Ez a szégyen. És szégyen az, ahová ez az ország a keze alatt jutott, társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. És legyen felkiáltó jel mindenki számára, hogy a Gárda jelentkezői között már egy szegedi óvodás is van. Ez a kisfiú ahelyett, hogy a barátaival labdázna, úgy érzi, tennie kell a hazájáért. Torokszorító és megrendítő. Ilyen az ön új Magyarországa. Az idősektől a nyugalmat, a felnőttektől a biztonságot, a fiataloktól a jövőt, a gyermekektől pedig a gyermekkort veszi el. A nemzettől a magyarságát. Mindenkitől azt, ami neki a legfontosabb.

Magyar testvéreim!

Itt áll most 56 ember. Nem véletlen a szám. Szimbolikája van, üzenete. 56 ember nem sok - mondhatja valaki. De ne csupán 56 embert lássatok, hanem sokszor 56 átvirrasztott éjszakát, készülődést, várakozást! Lássatok 56 végleges döntést! 56 olyan embert, aki nem ijedt meg, aki kockára tett mindent. Lássatok 56 családot is! Szerető párokat, aggódó anyákat, büszke apákat és cseperedő gyermekeket... Na, meg, 56 ki nem adott amerikai vízumot... És lássátok az 56 ember mögött az ezernél is több csatlakozásra várót. A támogatók, a szimpatizánsok és a reménykedők tíz és százezreit. Magatokat.

A Magyar Gárda már mozgalom. Ahogy Lovas István fogalmazott egy cikkében: mindannyian gárdisták vagyunk. Persze nem kell mindenkinek esküt tennie és egyenruhát húznia, de mindenkinek meg kell találnia a maga kis misszióját a közös cél érdekében. Lesz, aki a tudásával, lesz, aki a két kezével, lesz, aki az anyagi támogatásával, lesz, aki az imáival és lesz, aki majd gárdistaként vesz részt a magyarság megmentésében. A Magyar Gárda mozgalma talán az utolsó esély, ha még szeretnénk, hogy éljen ez a nemzet. Én bizakodó vagyok, mert minden nap egyre jobban érzem, tapasztalom és látom, hogy többen és többen vagyunk.
2007 nem csupán Árpád halálának évfordulója lett, hanem a nemzeti ébredésé is. Milliárdos kampány folyt azért, hogy a mai nap ünnepe ne jöhessen létre vagy érdektelenségbe fulladjon. Azt akarták, hogy féljünk, rettegjünk, ennek ellenére ezrek jöttek el, hogy büszkén vállalják magyarságukat. Elindult valami, amit - bármennyire is szeretnének egyesek - már nem lehet feltartóztatni.

A mi fokozatos erősödésünk pedig együtt fog járni az ő gyengülésükkel. Eljön lassan az az idő, amikor végre olyanná alakíthatjuk a saját országunkat, hogy jó érzés legyen benne magyarként élni. De addig még rengeteg a tennivaló. Szükség lesz előbb-utóbb egy magyar bankra, amely nem a profitért van, hanem a magyarságért, a magyar vállalkozásokért, a magyar gazdálkodókért, a magyar családokért és a fiatal magyar párokért. Ne legyen végre áldozat a gyermekvállalás! Nem hagyhatjuk, hogy 50 év múlva a magyar nemzet a szegények öregotthona legyen!
Nincs nagyobb csoda, mint egy új élet születése. De számunkra még ennél is nagyobb öröm, ha magyar anya keze ringatja ezt az új életet. A nemzet sorsa ugyanis az anyák kezében van. A legjobb helyen. Az ő dolguk, hogy magyar gőgicséléstől tegyék hangossá a Kárpát-medencét. Isten áldja és segítse ebben a magyar anyákat!

Magyar testvéreim!

A Magyar Gárda megszületett. Az lesz, amivé tesszük. Lehetőség. Itt ma megcsodálhatunk egy szép és egészséges újszülöttet. A születésénél az egyesület csupán a bába volt, a Gárda valójában a nemzetben gondolkodó magyarság gyermeke. A mai nap még az örömé, a boldogságé, hogy nagyobb lett a család, de a holnap már a munkáról, a korai kelésről és a késői lefekvésről fog szólni. Hiszen minden gyermek a legjobbat érdemli. A Magyar Gárda mozgalma is. Mindenkit, aki ma itt együtt örült velünk és azokat is, akik csak lélekben voltak jelen, arra kérek ezért, hogy szeressék és tiszteljék a gárdistákat. És titeket, testvéreim, gárdisták, benneteket arra kérlek, hogy munkátokkal és szolgálataitokkal legyetek méltók arra a szeretetre és tiszteletre, amely felétek árad. Ma rólatok szól a történelem, de holnaptól már nektek kell írnotok. Legyetek első fénysugarai a magyarság hajnalának. Tegyétek végre azzá ezt a nemzet, ami. Magyarrá. Egy Istennel, egy hazával!

Adjon az Isten! - Szebb jövőt!

Vona Gábor
A Magyar Gárda Egyesület és a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke

(Elhangzott: a Magyar Gárda első avatási ünnepségén, 2007. augusztus 25-én, a budai Várban, a Szent György téren)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lemondott BKV-s szakszervezeti
  2007-09-03 23:02:17, hétfő
 
  Lemondott BKV-s szakszervezeti főnökök
Tbg - tbg@mail.index..hu

| 2007. 09. 03., 17:29 | Frissítve: 1 órája
Többet kell dolgozni a szakszervezetek által kiharcolt 15+6 ezer forintos havi béremelésért a BKV dolgozóinak, és 5-10 százalékkal kevesebb járművezető kell a jövőben. Ez állhat a szakszervezeti vezér lemondásának hátterében. Hétfő este egy másik szakszervezeti vezető is távozott posztjáról.

Bár mindkét fél, a szakszervezetek és a BKV is sikeres alkuként tekint a hétfő hajnali megállapodásra, hétfőn váratlanul lemondott tisztségéről Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (VTDSZSZ) vezetője.

A hétfői alku ugyanis visszalépésnek tekinthető: a BKV-s dolgozók az eredetileg tervezettnél nagyobb béremeléséért ugyanis 250 járművezető foglalkoztatását áldozták be.

Hétfőn este Bartha Pál, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetei Szövetsége (TDFSZSZ) elnökhelyettese is bejelentette lemondását az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Távozását azzal indokolta, hogy nem ért egyet a bérmegállapodással, a bérfejlesztés mértékével. A BKV történetében ilyen bértárgyalás még nem volt, a munkavállalók "folyamatos fenyegetéseknek voltak kitéve", ha részt vesznek a sztrájkban, elbocsátják vagy más munkakörbe helyezik őket, hangsúlyozta.

Megemlítette azt is, hogy a munkáltatónak az utolsó pillanatig nem volt ajánlata. Bartha Pál kifogásolta, hogy a BKV vezetői hamis adatokat közöltek a lakossággal, felhergelve ezzel őket a járművezetők, munkavállalók ellen.

A budapesti tömegközlekedési dolgozók szakszervezetei szeptember 4-re hirdették meg a sztrájkukat, mivel a BKV vezetése a 2007-re tervezett 15 ezer forintos (bruttó) béremelésnél többet nem volt hajlandó adni.

Nem léphették túl a keretet
A megállapodás végül megszületett, a szakszervezetek elfogadták a 15 ezer forint mellé még a szeptember 1-től járó plusz 6000 forintos, illetve egyszeri jutalomként a 12 ezer forintos béremelést (a megállapodás 2008-ra újabb 7100 forintos emelést tartalmaz).

Mivel a BKV Antal Attilával felálló új menedzsmentje ragaszkodik a cég évi 15 milliárd forintos veszteségének lefaragásához, a 2007-es, a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott üzleti terven még a szakszervezetek sem tudtak változtatni.

Vagyis úgy kellett bért fejleszteni, hogy összességében a BKV nem léphette túl a bérköltség elfogadott kereteit, miközben a szolgáltatást sem csökkenthette, hiszen ahhoz az ugyancsak az évente egyszer megszavazott paraméterkönyvet kellett volna módosítani.

Bár sem a BKV vezetősége, sem a szakszervezetek nem reklámozzák ezt, de azért, hogy végül megszülessen a megállapodás, valahol, valakin spórolni kellett.

Pihenőidő osztva kettővel
Ők pedig végeredményben a bérfejlesztésért küzdő járművezetők lettek. A BKV menedzsmentje a pörgősebb "menetrenddel", vagyis a rendszerben lévő tartalékok, így pl. a járművezetőknek járó pihenőidők átszervezésével érte el a megoldást.

Ennek előzménye, hogy utoljára, amikor 2004-ben lejárt a dolgozók és a BKV között köttetett kollektív munkaszerződés, a sofőrök számára előnyös megállapodást értek el a szakszervezetek az akkor még Aba Botond irányította menedzsmenttel szemben. Kiharcolták, hogy a 8 órás műszakhoz járó 20 perces pihenőidőt további 20 perccel növeljék.

Emiatt a cégnek tömegesen kellett felvenni járművezetőket (a teljes állomány 11 százalékát még), hiszen valamivel pótolni kellett a kieső időt, egy járművezető adott esetben ugyanis kevesebb utat tudott megtenni. A mostani megállapodás, a kollektív munkaszerződés módosítása ehhez a vívmányhoz nyúl: a 20 percet kétszer 10 perces pihenőidőre lehet osztani, így a járművezetőknek nem kell külön lepihennie a 20 percet.

Amikor ugyanis a busz fordul a végállomáson, általában amúgy is várakozik 10 percet, amit a vezető nevesíthet pihenőidőnek, mondta el az Indexnek Somodi László, a BKV vezérigazgató-helyettese.

Így viszont ugyanazt a leadott teljesítményt kevesebb járművezetővel is tudja teljesíteni a cég (ahogy 2004 előtt tudta), vagyis összesen 250 járművezetőt spórol meg a cég a menetrend átszervezésével (összesen 5000 járművezető dolgozik a BKV-nál). Somodi elmondta, nem lesznek elbocsátások a járművezetőknél, de feleannyi túlórára, könnyebben kiadott szabadságokra, és gyorsabb nyugdíjazásra lehet számítani.

Nagy siker kis könnycseppel
Abban is bíznak ugyanis, hogy a következő 1-2 évben tömegesen mennek nyugdíjba az idősebb sofőrök, ez ugyancsak csökkenti a bérköltséget. A BKV-nál az idősebbek vannak túlsúlyban, a fiatalok ugyanis jóval kevesebbet keresnek, náluk sokkal nagyobb a cserélődés is. A vezérigazgató-helyettes elmondta, éves szinten 15-20 százalékos a fluktuáció a cégnél, a fiatalok tipikusan 1-2 évig maradnak, aztán továbbállnak.

Végeredményben tehát a több bérért többet is kell dolgozni, ez állhatott Nemes távozásának hátterében, ám őt nem értük el. "Ez egy szomorú esemény az egyébként örömteli megállapodásban" - nyilatkozta Nemes távozásáról az Indexnek Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnökhelyettese, aki ugyan nem erősítette meg, hogy a szakszervezeti vezér emiatt távozna, de annyit elárult, a VTDSZSZ egyik alapját jelentő, ezres tagsággal rendelkező cinkotai buszgarázsban kisebbségben maradt, amiért elfogadta a BKV ajánlatát.

"Nem vagyunk róla meggyőződve, hogy a pihenőidők átszervezése fedezi a béremelést, és attól tartunk, hogy járatritkítások várhatók 2008-ban. Ez megengedhetetlen lenne, és ez ellen minden eszközzel fel fogunk lépni" - kommentálta Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedés Egyesület szóvivője a megállapodást.

A miniszterelnök és a BKV cáfol
Gyurcsány Ferenc határozottan cáfolta hétfőn Pekingben magyar újságíróknak nyilatkozva, hogy a kínai fővárosból személyesen járt volna közben a BKV-nál fenyegető sztrájk elhárításáért, de azt elismerte, hogy az elmúlt tíz napban többször konzultált az ügyben a kormány egyes tagjaival és Budapest vezetőivel - Demszky Gábortól a szocialista frakcióig - és a kompromisszum, a megállapodás pártján állt.

A kormányfő azt mondta, mindig határozottan elutasította, hogy bármilyen formában beleszóljon egy konkrét megállapodásba. "Nekem még kommentálni sem szabad, és nem is tettem meg soha" - jelentette ki.

A Hírszerző hétfőn arról számolt be [1], hogy vezető szocialista politikusok jelezték a fővárosi kollégáiknak, hogy a kiélezett belpolitikai helyzetre való tekintettel "politikai öngyilkossággal felérő tettnek" tartanák, ha a városvezetésnek keddig nem sikerülne megegyezni a BKV dolgozóit képviselő szakszervezetekkel a bérekről. Talán a "felsőbb intésnek" tudható be, hogy a BKV vezetése az elmúlt napokban végleg kihátrált a sztrájktőrök alkalmazásától, írta a Hírszerző.

,,A BKV Zrt visszautasítja, hogy bármely párt bármely vezetője befolyást gyakorolt volna a bértárgyalásokra" - áll Regőczi Miklós vezérigazgató-helyettes Hírszerzőhöz eljuttatott közleményében.

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Csalódások demokráciája
  2007-09-03 22:56:48, hétfő
 
  Csalódások demokráciája

hétfő, 2007. szeptember 3.

Szociológiai felmérések alapján a társadalom többsége nem akarta a jelenlegi gazdasági- politikai berendezkedést és most is ellenségesen viszonyul hozzá.
Ha a többség nem akarja és demokrácia van, hogyan lehetséges, hogy nincs számottevő ellenállás és az új elit viszonylag simán keresztülviszi az akaratát?

A cikk megjelent ( teljes szöveg) : http://www.bal.hu/vasarhelyi.htm

Ahol demokrácia van, ott zsarnokság van?
Csodaváró rendszerváltás - csalódások demokráciája

,,tudatában kell lennünk annak, hogy belépve az úgynevezett polgári demokrácia világába, oly dolgokkal találkozunk majd, melyek mélyen sértik az erkölcsi ember igazságérzetét egyfelől, másfelől pedig korántsem jelentenek sem személyi, sem egzisztenciális biztonságot"
Sánta Ferenc
,,Mindössze az emberek 14 százaléka érzékeli, hogy számára könnyebb lett a megélhetés" - tudjuk meg Vásárhelyi Mária ,,Csalódások kora. Rendszerváltás alulnézetben" (MTA Társadalomkutató Központ 2005) című könyvéből, amely a magyarországi rendszerváltást követő másfél évtized néhány tapasztalatát vázolja szociológiai felmérések alapján. Vagyis országosan reprezentatív mintavételek szerint az emberek 86 százalékának nem hozott jót a gazdasági rendszerváltás. A többség megalapozottan érzi magát a rendszerváltás vesztesének, ,,hiszen a lakosság jelentős részének gazdasági, egzisztenciális és szociális viszonyai valóban jelentősen romlottak".

Össznépi mazochizmus?

Ha hihetünk a fenti számoknak, az első, majd az azt követő szabad választásokon a választópolgárok döntő többsége saját anyagi helyzetének romlását, megélhetésének nehezebbé válását választotta. Másként fogalmazva: a választópolgárok döntő többsége - a végre elnyert szabadság birtokában - veszíteni akart, vesztes akart lenni. Vesztésre játszott, és mivel módja és képessége volt ezt a törekvését sikerre vinni: győzött. Nyertesként, győztesként ünnepelheti magát a képviseleti demokráciának számára adott körülményei között és feltételei mellett. Annyiban és azért győzhetett, mert veszíteni akart. Lehet, hogy a kiharcolt demokrácia jellemzője a vesztesként győztes, ezért győztesként vesztes választópolgár?
Ha hihetünk a szabad választások szabadságának, a magyarországi választópolgárok döntő többsége rosszat akar magának, saját rosszakarója. A rendszerváltás érdeme, hogy megteremti az önmagunk ellen irányuló rosszakarat gyakorlati megvalósításának szabadságát. Megteremti és (ha nem is folyamatosan, de periodikusan, azaz négyévenként egyszer) biztosítja a választópolgárok önmaguk elleni rosszakaratának szabad érvényesítését.
Persze az sincs kizárva, hogy valójában nem erről van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy a magyarországi demokráciában nem mindenben történik az, amit a többség szeretne. Lehetséges, hogy nem teljesen szabadon választott önpusztításnak vagyunk a tanúi. Ezt az értelmezést látszik alátámasztani a könyv számos megállapítása.
A felmérések szerint a többség nem kedveli sem a létbizonytalanságot, sem a munkanélküliséget, sem életszínvonalának romlását, sem a szociális jogok leépítését. Nem kedveli sem a szegénységet, sem a kiszolgáltatottságot, sem a mindezeket előidéző tőkés piacgazdaságot. (Íme, a felmérés néhány tanulsága. Csekély ,,a piacgazdaság társadalmi elfogadottsága, az emberek többsége ma is elsősorban ennek negatívumait érzékeli". A ,,társadalom egyre szélesebb rétegei számára úgy tűnt, hogy a piacgazdaság választása egyet jelent a társadalmi szolidaritás csökkenésével, a leszakadó rétegek problémájától való elfordulással". A ,,rendszerváltás egyre nyilvánvalóbban érzékelhető nehézségeinek realizálásával, és a vesztesek táborának növekedésével párhuzamosan... a közgondolkodásban növekedett a piacellenes, antikapitalista attitűdök, nézetek népszerűsége".)
Ha a többség mindezeket nem különösebben kedveli, lehet, hogy nem is teljesen önként vállalta őket?
A tőkés piacgazdaság elutasításával egyidejűleg, annak szerves részeként keveredik gyanúba a magántulajdon és a privatizáció.
Az állami tulajdon privatizálása során a termelő- és szolgáltatóegységek több mint 80 százaléka magántulajdonba került, de a lakosság túlnyomó többsége ennek a változásnak inkább csak a hátrányaival találkozik. Csak kevesen váltak közülük ténylegesen tőkéssé. (Miközben ,,a tőketulajdonnal rendelkezők aránya a lakosságon belül 35 százalék körül stabilizálódik" - és ide kell számítani a kényszervállalkozókat is -, ,,a tőketulajdonon belül jelentősen növekedett a spekulációs tőke - a részvény- és befektetésijegy-tulajdonosok - aránya".) Ez is magyarázza, hogy ,,a magánosítással szembeni ellenérzések nemhogy csökkentek, hanem növekedtek,... és ma is a lakosság csaknem kétharmada úgy gondolja, hogy a nagyobb gyárakat nem lett volna szabad magántulajdonba adni".
A felmérés szerint a magyarországi lakosság többsége elutasítja a piacgazdaságot, a privatizációt, a magántulajdont. A szerző kommentárja: ,,a magántulajdon térhódításával kapcsolatos ellenérzések kialakulásában fontos szerepet játszott a gazdasági rendszerváltással és a piacgazdaságra való áttéréssel összefüggő általános csalódottság, illetve az, hogy az emberek jelentős része saját gazdasági helyzetének és perspektíváinak rosszabbodását részben a magántulajdon térhódításával kapcsolta össze... A magántulajdon, illetve a privatizáció elutasításának erősödésében fontos szerepet játszott az is, hogy az idő múlásával az emberek gondolkodásában a magánosítás fogalma egyre inkább összekapcsolódott a terebélyesedő korrupcióval." Csaknem általános vélemény, hogy sikeres vállalkozók az ügyeskedőkből és a megfelelő összeköttetéssel rendelkezőkből lesznek.
A magyarországi privatizáció gazdasági kérdése egy ponton túllép a gazdasági konfliktusokon, és politikai problémába csap át. Az állami tulajdon lebontásában a lakosságnak csak egy igen szűk rétege vehetett részt. A magyarországi privatizáció jellegzetessége, hogy abban a külföldi tőke sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a környező országokéban. A többség (kétharmad) úgy gondolja, hogy ,,az ország ma is idegen hatalmak érdekeit szolgálja ki". Csupán 38 százalék utasítja el azt az állítást, hogy ,,a rendszerváltás egyet jelentett az ország kiárusításával".
Erre a meggyőződésre rímel az EU-csatlakozás megítélése is. Csak 26 százalék vitatja, hogy az Európai Unió részéről a bővítés fő oka a piacszerzés ("Az EU-t azért bővítik, hogy az európai nagyhatalmak politikai és gazdasági befolyáshoz jussanak Közép-Kelet-Európában"). Csupán 44 százalék vitatja, hogy az Európai Unió gyarmatosítja Magyarországot (,,Az EU nem más, mint a kis európai országok gyarmatosítása"). A megkérdezettek kétharmadának meggyőződése volt, hogy a csatlakozás nyomán nőni fog a szegények, a menekültek és a drogfogyasztók száma.
Lényegében azonnal - az első szabad választásokat követően - megtörtént az új politikai rendszerből való kiábrándulás is: ,,már néhány évvel a rendszerváltás kezdete után látványosan növekedni kezdett a változásokkal összefüggő társadalmi elégedetlenség, a szembefordulás az új társadalmi-gazdasági berendezkedéssel". A választópolgárok hamar megtapasztalták, hogy a politikai demokrácia a népakarat érvényesülése helyett ,,a politikai pártok sokszor nemtelen versengését, vitáit és veszekedését jelenti". ,,Négy ember közül három nem tapasztalja a pluralizmus jótékony hatását". Széleskörű elégedetlenség kíséri a politikai és a gazdasági elit tevékenységét és a képviseleti demokrácia politikai intézményeinek működését.
A felmérések szerint a többség elutasítja a számára hátrányosnak ítélt piacgazdaságot. Miként lehetséges, hogy a választópolgárok többsége 1990-ben elfogadta azt?
A felmérések szerint a többség elutasítja a rendszerváltást követő politikai rendszert. Miként lehetséges, hogy a választópolgárok többsége 1990-ben elfogadta azt?
A kérdések annál inkább magyarázatra szorulnak, mert a nyolcvanas évek szociológiai felmérései nagyon hasonló képet mutatnak, mint a rendszerváltás utániak. Az a lakosság, amelyre rázúdult a rendszerváltó átalakulás, a nyolcvanas években a létbiztonságot tartotta a legnagyobb értéknek. A politikai szabadság kérdése kevéssé foglalkoztatta - tudjuk meg Vásárhelyi könyvéből.
Ez is magyarázza, hogy az értékrangsorban az utolsó helyen a véleménynyilvánítás szabadsága állt, a vélemény- és sajtószabadságnál fontosabbnak tartották a kényelmes otthont és a divatos ruhát. A kapitalizmus alapértékeit (vállalkozás, versenyszellem) a megkérdezettek több mint háromnegyede lenézte.




 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A Márciusi Charta támogatja a
  2007-09-03 21:54:05, hétfő
 
  A Márciusi Charta támogatja a NOE szeptember 8-i tüntetését
gondola 2007. szeptember 3. 17:25

A félelem zülleszt! A tüntetés viszont, amely egy nemzet sorsát és jövőjét akarja jó irányba terelni - bátorság! Bátorság és cselekvés egyidejűleg. Ha a nagycsaládosok arra szánják el magukat, hogy a mai suta és önző kormány politikája ellen utcára vonuljanak, a legártatlatlanabb jövő nevében cselekszik ezt: a gyermekeik érdekében.

A Márciusi Charta minden alapító és csatlakozó tagja nevében támogatja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének 2007. szeptember 8-i tüntetését, azzal a sokatmondó élőlánc jelképes gondolatával együtt, amely a Fiumei úti temetőtől az Országházig ér el, jelezve, hogy a baj óriási: a nemzet életének a küszöbétől a nemzet halálának a küszöbéig ér el!

Csoóri Sándor
költő
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Újabb szakszervezeti vezető mo
  2007-09-03 21:37:50, hétfő
 
  Újabb szakszervezeti vezető mondott le a BKV-nál
2007-09-03 20:39 hírTV

A BKV-nál ugyan megállapodtak a bérekről, azonban több szakszervezeti vezető is bejeletette a kilépését. Azt mondják: botrányos körülmények között zajlottak a tárgyalások. Eközben a sajtóhírek arról szólnak, hogy az MSZP vezetése lépett közbe a megegyezés érdekében. Gyurcsány Ferenc azonban tagadta, hogy beavatkozott volna.

Több hetes egyeztetés után tegnap éjszaka megállapodott a bérekről a BKV vezetése a szakszervezetekkel, azonban a tárgyalásokat eddig vezető Nemes Gábor még az aláírás előtt lemondott szakszervezeti posztjáról. Később pedig Bartha Pál, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetei Szövetségének (TDFSZSZ) elnökhelyettese is bejelentette kilépését. Azt mondják: botrányos körülmények között zajlottak a tárgyalások, folyamatosan fenyegették őket és a dolgozókat is.

Sajtóhírek szerint az MSZP vezetése lépett közbe a megegyezés érdekében, ugyanis a pártnak rosszat tett volna egy a taxisblokádhoz hasonló közlekedési káosz. A miniszterelnök Pekingben ugyan tagadta, hogy beavatkozott volna a BKV-sztrájk elhárításába, azt azonban elismerte, hogy az elmúlt tíz napban többször is tárgyalt a kormány tagjaival és a főváros vezetésével, és akkor a kompromisszum mellett foglalt állást. A bérvitával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, neki még kommentálnia sem szabad, és nem tette meg soha.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 31 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 923 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 255
  • e Hét: 588
  • e Hónap: 14780
  • e Év: 147697
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.