Belépés
zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami... Zámbori Gusztáv
1957.12.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Miért fáj a feri feje?
  2007-09-12 22:30:56, szerda
 
  A doktor azt mondta:

- Ferenc, a jó hír az, hogy meg tudom gyógyítani a fejfájását. A rossz hír az,
hogy ehhez kasztráció szükséges. Ön egy nagyon ritka állapotban van, amelynek az
az oka, hogy a heréi nyomják a gerincét, és a nyomás okozza a pokoli
fejfájást.
A nyomás megszüntetésére az egyedüli mód a herék eltávolítása.

Ferenc döbbent és komor volt. Ezek után lesz még miért élnie? Mi lesz Klára asszonnyal? Nem tudott elég
ideig koncentrálni a válaszhoz, úgy döntött, nincs más választása, mint menni a
kés alá.

Amikor elhagyta a kórházat, 20 év óta először nem fájt a feje, de úgy
érezte, hiányzik egy fontos része. Ahogy ment az utcán, rájött, hogy más
személyiségnek érzi magát. Új kiindulásból új életet kezdhet. Meglátott egy férfiruházati
boltot, és azt gondolta:

- Ez az, amire szükségem van! Egy új öltöny.
Belépett, és mondta az eladónak:
- Szeretnék egy új öltönyt.
Az idősebb szabó szemügyre vette.
- Lássuk csak ... 44-es méret.
Ferenc nevetett.
- Igaz! Honnan tudta?
- 60 éve vagyok az üzletben!
Ferenc felpróbálta az öltönyt. Tökéletesen állt.
Mialatt Ferenc gúnárkodott, és csodálta magát a tükörben, az eladó megkérdezte:
- Mi a véleménye egy új ingről?
Ferenc egy pillanatig gondolkodott, aztán azt mondta:
- Igen.
Az eladó szemügyre vette.
- Lássuk csak ... 34-es ujj és 16-1/2-es nyak.
Ferenc ismét meglepődött.
- Igaz! Honnan tudta?
- 60 éve vagyok az üzletben!
Ferenc felpróbálta az új inget. Tökéletesen állt. Mialatt a gallért igazgatta a
tükörben, az eladó megkérdezte:
- Egy új cipőt? - Ferenc lendületben volt: (mint az ország�)
- Igen!
Az eladó megnézte Ferenc lábát.
- Lássuk csak ... 9-1/2 E
Ferenc elámult. (ezt még az NBH sem tudja!)
- Igaz! Honnan tudta?
- 60 éve vagyok az üzletben!
Ferenc felpróbálta az új cipőt. Tökéletesen illett a lábára. Kényelmesen
lépegetett körbe az üzletben; az eladó megkérdezte:
- Mit szólna egy új alsóhoz?
Ferenc gondolkodott egy másodpercet, aztán azt mondta:
- Igen!
Az eladó hátralépett, megnézte Ferenc csípőjét.
- Lássuk csak ... 36-os méret.
Ferenc nevetett.
- Most megfogtam! 18 éves korom óta 34-est hordok!
Az eladó a fejét csóválta.
- Nem hordhat 34-est! Egy 34-es alsó felnyomná a heréit a gerincéhez és
pokoli fejfájást okozna!

Ó! IGEN! IGEN!

Ó! IGEN! IGEN-IGEN!!!!!
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Majdnem összpárti búcsúztató a
  2007-09-12 22:22:26, szerda
 
  Majdnem összpárti búcsúztató a korrupt izraeli nagykövetnek
2007-09-12. 22:16:49

Ma tartotta hazánk izraeli nagykövete búcsúfogadását. Mint ismert, a korrupciós botrányokba keveredett nagykövetet hazarendelete Izrael. Az eseményen az MDF és az SZDSZ nem vett részt, ami szokatlan a diplomáciai életben, ám hazánkat Izrael-Felsőnek vélő pártok képviselői nem tartották szükségesnek, hogy részt vegyenek az eseményen.

A búcsúfogadáson jelen volt Szili Katalin, az MSZP képviseletében, míg a Likuddal testvérpárti viszonyban levő Fideszt Orbán Viktor, Németh Zsolt, és Fónagy János képviselte. Mint látható a Fidesz részéről is teljes a cionista összetartás, a legmagasabb szinten képviseltették magukat az eseményen lévén, hogy David Admon volt nagykövet szintén jó kapcsolatokat ápol a Likuddal.

Így váltak el egymástól a jó barátok.

http://www.kuruc.info/r/1/16302/
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lehet 70 milliárddal több?
  2007-09-12 22:13:25, szerda
 
  Bódis András, itthon@hetivalasz.hu

7. évfolyam 37. szám, 2007.09.13.
Lehet 70 milliárddal több?


Lehet 70 milliárddal több? - Augusztustól nemzetközi színtéren is folyik a kormányzatinegyed-vita. Gál J. Zoltán miniszterelnöki kabinetfőnök legutóbb a Frankfurter Allgemeine Zeitungban védte meg a beruházást, mondván: az épületegyüttessel 25 év alatt 140 milliárdot spórolhat az ország. Más kormányzati tényezők - és a tények - azonban mást mondanak. A Heti Válasz megkísérelte megfejteni, hogy mennyi az annyi. Folyt.



"Kormánynegyed barátoknak" - egy hónapja e címmel közölt beszámolót a Nyugati pályaudvar hátoldalára tervezett városrészről a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A német orgánum lapunk korábbi cikkeire hivatkozva felemlegette: a beruházásról döntő bizottságok tagjai jórészt Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György lekötelezettjei, volt üzlettársai (Heti Válasz, 2007. augusztus 2.). Augusztus 27-i válaszlevelében Gál J. Zoltán államtitkár, a miniszterelnök kabinetfőnöke viszont már arról igyekezett meggyőzni a FAZ olvasóit, hogy negyed évszázad alatt 140 milliárd forintot spórolhat az ország, ha megszabadul a régi minisztériumi épületektől - melyek üzemeltetésére, állagmegóvására, felújítására minden esztendőben 13 milliárdot költ a kormány.

KORMÁNY KONTRA GÁL J. ZOLTÁN

A Heti Válasz - még Gál J. országimázskampánya előtt - Bencze Izabella írását is közreadta, melyben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) volt vezérigazgató-helyettese arra emlékeztet: a 2006 júniusában piacra dobott Új egyensúly 2006-2008 című kormányzati programban szó sincs 13 milliárdról, a dokumentum szerint "a minisztériumok mai évi üzemeltetési költsége 5 milliárd forint". Lezárandó a számháborút, arra kértük a kormányszóvivői iroda, valamint a projektért felelős KVI illetékeseit, bocsássák rendelkezésünkre azokat a számításokat, amelyek alátámasztják az Új egyensúly program 5 milliárdját, illetve Gál J. Zoltán 13 milliárdját.

A kormányszóvivői iroda írásbeli válasza azzal indít, hogy "szakértői szinten még az ellenzéki pártokkal sincs vita arról, hogy a kormányzati negyed takarékosabb megoldást jelent a kormányzat elhelyezésére, mint a jelenlegi megoldás, erre az eredményre jutott ugyanis az Orbán-kormány is, amely nagyon alapos szakértői tanulmányokat rendelt meg annak idején". Olvasóinkra bízzuk, hogy "tanulmányokat rendelni" egyet jelent-e a kormányzatinegyedépítéssel. Egy biztos: részletes kalkulációt nem kaptunk a kormány szóvivőitől, mindössze két relevánsnak tűnő mondatot. Az egyik szerint az Új egyensúly program 5 milliárdja a szűk értelemben vett üzemeltetési költségeket tartalmazza "a korábbi évek adatain alapuló, korrekciók nélküli becslés alapján". A másik szerint a 2007-es jelenértéken számolt 13 milliárd forint az üzemeltetésen túl tartalmazza azt az összeget is, amelyet a minisztériumoknak "az épületek állapotmegóvására, valamint a szükséges beruházásokra kell költeniük".

JÁTÉK A SZÁMOKKAL

Szakértőink szerint azonban az 5 és a 13 milliárdos összeg között akkora a különbség, amit állapotmegóvással nem lehet magyarázni. Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott vagyontörvény egyik passzusa viszont megoldani látszik e többismeretlenes egyenletet. "Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint (...), megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely jogcímen használatba" - így a jogszabály. Vagyis a jövőben a tárcáknak is bérleti díjat kell fizetniük az épületeik után; annyi történik, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba irányítja a pénzt, ám mégis "bruttósítódik" a minisztériumi épületek üzemeltetési-fenntartási költsége (akár a Gál J. által emlegetett 13 milliárdig).

Az MSZP-SZDSZ koalíció kommunikációja tehát arra irányul, hogy az eddigi patinás kormányzati épületek működtetését minél drágábbnak, az új negyedét pedig a lehető legolcsóbbnak állítsa be. Ám néha porszemek csúsznak a gépezetbe. Miként keretes írásunkból kiderül, a KVI és a Miniszterelnöki Hivatal egymással veszik össze, amikor a 25 éves futamidejű PPP-konstrukcióban (a magán- és a közszféra együttműködésével) megvalósuló cityért fizetendő rendelkezésre állási díjról kommunikál. A KVI 6,5-7 milliárdra teszi azt az összeget, amit az állam évente fizet majd a magánberuházónak a felépítés, illetve műszaki üzemeltetés fejében, a kormányszóvivői iroda azonban 8,5 milliárddal számol - 2007-es értéken -, s hozzáteszi, ez a summa már az őrzésvédelmi költségeket is tartalmazza. Az igazi botrány viszont az, hogy sem a KVI, sem a kancellária nincs összhangban azzal a májusi országgyűlési határozattal, amely szerint a 25 év alatt fizetendő kiadások jelenértéke legfeljebb 142,5 milliárd forint lehet. Amennyiben ugyanis az állam mai áron 7-8,5 milliárdot fizet ki évente, 25 esztendő után 175-212,5 milliárdra tehető az átutalt pénz jelenlegi értéke - ez pedig bőven fölötte van a 142,5 milliárdnak.

Mindezek fényében az országgyűlési határozatot jegyző Szilvásy György korabeli kancelláriaminiszternek aligha maradt más választása, mint hogy a javaslat indoklásában beismerje: "olyan összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó, amely esetében a pénzügyi és jogi konstrukciót előre nem lehet meghatározni".

A SZÜKSÉGES PLUSZ

Hogy ezek után mennyi az annyi? A KVI megvalósíthatósági tanulmánya szerint ha a kormány nem PPP-konstrukcióban, hanem állami beruházásként építené fel a kormányzati negyed 97 ezer négyzetméteres irodaterét, a projekt már 29 milliárdból kijönne (igaz, további 14 milliárdot kellene mélygarázs-kialakításra fordítani). A 300 ezer forintos négyzetméterár így sem csekély, hiszen - miként korábbi cikkünkben jeleztük - ingatlan-értékbecslők négyzetméterenként 160-190 ezer forintra teszik az új belvárosi irodatömbök maximális kivitelezési költségét (Heti Válasz, 2007. április 19.). A KVI-tanulmány ugyanakkor állami beruházás esetén nem garantálja, hogy 2009 végére kulcsrakész negyedet kap Budapest, ezért a gördülékenyebbnek tűnő PPP-megoldás mellett érvel. Másképpen: ha a 2010-es választások előtt a kormány már a főváros új jelképével akar kampányolni, csakis a PPP-megoldás mellett dönthet. Így is döntött; mint láttuk, egyelőre nyitva hagyva azt a kérdést, hogy - mai értéken - 142,5 vagy 212,5 milliárdot költ az új városrész felépíttetésére és 25 éves üzemeltetésére.

Mindehhez persze hozzáadódik számos egyszeri tétel, amiről alig szólnak a kommünikék. A kabinet egyrészt 2,7 milliárd forintot csoportosított át a KVI-ben működő kormányzati negyed programiroda működtetésére, a tervpályázatok lebonyolítására. A szétfolyt akkumulátorokkal, olajfoltokkal terhelt Nyugati-terület környezetvédelmi kármentesítését 5 milliárd forintra becsüli a vagyoni igazgatóság tanulmánya. A pályaudvar kiköltöztetése az Eiffel-csarnokból és esetleges föld alá süllyesztése pedig - amit Janesch Péter "negyedépítész" szorgalmaz - további 7-10 milliárddal dobná meg a kiadásokat.

Száz szónak is egy a vége: amíg a Gyurcsány-kabinet nem vág rendet a saját számai között, semmilyen matematikai-közgazdasági modell nem igazolhatja, hogy a kampányhozadékon kívül más haszna is van az új kormányzati negyed felépítésének.


A KORMÁNYZAT SZÁMHÁBORÚJA ÖNMAGÁVAL

"A mainál takarékosabb elhelyezés és a minisztériumok közötti szorosabb szakmai együttműködés érdekében kialakításra kerül az új kormányzati negyed. (...) A minisztériumok mai évi üzemeltetési költsége 5 milliárd forint, az új ingatlan piaci bérleti díja az üzemeltetés költségével együtt 6,5-7 milliárd forintra tehető."
(Az Új egyensúly programja 2006-2008, 2006. június 10.)

"Az új, kisebb és korszerűbb kormányzati negyed kialakításával évente 10 milliárd forintot lehet megtakarítani."
(Danks Emese kormányszóvivő nyilatkozata, 2007. január 10. )

"A kormányzati ingatlanok üzemeltetési költsége jelenleg mintegy 13 milliárd forint, ez várhatóan 8,5 milliárd forinttal csökkenne a kormányzati negyedben."
(Gál J. Zoltán államtitkár nyilatkozata, 2007. május 3.)

"Soha nem kommunikáltuk azt, hogy az új negyedben 8,5 milliárdot költenénk évente a minisztériumok üzemeltetésére. A KVI kommunikációjában a magánpartnernek fizetendő éves szolgáltatási díj szerepel minden esetben - amit az állam a megépítés, finanszírozás, műszaki üzemeltetés fejében fizet a 25 éves futamidő során. Helyes megközelítéssel (a megfelelő inflációs és diszkontráták alkalmazásával) lehet csak ezt az összeget meghatározni, amely a 8,5 milliárdnál bizonyosan alacsonyabb lesz. A KVI korábbi kommunikációjában egyébként is 6,5-7 milliárd szerepelt."
(Görözdi György, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság projektvezetője a Heti Válasznak)

"A Deloitte tanulmánya 8,5 milliárd forintra becsüli az új kormányzati épületegyüttes tényleges üzemeltetési költségeit."
(A kormányszóvivői iroda levele a Heti Válasznak)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Vicces
  2007-09-12 22:02:51, szerda
 
  Az első házasság az érzelem diadala az intelligencia felett.

A második házasság a remény diadala a tapasztalat felett.

A harmadik házasság a hülyeség diadala mindenek felett.



A nagymamám hatvanéves korában kezdett

napi hét kilométert gyalogolni. Most

kilencvenhat és fogalmunk sincs róla,

hol a fenében lehet...



Sokat olvashattunk a dohányzás, alkoholizmus,

drogok és a szex káros hatásairól...

Egy dolgot tehetsz: hagyj fel az olvasással!



Gyakran mondjuk: Csukd be az ablakot, hideg

van odakint! Mindazonáltal az ablak becsukása

után továbbra is a hideg marad odakint.



A házasságok az égben köttetnek.

Ott, ahol a viharok, villámok, a tornádók és a jégesők is

keletkeznek...





- Az alkohol nem oldja meg a problémákat

- bár a tej sem ...





- A feleségem új diétát próbált ki.

Kókusz és banán.

Nem lett soványabb, de fára mászni már

tud...





- Kapott iszappakolást és két napig remekül

nézett ki.

Aztán az iszap leszáradt róla ...





- Itt állok tanácstalanul, mint egy kisközség...





- Az agysejtek folyamatosan elhalnak. Bezzeg a zsírsejtek ...





- Az igaz kolléga nem csak ígérget, de be is tart...





- Hogy készül a gyerek?

- Leül az asztal mellé és megírja a leckéjét.





- Hogy hívják az alattomos masinát?

- Számító gép!
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
Ma 67 éve
  2007-09-12 22:00:28, szerda
 
 
Ma 67 éve, 1940 szeptember 12-én szabadult fel Kolozsvár a román megszállás alól, az 1940. augusztus 30-án született Észak-Erdélyt visszaadó második bécsi döntés nyomán.




ÚDK:

Vannak a történelemben kegyelmi időszakok amelyeket ki kell használni. Ilyen volt az 1998-2002 közötti kormányzási időszak, amikor az Orbán kormánynak nem a könnyen kiüresíthető státustörvényt, hanem a nehezen visszavonható kettős állampolgársági törvényt kellett volna beterjesztenie. Ilyen volt Románia EU-felvételéről szóló magyar parlamenti szavazás 2005 szeptember 26-án. Itt a Fidesznek és Orbánnak az autonómia feltételéül kellett volna szabni Románia EU tagságának megszavazását.
Ha a KDNP és a Jobbik fel merné adni a Fidesz melletti csicska párti szerepét mi készek lennénk velük együtt indulni a választásokon. Egy ilyen pártszövetség és a Fidesz külön indulása nagyobb szavazói bázist fed le mint a Fidesz egyedül.

Miután a romániai Szörényváron (Turnu Severin) 1940. augusztus 16-24. között folytatott román-magyar tárgyalások nem vezettek eredményre, és mivel a tengelyhatalmak mindenképp el akarták kerülni a fegyveres konfliktus kirobbanását, a német és az olasz kormány a magyar és román kormányok képviselőit Bécsbe rendelte, és a közöttük folyó vitát döntőbíráskodás révén rendezte. A román kormány a döntőbíráskodást elfogadta(Vikipédia).

Bécsi Dénes
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Új segédet vesz fel az öreg pa
  2007-09-12 21:48:21, szerda
 
  Új segédet vesz fel az öreg patikus, s mielőtt az első
éjszakai ügyeletre kerülne sor, imigyen oktatja:



- Egyszerű dolog ez, fiam! Ha öv alatti panasszal jönnek, adj ricinust, ha öv felettivel, aszpirint.



Másnap reggel a segéd boldogan referál:



- Főnök úr, valóban nem volt semmi baj. Egy eset kivételével a tanácsai szerint jártam el.



- Ez valami speciális beteg volt, fiam?



- Igen. Bejött egy csodálatos, fiatal nő, szétrántotta a kabátját,
alatta nem volt semmi, esdeklően rám nézett és azt mondta: - "Szépfiú,
egy éve nem láttam férfit!"



- Na, ennek szemcseppet adtam!
 
 
0 komment , kategória:  Humor  
A befogott Sólyom
  2007-09-12 21:44:52, szerda
 
  A BEFOGOTT SÓLYOM


2007 szeptember 11 - kedd, 10:12




A köztársasági elnök napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés őszi időszakának megnyitóján, a ritka alkalom akár meghatározó is lehetett volna az utóbbi évek történetírásában. A közismerten feszült politikai helyzetet fokozta, hogy a készülő vagyontörvény miatt a Parlamenten kívül tüntetők gyülekeztek. Eközben a képviselők látható nyugalommal ültek székükben, a beszéd után pedig a vezérszónokok mondhatták el jól előkészített és betanult gondolataikat. Az elnöki beszédben szó esett az alkotmányosságról, bizalomról, mondván: ,,A bizalmat a világos értékrend, a pontos fogalomhasználat, a tiszta beszéd táplálja."

A világos értékrend hiányára azonban hamar fény derült, amikor az elnök óvva intett az Árpád-sávos lobogó használatától. Ez épp Árpád évében esett meg, amikor a fejedelem halálának 1100. évfordulójáról illett volna megemlékezni, különösképp a parlamenti ülésszak megnyitásakor. Ennek elmulasztásával az utókor, a magyar történetírás e pillanatot, és az elnöki beszéd egészét is a legmagasabb szintű nemzetgyalázásnak nevezheti majd. A köztársasági elnök e megnyilvánulásával feledte Kölcsey Himnuszának azon sorait is, melyben Árpád hős magzatainak dicsőítéséről ír. Sólyom elnök nem szólt arról sem, hogy a zsidó történetírás Árpád szerepét olyan módon kérdőjelezi meg, hogy a zsidó jelenlétet a Kárpát-medencében 1700 évesre, azaz Árpádot megelőző korra teszi. Az Árpád-évfordulónál jobb alkalom nem kínálkozhatott volna, hogy a sorozatos zsidó történelmi ferdítés gyökere legalább szóban méltó cáfolatot kapjon.

A beszédben elhangzott még: ,,mérhetetlenül romboló az alapok megkérdőjelezése. A rendszerváltás tényeinek kétségbe vonása az alkotmány alól akarja kihúzni a talajt." Budapesten a Gellért Szállóban márvány emléktábla hirdeti, hogy 1988-ban Habsburg Ottó jelenlétében ott alakult újjá a Magyarországi Páneurópai Unió. Tehát kőbe vésett bizonyítéka van annak, mikor adták el az országot a kommunisták a Habsburgoknak, s így került az államvagyon (kommunista) zsidó kézből (külföldi) zsidóéba. Ez ugyanolyan tény, mint a rendszerváltásnak hazudott folyamat eddigi 17 éve, melyre a nevezetes napon, 2007. szeptember 10-én a vagyontörvény országgyűlési megszavazása tette fel a koronát. A szabadrablás immár újabb törvény szerint is folytatódhat, hacsak...

Bár az elnöki beszédről elhangzott nyilatkozatok alapján annak mondandója vérmérséklet szerint egyaránt nevezhető visszafogottnak vagy langyosnak, részben jobbra, többet balra bólintva, a háttérhatalomnak mindkettő megfelelt. Az MSZP mégis többet várt volna, Lendvai Ildikó egyenesen ,,keményebb és egyértelműbb mondatokat". Bár ő ezt másfajta elhatárolódásra értette, a keményebb kiállás egy magyar köztársasági elnök esetében az Árpád-sávos zászló mellett lett volna kívánatos. Az elnöki beszédben szó esett még a cigányellenességről, a zsidó szó azonban nem került bele, helyette a szenvedésre, üldözöttségre, halálra szántságra, kitaszítottságra utaló fogalmak szerepeltek az elmaradhatatlan holokauszt fejezetben. Pedig érdemes lett volna idézni Száva Vince: Cigány miniszterelnököt hazánknak? című könyve rímbe szedett mottóját: ,,Mindenkori magyar kormány, a népeddel nagyon jól bánj. Legyen sváb, zsidó vagy roma, jöjjön el a béke kora.!" Mielőtt bárki e sorok íróját megvádolná, idézhetem saját könyvem (Zsidó élettér, zsidó hazugságok) előzékét is: ,,Ne érjen senkit hátrány, ki zsidó vagy cigány: de érdemtelen s áruló mégse legyen király."

Ha a nap eseményeit sorba vesszük, a Sólyom- és Gyurcsány-beszéd, az ezt követő felszólalások, a vagyontörvény megszavazása egyazon forgatókönyv szerint, a háttérhatalom a pénzvilág urainak érdekét képviselve zajlott. Sólyom, mint a hálóban vergődő madár, vezérszónoka volt a további nemzetellenes megnyilvánulások. Ebben a nagy álnemzeti színjátékban nem az alkotmányosság és a (nem létező) bizalom elemzése az ország valós gondja, ami az idei őszi eseményeket alakíthatja. Az elmúlt egy év két legnevezetesebb közéleti vallomása az elhíresült Gyurcsány-féle őszödi, és nemrég a Szetey-féle homoszexuális kitárulkozás volt. Fogadjuk el mindkettőt őszintének, amit már csak azzal lehetne felülmúlni, ha a hivatalát érdemtelenül bitorló miniszterelnök a közelgő szeptember 17-i évfordulón lemondana, és újabb őszinteségi rohamában azt is bevallaná, amit kormányával - és elnöki hallgatással - csupán az utóbbi évben a magyarság ellen elkövetett.

Dr. Nagy Attila

orvos, közíró, a vizitdíj ellenzője

Debrecen

drnagyattila@yahoo.co.uk



 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató  
Porondon a termőföld-törvény
  2007-09-12 21:41:58, szerda
 
  Porondon a termőföld-törvény
07.9.12 16:52

A jövő héten indulhat ötpárti részvétellel és az érdekvédelmi szervezetek bevonásával a termőföld-kérdés és a birtokpolitikája vitája.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szerda délelőtti ülésén napirendre tűzte a magyar mezőgazdaság egyik leginkább vitatott pontját: a termőföld-kérdést.

A jelenlevő képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy mielőbb szükség van egy átfogó, XXI. századhoz igazodó új földtörvényre. Várhatóan jövő hét kedden ötpárti egyeztetésen, az érdekvédelmi szervezetek közreműködésével elindulhatnak a tárgyalások a termőföld-kérdésről és a birtokpolitikáról.

(NAPI Online)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Kedélyválság
  2007-09-12 21:38:33, szerda
 
  Kedélyválság

(2007.09.12. 09:28) MOK

Az elégedettségi mutatók jelzik egy ország politikai, gazdasági állapotát. Mélyponton voltunk a Bokros-csomag idején, derűlátóbbak lettünk a kilencvenes évek végén, ám tavaly decemberben depressziórekordot döntöttünk.

Nemzetközi felmérések szerint Európa egyik legboldogtalanabb nemzete a magyar. Két éve 23 országban tették föl a kérdést: ön mennyire boldog? Izland, Dánia, Svájc és Finnország került a "boldogságmezőny" élére, mi a szomorú huszadik helyre. Nemrég egy másik kutatócsoport már az idén csatlakozó államokat is bevette a kedélyállapot-vizsgálatába. Ezúttal Dánia lett az első, és mi - 27 ország közül - a huszonötödikek. Csak Bulgáriát és Romániát sikerült megelőznünk.

Az újabb nemzetközi boldogságkutatás hazai résztvevője a Tárki volt. Igazgatója, Sík Endre szerint sokféle tényező torzíthatja az eredményeket, például az: "mosolykultúrákban" nem illik problémákról beszélni. Ám a magyarok a "panaszkultúrájukról" közismertek, amely főleg a középréteget jellemzi. Leginkább ők hajlamosak arra, hogy kisebb negatív változásokat is eltúlozzanak, aránytalanul súlyosnak éljenek meg.

Torzítja a kutatásokat az is: nehéz definiálni a boldogságot. Annyi biztos: főként társas kapcsolatainktól függ. A magyarok - akár a dél-európaiak - család- és gyerekcentrikusak. Az otthon nyugalma az egyik legfontosabb ideálunk. Ám a felmérések szerint honfitársainkat a családi élet önmagában mégsem teszi túl vidámmá: a házasságoknak több mint a fele válással végződik. Kutatások igazolják: a magyarok számára a család inkább komoly felelősségvállalást jelent, mint felhőtlen örömöt.

De társkapcsolatban élni még mindig sokkal jobb, mint magányosan. Különösen férfiaknak. Az egyedül élő férfiak hajlamosabbak szív- és érrendszeri betegségre, infarktusra, náluk nagyobb a halandóság. Az okokra Albert Fruzsina szociológus mutat rá: "Bár a férfiaknak szélesebb az ismeretségi körük, több a barátjuk, mint a nőknek, a férfibarátságok inkább instrumentális jellegűek, mondjuk, segítenek egymásnak építkezni, közösen járnak szórakozni. Ám legbelsőbb dolgaikat a párjukkal beszélik meg. Így válás után elmagányosodhatnak."

A KSH 2004-es vizsgálata szerint Európában a magyarok fordítják a legkevesebb időt a társas kapcsolatokra. Ez részben azzal magyarázható: a hazai negyvenórás munkahét hosszabb az európai átlagnál, ráadásul a magyarok sok túlórát vállalnak. Mégsem fogható minden a kevés szabadidőre. "Naponta átlagosan huszonöt percet töltünk beszélgetéssel. Tévénézéssel viszont négy-öt órát is" - jegyzi meg Albert Fruzsina, aki szerzőtársával, Dávid Beátával a barátságokról írt tanulmánykötetet. Ebben az is szerepel: az egy főre jutó barátok számában már a nyolcvanas években is elmaradtunk a nemzetközi átlagtól. "Ma is magas azoknak az aránya, akiknek senkijük sincs. 1993-ban a lakosság húsz, 2004-ben már harminc százalékának egyetlen barátja sem volt" - mondja Albert.

A szakértők úgy vélik, e súlyos társadalmi probléma a magyarok bizalmatlanságával magyarázható. Fülöp Márta szociálpszichológus egy 2003-as nemzetközi kutatásra hivatkozik. Európa 23 országában kérdezték meg: mennyire bíznak embertársaikban, illetve a közintézményekben. Az összehasonlításban mi lettünk az utolsók. Az élre itt is a skandinávok és a svájciak kerültek. S hogy mi a kulcsa a közbizalomnak? Jólét, erős szociális háló és minimális korrupció. Az unióban a finneknél a legalacsonyabb a korrupció, ezért nem véletlen, hogy a boldogságkutatásokban is elöl állnak. Az emberek lelkiállapotát az egészségük is jelentősen befolyásolja. Az egészségügyi intézményekben is a skandinávok bíznak leginkább, náluk és a "boldogsággyőztes" Izlandon a leghosszabb a várható élettartam.

Fülöp Márta szerint bizalmatlanságunk az individualizmussal is összefügg. Egy 62 országra kiterjedő kutatás eredménye: a magyarok a második legindividualistábbak, s csak a görögök tesznek túl rajtunk. Itt azt vizsgálták, mi a fontosabb: a közös cél vagy az egyéni érdek. A leginkább közösségi, összetartó társadalomnak a skandinávok bizonyultak, őket Dél-Korea és Japán követi. A ránk jellemző nagyon magas individualitás azt jelzi: a magyarok többsége személyes céljait hajszolja, a közösség kevésbé számít. "Ugyanakkor a legindividualistább Görögországot az állandó belső harcok jellemezték" - említi Fülöp Márta.

A magyarok erős énközpontúsága az egymás iránti közönyben is megnyilvánul. Barátságainkat sem a kölcsönösség jellemzi igazán, hanem a haszonelvűség. Szociológusok kutatták azt is, melyek a legfontosabb értékek a magyarok barátságaiban. Albert Fruzsina sorolja a leggyakoribb válaszokat: álljon mindig a rendelkezésemre, minél többet kapjak a kapcsolattól.

Fülöp Márta több külföldi országban - például Japánban, Amerikában, Angliában - vizsgálta: mit jelent az ott élők számára a verseny. A japánoknak főleg azt: együtt fejlődnek, inspirálják egymást, mert ezzel gazdagodik a közösség is. Az amerikaiaknak a győzelem a fontos, s úgy gondolják: saját tehetségükön, képességeiken múlik a siker. S mit jelent a magyaroknak a verseny? "Átgázolni a másikon, tisztességtelen eszközökkel hasznot szerezni" - összegez a pszichológus.

Nálunk gyakran élet-halál kérdése a bukás vagy a győzelem. És sokan érzik úgy, nem rajtuk, hanem rajtuk kívül álló okokon - politika, korrupció - múlik az eredmény. A kiszolgáltatottság érzése is boldogtalanságunk forrása. Míg a külföldi válaszadók öt százaléka mondja azt, hogy sikereit igyekszik eltitkolni, mert fél az irigyektől és a vesztesek rosszindulatától, nálunk ez az arány negyvenöt százalék.

Kulturális hagyománya van itt annak is: nem illik dicsekedni, túlságosan jól lenni. Sík Endre, a Tárki vezetője mondja: a boldogság leginkább a polgári életörömök függvénye, s mi ebben hiányt szenvedtünk. A háború után a kommunizmus szabta szűkre boldogságunkat, s még a "frizsiderszocializmus" is csak a magánélet szerény örömeit engedélyezte. A legvidámabb barakkban valójában a térség legelégedetlenebb lakói éltek. Pedig a magyarok a hetvenes-nyolcvanas években szabadabbak voltak, mint a többi kelet-európai nép. Paradoxon, de éppen ez okozta elégedetlenségüket. Mivel többet utazhattunk Nyugatra, láttuk, miként élnek mások a világ boldogabb felén. S ehhez mértük magunkat.

Sági Matild szociológus szerint ha túl nagy a távolság köztünk és ideáljaink között, erősödhet a pesszimizmus: "A nyolcvanas évek végén a magyarok nagy része elégedett volt politikai szabadságával, a hatalom már nem avatkozott bele a magánéletbe. A többség csak gyors meggazdagodást várt a rendszerváltástól. A gazdasági bajokat azonban a többi közép-európai ország is optimistábban viselte, mint mi. Mivel ezek a népek elnyomottabbak voltak hozzánk képest, többre értékelték a politikai felszabadulást, s ez enyhítette az átalakulással járó fájdalmakat" - magyarázza Sági Matild.

Ma társadalmunkban a szegény, munkanélküli, valamint a leszakadó középréteg a legkeserűbb. Nem csak az anyagi helyzeten múlik, kiből lesz nálunk "leszakadó". Aki elveszíti a munkahelyét, elválik vagy épp elköltözik,
könnyen maradhat társak nélkül. Márpedig a hazai "urambátyám" viszonyok között a kapcsolati tőke a készpénznél is többet érhet.

Az elégedettségi mutatók jelzik egy ország politikai, gazdasági állapotát. Mélyponton voltunk a Bokros-csomag idején, derűlátóbbak lettünk a kilencvenes évek végén, ám tavaly decemberben depressziórekordot döntöttünk.

Az ok: újabb megszorítások, politikai harcok, utcai frontok. A mélypontról már sikerült elmozdulnunk. "A megszorítások és az áremelések kapcsán jósolt sokkszerű hatások nem következtek be. Az emberek rosszabbat vártak, mint ami történt" - elemzi a közérzetjavulás okait Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Hozzáteszi, ahogy az egyénnek is van pszichés fejlődéstörténete, a társadalomnak is létezik mentális életkora: "Megrekedtünk egy éretlenebb szinten. A demokrácia tanulásában kamaszkorunkat éljük, nem tudjuk, mihez viszonyítsuk magunkat. Miközben máshol a politikai kultúrát a konszenzuskeresés jellemzi, mi mindenben azt keressük, ami elválaszt, szembefordít."

Kozák nemrég részt vett Minneapolisban az Amerikai Jövőkutató Társaság kongresszusán, ahol a globális világ vezető témáiról esett szó: miként fogja befolyásolni a biotechnológia a gazdaságot, milyen következményei lesznek az elöregedésnek, hogyan készüljön föl a Nyugat a fokozódó migrációra. "Ezek a kérdések foglalkoztatják a modern államokat. Mi viszont nem látunk ki provinciális ügyeinkből, a pártpolitikai csetepatékból" - véleményez Kozák.

Szakemberek szerint a rendszerváltás idején voltunk a legboldogabbak. Az emberek megnyíltak, keresték egymás társaságát, fontosabbá váltak a lelki, szellemi értékek, a belső harmónia, a bölcsesség, a szeretetteljesség. Ám a bekövetkező társadalmi, gazdasági krízis rohamos értékvesztéshez vezetett. A GfK Hungária azt is felmérte: nő azoknak az aránya, akik nem értik a körülöttük lévő világot.

A legújabb kutatások szerint a közélet egyre jobban mérgezi az emberi viszonyokat idehaza. Jelenleg a barátok kiválasztásánál már a politikai hovatartozás a legfontosabb szempont.

Sándor Zsuzsanna
168ora.hu
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Lovas István - Sajtófigyelő
  2007-09-12 21:22:59, szerda
 
  Lovas István - Sajtófigyelő
2007-09-09. 15:39:03

DIE PRESSE diepresse.com

A nyugati lapok közül elsőként a vezető osztrák lapnak bökte ki a szemét az a gazdasági helyzet, amely eddig csak a Gyurcsány-kormány és támogatóinak kerülte el figyelmét: Magyarország recesszió szélén főcímmel, Alig van gazdasági növekedés - a második negyedévben csak a virágzó EU-export mentette meg az egyensúlyt alcímmel írt cikke második mondatában a ,,magyar Raiffeisen bank" emberét, Török Zoltánt idézi, aki ,,a helyzetet ugyan (még) rosszabbnak látja, mint más elemzők, de értékelése teljes összhangban áll azon válságszámokkal, amelyeket a budapesti Központi Statisztikai Hivatal hétfőn nyilvánosságra hozott". A második negyedévben a GPD csak 1,2 százalékkal nőtt és ezzel az első negyed 2,7 százalékos növekedése feleződött meg. A bruttó hazai termék növekedése az egész EU-ban a második legalacsonyabb: ennél csupán Dániáé gyengébb 0,6 százalékkal. Pénteken a Raiffeisen központi bankja rövid elemzése ezzel a címmel jelent meg: ,,Magyarország padlón". A Gyurcsány-kormány a 9,2 százalékra felrohant költségvetési deficit kordába szorítása érdekében tett igyekezetében egyértelmûen túllőtt a célon. Az állami beruházások 2,8 százalékkal csökkentek. A megtakarítás kurzusa a legérzékenyebben az építőipart érintette, amelynek 8,3 százalékkal csökkent a forgalma. A mezőgazdaság - a fagy és szárazság nyomán - 7,3 százalékkal esett vissza. A magánemberek fogyasztása 3,6 százalékkal csökkent, miután az első negyedévben már 0,8 százalékkal esett vissza. Az emberek egyáltalán nem hisznek már a fellendülésben. A GKI Piackutató Intézet a fogyasztói bizalom indexét mínusz 50,4 százalékban adták meg. Egy évvel ezelőtt az ,,még csak" mínusz 26,4 százalék volt. Az export volt az egyetlen terület, amely úgy mûködött, mintha nem lenne recesszió. Az Audi, a Rába és a Suzuki volt a gazdaság motorja. Gyurcsány június elején még három százalékos GDP-növekedésről beszélt. A kormány most 2,2 százalékos növekedést vár. ,,A legtöbb elemző úgy véli, hogy Magyarország boldog lehetne, ha az év végére a növekedési százalékszám kettessel kezdődne", fejeződik be a Die Presse cikke.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2007.08 2007. Szeptember 2007.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 923 db bejegyzés
e év: 6477 db bejegyzés
Összes: 64003 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 126
  • e Hét: 459
  • e Hónap: 14651
  • e Év: 147568
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.